Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-11-23 / 47. szám

1912. EVANG ÉLIKUS ŐRÁLLÓ. 4 62. Theologiai ipodalom. Orelli általános vallástörténete. Oreliinek az általános vallástörténetet tárgyaló kézikönyvéből immár második kiadás vált szükségessé. Az első kötet [Allgemeine Religionsgeschichte von Con­rad v. Orelli, Dr. Phil, et Theol., ord. Prof. der Theol. in Basel. Erster Band. Bonn. A. Markus et E. Weber's Verlag 1911. Gediegen in Halbfrans gebunden 12 Mk.] tavaly jelent meg, a második nyilván még ebben az esztendőben készül el. Mindenkép örvendetes jelenség e mü második ki­adása olyan időben, mikor az összehasonlító vallástör­téneti irány virágkorát éli. Örvendetes, hogK újból nem a „szabadszellemü", az összehasonlító vallástörténet munkamezején kifejtett lázas tevékenységével a keresz­tyén vallásnak csak reális (bizony nem egy ízben mgé ezt sem) értékét bizonyítgató, hanem az eddig ismert vallások lényegének felderítésével is a keresztyén vallás absolut értékét megismertető, apologetikus irány hive szól hozzánk. Különben is könyvének felfogására s szel­lemére a bevezetés ötödik része, melyben az általános vallástörténetnek a keresztyén theologiához való viszo­nyát tárgyalja, derít fényt. Legelsőbb hangsúlyozza, hogy az általános vallás történet a keresztyén vallástudomány organismusába illesztendő, mert nem nélkülözheti a történeti theologia, amelynek ismernie kell azokat az idegen vallásokat, a­melyek a keresztyén vallásra hatással voltak; nem nél­külözheti a gyakorlati theologia, amely attól a pillanat­tól fogva, amikor a misszíonáló egyház tevékenységét is munkakörébe vonja, kénytelen a vallástörténetet tár­gyalnia vagy ismeretét feltételeznie; végül nem nélkü­lözheti a systematikai theologia sem, sőt ez legkevésbbé, amelynek különösen apologetikus részében rá sem kell mutatnia a keresztyénség sajátos s a többi vallásokétól elütő jellegére, hogy a keresztyén vallást a töb­biekkel egybevetve, amannak lényegét és értékét meg­állapítsa. Orelli aztán részletesen s világosan kifejti, miért kell ezt a disciplinát a keresztyén öntudat álláspontjá­ról tárgyalnunk. Azt mondja, hogy a keresztyén theologia a keresztyén öntudattartalmára irányuló tudományos szá­madás. Ezértköveteli, hogy az egyes vallásokat akeresztyén öntudat mértékével mérjük, vagyis azzai a világossággal vi­lágítsuk meg, amelyet Krisztus kijelentése ad. Ha valaki erre azt mondaná, hogy igy az egészet csak egy része alapján Ítéljük meg — noha a helyes eljárás épen a megforditottja volna — ennek Orelli azt mondja: Tel­jességgel jogosult az általános vallástörténetnek olyan tárgyalása is, amely csak általános philosophiai, huma­nisztikus, athropologiai feltételekből indul ki. Csakhogy ilyen esetekben is a tárgyaló vallásos öntudatának sok­kal nagyobb a szerepe mintsem gondolná. Müller mon­dása: „Aki csak egy vallást ismer, egyet sem ismer", kiegészíthető azzal: „akinek egy sincs, egyet sem ismer:" A vallás lényegét vagy az egyes vallások jelentőségét nem képes megérteni az, aki a vallás terén még nem szerzett benső tapasztalatot. Ezért igaza van Herrmann W.