Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)
1912-11-23 / 47. szám
1912. EVANG ÉLIKUS ŐRÁLLÓ. 4 62. Theologiai ipodalom. Orelli általános vallástörténete. Oreliinek az általános vallástörténetet tárgyaló kézikönyvéből immár második kiadás vált szükségessé. Az első kötet [Allgemeine Religionsgeschichte von Conrad v. Orelli, Dr. Phil, et Theol., ord. Prof. der Theol. in Basel. Erster Band. Bonn. A. Markus et E. Weber's Verlag 1911. Gediegen in Halbfrans gebunden 12 Mk.] tavaly jelent meg, a második nyilván még ebben az esztendőben készül el. Mindenkép örvendetes jelenség e mü második kiadása olyan időben, mikor az összehasonlító vallástörténeti irány virágkorát éli. Örvendetes, hogK újból nem a „szabadszellemü", az összehasonlító vallástörténet munkamezején kifejtett lázas tevékenységével a keresztyén vallásnak csak reális (bizony nem egy ízben mgé ezt sem) értékét bizonyítgató, hanem az eddig ismert vallások lényegének felderítésével is a keresztyén vallás absolut értékét megismertető, apologetikus irány hive szól hozzánk. Különben is könyvének felfogására s szellemére a bevezetés ötödik része, melyben az általános vallástörténetnek a keresztyén theologiához való viszonyát tárgyalja, derít fényt. Legelsőbb hangsúlyozza, hogy az általános vallás történet a keresztyén vallástudomány organismusába illesztendő, mert nem nélkülözheti a történeti theologia, amelynek ismernie kell azokat az idegen vallásokat, amelyek a keresztyén vallásra hatással voltak; nem nélkülözheti a gyakorlati theologia, amely attól a pillanattól fogva, amikor a misszíonáló egyház tevékenységét is munkakörébe vonja, kénytelen a vallástörténetet tárgyalnia vagy ismeretét feltételeznie; végül nem nélkülözheti a systematikai theologia sem, sőt ez legkevésbbé, amelynek különösen apologetikus részében rá sem kell mutatnia a keresztyénség sajátos s a többi vallásokétól elütő jellegére, hogy a keresztyén vallást a többiekkel egybevetve, amannak lényegét és értékét megállapítsa. Orelli aztán részletesen s világosan kifejti, miért kell ezt a disciplinát a keresztyén öntudat álláspontjáról tárgyalnunk. Azt mondja, hogy a keresztyén theologia a keresztyén öntudattartalmára irányuló tudományos számadás. Ezértköveteli, hogy az egyes vallásokat akeresztyén öntudat mértékével mérjük, vagyis azzai a világossággal világítsuk meg, amelyet Krisztus kijelentése ad. Ha valaki erre azt mondaná, hogy igy az egészet csak egy része alapján Ítéljük meg — noha a helyes eljárás épen a megforditottja volna — ennek Orelli azt mondja: Teljességgel jogosult az általános vallástörténetnek olyan tárgyalása is, amely csak általános philosophiai, humanisztikus, athropologiai feltételekből indul ki. Csakhogy ilyen esetekben is a tárgyaló vallásos öntudatának sokkal nagyobb a szerepe mintsem gondolná. Müller mondása: „Aki csak egy vallást ismer, egyet sem ismer", kiegészíthető azzal: „akinek egy sincs, egyet sem ismer:" A vallás lényegét vagy az egyes vallások jelentőségét nem képes megérteni az, aki a vallás terén még nem szerzett benső tapasztalatot. Ezért igaza van Herrmann W.