Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-12-07 / 49. szám

446 EVANGELIKUS _ŐRÁLLÓ

__

^ 1912 Gyászrovat. Özv. Goldperger Dánielné szül. Ondrusch Emília 75 éves korában, Klazányban, fiánál, ottani lelkésztársunknál f. hó 4 én elhunyt. Kap-e reform, lelkész evang. vallású özvegye nyugdijat? Sokat vitatott kérdés ez evang. egyházunkban, ahol nem tudnak semmi positivumot, hogy hogy is áll a dolog? Illetékes helyről ily felvilágosítást adtak e kérdést illetőleg : A református lelkészek alkalmazásáról szóló törvény ekkép intézkedik : „A. lelkészek családi életükkel is példát adjanak az egyház iránti hűség és hitbuzgóság, tiszta és feddhetetlen, munkás és takarékos életre. Feleségül református vagy ág. h. ev. nőt vegyenek, gyermekeidet reform, vallásunkban tartoznak nevelni. A ref. lelkészi nyugdij- és özvegyárva- gyámintézet szabályai ugy magyarázzák az előbb idézett törvényt, hogy az özvegy ha evangelikus is, kap özvegyi gyámpénzt, nyugdijat, de a gyermekek, ha evangélikusoknak neveltetnek (a leányok ez esetben) nem. Ugy áll tehát a dolog, hogy az evang vallású nő házasságra léphet a református pappal, — de ha leányok születnek és ezeknek is biztosítani akarja árvaságra jutásuk esetére az ellátási dijat, — jól teszi, ha áttér a ref. vallásra, mert ellenkező esetben bizony az árva nem kap semmit. Ennél, azt tartjuk, egyenesebb lenne oly törvény — ha egyáltalán nem engednék meg a papoknak ev. nők eivevését. Mire való az ily nagyképüsködés! Mikor használandó a „protestáns ' jelző. Ujabb időben gyakrabban találkozunk főkepen református testvéreknél azzal, hogy a .protestáns" jelzőt használják oly intézmények, egyleteik, tagjaik megnevezésénél, a melyek tisztán református jellegűek. Legutóbb Léván a ref. egyház kebelében alakult egy társaskör, "a mely „Protestáns Otthon" nevet kapott. Alapszabályai szerint elnöke a mindenkori lévai ref. lelkész, feloszlás esetén a kör minden vagyona a ref. egyházra száll, tehát az egyletnek li-ztán református jellege nyilván való s dacára annak, hogv Léván evang. egyházunk van, a mely külön belmis.-ziói intézményeket szervez ós tart fjnn. Miért itt a „protestáns* elnevezés? Miért nem csík „református otthon"? — Egy más esetet is tudunk, A „prot. egyházi és iskolai Lap" mely 55 év előtt indult meg. a legutóbbi időkben Hamar István eddigi szerkesztő a további szerkesztésétől visszalépett és pedig azért, mert mindkét protestáns egyház közönsége nem támogatta kellőképen se anyagilag se szellemileg. Erre mondja Sztehló: „Bizony ez a közös sorsa prot. egyházi lapjainknak" s megjegyzi, hogy ha az emiitett folyóirat most már a rKálvin szövetség" birtokába megy át, s igy tisztán kálvinista folyóirattá elakul (holott eredetileg közös volt mindkét egyház részére), nevét is meg kellett volna változtatnia, kié és kinek szolgálatában áll. A protestáns elnevezés tisztán reform, intézmények megjelölésére helytelen s csak is a két testvér egyház intézményeink közös megjelölése helyén való." Egyházi országos gyűlés. Az erde yrészi ág. h. ev. országos egyház (a szász egyház) november hó étől-19-éig, tehát összesen 8 napon át tartotta országos közgyűlését. A gyűlés egy csomó folyó ügyön telul 11 uj egyházi szabályrendeletet és törvényt alkotott. Az alkotott törvények közül azonban egynek sincs életbevágó fontossága — A medgyesi országos tanitói gyűlés által kért tanitói fizetés rendezéstől kénytelen volt az egyház fedezet hiányában egyelőre