-nek, mikor azt mondja: „Aki a vallásokat méltatni akarja a történetben, annak határozott felfogással kell birnia a vallásról, amely felfogását serami szin alatt sem áldozza fel." (R. E. 3 16. kötet 590. oldal.) A keresztyén ember megvan győződve arról, hogy a keresztyén vallás nem tartalmaz csupán csak relativ értékeket, hanem birtokában van a teljes kijelentésnek és ezért ő a tökéletes vallás. A keresztyénség, amely magába foglaíja az összes igazság momentumokat, ter­mészetesen menten a többi vallasokban található téve­désektől, minden vallás megértéseitek kulcsa. E kulcs nélkül az emberiség vallásos élete csakugyan megfejt­hetetlen talány volna. Végül határozottan hangsúlyozandó, hogy a vallá­sok tényleges történeti állapotát minden előítélettől mentes hűséggel kell megállapítanunk. De természetes, hogy az emberiség vallásos életének megítélése egész­ben véve, de gyakran egyes részeit tekintve is külön­böző s ez aszerint, amint a megítélő a keresztyén igaz­ság teljes birtokában van, vagy minden vallást egyál­talán csak az emberi kedély és képzelet kisugárzásának tart, vagy az istenség objektív megismerésének lehető­ségéről egyszer s mindenkorra lemond. Az eiső kötet a tájékoztató bevezető fejezetek: a vallás általában, általános vallástörténet, vallás és- kul­tura, a va'lások felosztása, az általános vallástörténet viszonya a keresztyén theologiához, a vallástörténet tör­ténete után legelsőbb a turáni csoport: chinaiak, japá­nok, mongolok, tatárok, finnek ; aztán a hamita család: óegyptomiak ; s végül a sémita család: babyloniak és assyrok, phöniciaiak, kananniták, karthagoiak. aramäusok, ammonitak, moabiták, edomiták, arabok, Izrael és a sémiták, a manichäismus s az islam vallását tárgyalja. Orelli könyvét legelsősorban theologusoknak s lel­készeknek szánta. Hogy könyve megírásakor a müveit laikusok igényeire is gondolt, maga említi bevezetésé­ben. Minket gyakorlati lelkészeket, akik hál' Istennek a hódító kereszt egyik legfényesebb korszakában élünk, főleg a missziói szempont ösztökél arra, hogy az álta­lános vallástörténettel foglalkozzunk. Orelli. aki könyve megírásánál hálás elismeréssel használja fel a missziói irodalomnak épen általános vallástörténeti szempontból megbecsülhetetlen értékii, a vallások lényegét gyakorlati megismerés utján felderítő tevékenységét, a leghivatot­tabb arra, hogy a misszió barátjának tudását gyarapitsa, lelkesedését élessze. Orelli könyvét csak nagy lelki nye­reséggel olvashatjuk, melyet ezért is mindenkinek, ki a keresztyén vallás absolut értékére irányuló meggyőző­désben erősödni óhajt és a misszíonáló egyház útjába gördülő akadályokkal megismerkedni kiván, hogy a ke­reszt diadalában annal nagyobb gyönyörűségét lelje, a legmelegebben ajánlom. ev. lelkész. Pozsonv. B E Li É h E T. Személyi hírek. Dr. Baltik Frigyes püspök a mult héten nov. 21 én Pozsonyban a szakvizsgán részt vett, mely alkalommal két canaidatus tett vizsgát. — Gyurátz Ferenc püspök és Dr. Berzsenyi Jenő kerületi felügyelő nov. l9-én Sopronba érkeztek, a hol a kerü­leti elnökséget az intézetek igazgatói és tanárai ünne­pélyesen fogadták. Az elnökség több napig foglalkozott Sopronban a ker. tanügyi dolgaival. Esküvő. Zatkal'k Károly bánki evang. lelkész­testvérünk és Rosnó-Bányai Ujházy Irénke folyó évi november hó 20-án d. e. 12 órakor tartották esküvő­jüket a pozsonyi ev. templomban. Sok boldogságot kívánunk az ifjú párnak. Halálozás. Várpalotán f. hó 7-én elhunyt özv. Szalay Ferencné szül. Tresztyenszky Vilma életének 49. évében. A megboldogult a veszprémi egyházmegye néhai esperesének volt neje.

Next

/
Oldalképek
Tartalom