-nek, mikor azt mondja: „Aki a vallásokat méltatni akarja a történetben, annak határozott felfogással kell birnia a vallásról, amely felfogását serami szin alatt sem áldozza fel." (R. E. 3 16. kötet 590. oldal.) A keresztyén ember megvan győződve arról, hogy a keresztyén vallás nem tartalmaz csupán csak relativ értékeket, hanem birtokában van a teljes kijelentésnek és ezért ő a tökéletes vallás. A keresztyénség, amely magába foglaíja az összes igazság momentumokat, természetesen menten a többi vallasokban található tévedésektől, minden vallás megértéseitek kulcsa. E kulcs nélkül az emberiség vallásos élete csakugyan megfejthetetlen talány volna. Végül határozottan hangsúlyozandó, hogy a vallások tényleges történeti állapotát minden előítélettől mentes hűséggel kell megállapítanunk. De természetes, hogy az emberiség vallásos életének megítélése egészben véve, de gyakran egyes részeit tekintve is különböző s ez aszerint, amint a megítélő a keresztyén igazság teljes birtokában van, vagy minden vallást egyáltalán csak az emberi kedély és képzelet kisugárzásának tart, vagy az istenség objektív megismerésének lehetőségéről egyszer s mindenkorra lemond. Az eiső kötet a tájékoztató bevezető fejezetek: a vallás általában, általános vallástörténet, vallás és- kultura, a va'lások felosztása, az általános vallástörténet viszonya a keresztyén theologiához, a vallástörténet története után legelsőbb a turáni csoport: chinaiak, japánok, mongolok, tatárok, finnek ; aztán a hamita család: óegyptomiak ; s végül a sémita család: babyloniak és assyrok, phöniciaiak, kananniták, karthagoiak. aramäusok, ammonitak, moabiták, edomiták, arabok, Izrael és a sémiták, a manichäismus s az islam vallását tárgyalja. Orelli könyvét legelsősorban theologusoknak s lelkészeknek szánta. Hogy könyve megírásakor a müveit laikusok igényeire is gondolt, maga említi bevezetésében. Minket gyakorlati lelkészeket, akik hál' Istennek a hódító kereszt egyik legfényesebb korszakában élünk, főleg a missziói szempont ösztökél arra, hogy az általános vallástörténettel foglalkozzunk. Orelli. aki könyve megírásánál hálás elismeréssel használja fel a missziói irodalomnak épen általános vallástörténeti szempontból megbecsülhetetlen értékii, a vallások lényegét gyakorlati megismerés utján felderítő tevékenységét, a leghivatottabb arra, hogy a misszió barátjának tudását gyarapitsa, lelkesedését élessze. Orelli könyvét csak nagy lelki nyereséggel olvashatjuk, melyet ezért is mindenkinek, ki a keresztyén vallás absolut értékére irányuló meggyőződésben erősödni óhajt és a misszíonáló egyház útjába gördülő akadályokkal megismerkedni kiván, hogy a kereszt diadalában annal nagyobb gyönyörűségét lelje, a legmelegebben ajánlom. ev. lelkész. Pozsonv. B E Li É h E T. Személyi hírek. Dr. Baltik Frigyes püspök a mult héten nov. 21 én Pozsonyban a szakvizsgán részt vett, mely alkalommal két canaidatus tett vizsgát. — Gyurátz Ferenc püspök és Dr. Berzsenyi Jenő kerületi felügyelő nov. l9-én Sopronba érkeztek, a hol a kerületi elnökséget az intézetek igazgatói és tanárai ünnepélyesen fogadták. Az elnökség több napig foglalkozott Sopronban a ker. tanügyi dolgaival. Esküvő. Zatkal'k Károly bánki evang. lelkésztestvérünk és Rosnó-Bányai Ujházy Irénke folyó évi november hó 20-án d. e. 12 órakor tartották esküvőjüket a pozsonyi ev. templomban. Sok boldogságot kívánunk az ifjú párnak. Halálozás. Várpalotán f. hó 7-én elhunyt özv. Szalay Ferencné szül. Tresztyenszky Vilma életének 49. évében. A megboldogult a veszprémi egyházmegye néhai esperesének volt neje.