eltekinteni. Glaudiopolitanusnak erről szóló jelentése tehát korai volt. A tanitói fizetés legutolsó rendezése 1908-ban történt az 1907 évi XXII. országos törvénycikk értelmében azzal a külörabséggel, hogy a tanitók szoros értelemben vett tanitói müködésükön felül végzett teendőiért (igazgatói, egyházjegyzői, kántori stb.) szintén minimális fizetés állapittatott meg. Ugyancsak 1908-ban nyert utolsó rendezést a lelkészfizetés is. Miután magyarországi testvéreink most küzdenek a lelkészi fizetés rendezéseért, nem lesz érdektelen a mi erdélyi egyházi congrua törvényünk rendelkezéseit ideiktatni. E szerint a seminaristák (tanítókból lett papok) a minimális fizetése 1400 korona alapfizetés, és 8 egyenként 200 koronát kitevő harmadéves korpótlék, ugy hogy a seminarista lelkész is 24 évi szolgálat utan 3000 korona miaimá'is fizetésre tarthat igénvt. Az akadémikus lelkész fizetése: 2100 alapfizetés és 8 harmadéves korpótlék, melyek közül az első és második egyenként 200 korona, a harmadik és negyedik egyenként 300 korona, az ötödik, hatodik és hetedik egyenként 500 korona a nyolcadik pedig 600 korona, ugy hogy az akadémikus lelkész minimális fizetése 24 évi szoigáldt útin 5500 korona, Mikor érnek el hasonló minimális fizetést magyarországi testyéreink ? Erdéyi. A Luther-Társaság idei tagilietménye. Olvasóink közül bizonyára kevesen vannak, a kik a Luther társaságnak nem tagjai s igy szinte feleslegesnek látszik, hogy megemlékezzünk arról, hogy init adott a Társaság ez évben tagdijilletményül. Ha mégis megemlékezünk erről, azért tesszük, hogy azok a kevesen is tudomásul vehessék ezt és újból is ösztönzést nyerjenek arra, hogy tagokul belépjenek. Sántha Károly, koszorús költőnk Buzgóság könyve, a melynek újbóli kiadását oly nehezen vártuk, az első, a melyet említenünk kell. Majd egy másik jubileumot ült koszorús költőnk: Csengey Gusztávnak Vallásom költeményeivel és Énekeivel örvendeztette meg a Társaság tagjait. Végül Dr. Szelényi Ödön pozsonyi ev. theol akad. tanár tartalmas munkája: A ral'ás heyzete a jelenkor szellemi életében volt a harmadik nagyobb mii, a melylyel a Társaság tagdijilletményét becsessé tette. Ezeken kivül Egyházunk nagyjaiból a XÍI-ik füzetet, a melyben Dr. Antal Gézának De Ruyter Mihály x: (A tartott épitő felolvasása foglaltatik és népies iratként négy elbeszélést adott a Társaság tagjainak egy füzetben. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a tagok a Harangszót majd legújabban az .Örvény" cimü folyóiratát kypják a tagok ingyen, valóban elmondhatjuk, hogy a Társaság többet nyújt, mint a mennyit az évi 8 kor. tagsági dijért várhatnók. A lelkészek tanuló fiait segélyző intézet mint rendesen, ugy az idén is az egyet, lelkészi értekezlet után tartotta évi közgyűlését meglehetősen csekély számú tag részvételével. A tagok legnagyobb része az ugyanakkor tartott vallásos estélyre ment s csak kevesen maradtak hátra, hogy az intézet ügyeit elintézzék. A közgyűlést megelőzőleg az igazgató bizottság ülésezett s döntött a segélyért folyamodók kérvényei felett. A 19 beérkezett folyamodvány közül 17 et kedvezően intézett el a bizottság s egy szabad asztalt (Wurglits vendéglős ur szívességből, a ki évek óta támogatja igy intézetünket) és 1000 K pénzsegélyt szavazott meg a tanuló lelkész fiuknak. Két folyamodványt azért volt kénytelen mellőzni a bizottság, mert a folyamodók nem feleltek meg az alapszabályok követelményeinek. Az ig. bizottsági ügyek elintézése után kezdetét.