Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)
1912-11-16 / 46. szám
422 EVANGELIKUS _ŐRÁLLÓ __ ^ 1912 Templomszentelés Nagybányán. Van a mi egyetemes egyházunknak legkeletibb pontján egy érdekes kis magyar egyházunk, mely mint valami komulatus az idegen tengerben, ugy tartja össze az evangeliom hiveit ott a határszélen. Ez az egyház nehéz küzdelmeken ment át 400 év alatt s most eljutott ahoz az örömünnephez, hogy végre méltó templomot emelhetett az Urnák. A templom székelyes magyar stílben készült. Megjegyzendő Nagybánya i 720-ig Erdélyhez tartozott s ApafTy és Rákóczi fejedelmek erősen pártfogolták; — ifj. Nagy István budapesti müépitész terve szerint Tatorján István szatmári mérnök építette a gyönyörű sugártornyu templomot, mely oltárral, szószékkel, padokkal, harangokkal stb. szóval minden fölszereléssel együtt mintegy 70.000 K-ba került. A hivek igen nagy áldozatokat hoztak, továbbá az egyetemes egyház, az állam s a város is támogatta az egyházat, hogy célját megvalósíthassa. A szentelés alkalmából az ünnepi bes'édet is maga Geduly Henrik püspök tartja, a ki szintén meleg szeretettel támogatta az épités ügyét. Jelen lesz Dr. Meskó László egyházmegyei felügyelő és Materny Lajos föesperes is, valamint a Tiszavidéknek számos lelkésze és felügyelője. A nagybányai egyház 1547-ben alakult, a mikor Kopácsy István a sárospataki és erdélyi nagy reformátor Veres Mihály plébánost 1 l káplánjavai áttéritette. 1554-ben Heltai Gáspár kolozsvári tudós iró és prédikátor egy külön könyvben dicsérte meg Szentgyörgyi Péter Deákot a nagybanyai luth. egyház eredményes vezetéseért. Az 1545 évi első erdélyi zsinaton Kopácsy István elnökölt s az ágostai hitvallást olt elsőnek aláirta. Tehát a nagybányai reformátió kétségkívül lutheri volt, 1567-ben alakult külön a két protestáns egyház Nagybányán. A reformátusok a S/.ent István templomát használták, melynek tornya ma is megvan, mint 600 éves érdekes régiség. Az evangélikusok a mai kéttornyú r. k. templom helyén állott Szent Márton templomát építették fel romjaiból maguknak. 110 évig nem volt más vallás ebben a sz. kir. városban, mint protestáns. Az ellenreformáció ádáz munkája 1634-ben kezdődik 11. Ferdinand alatt, Szatmárra hozta a jezsuitá kat és elkeseredetten folyt 200 évig. BásU hadai erre is n:\gy pusztítást vittek véghez. 1087-ben Károlyi László császári biztos templomunkat el akarta foglalni, de a hivek fegyverrel ellenállottak. 3 hét múlva győzött katonai erővel s elvette a Szent Márton templomát. Ekk or Apbífy fejedelem segítségével fatemplomot építettek a városon kivül s ezt 1766-ban az egri püspök (akkor még csak püspök volt) romboltatta le. 1706-ban II. Rákóczi Ferenc visszaadta a lutheránusoknak a Szent Márton templomát s igy egyszerre ket templomjuk volt, egyik a város közepén, egy a külvárosban. 1711-ben ezt a templomot fegyveres erővel visszafoglaltak megint az evangélikusoktól s a jezsuiták földig leromboltatták. Ekkor magánházba vonultak a pénzverő utcába. í«AQ Uí e,mÍ rendelet utá u felujult az egyház 1786-ban. K u a felsöbá nY a i utcában, a város legforgalmasabb helyén templomot épített, melyet 1809-ben szenteltek fol Ez roskadozóban volt már s azért tavaly május 1-én le kellett bontani s egészen ujat építeni a helyébe. A hivek sok ezer koronát adtak össze. A város 100 öl kisajátított területért 20.000 koronát adott egyházunknak. Dr. Szmik Gyula orvos, BernovicsEmil 1000— 1000 koronát áldoztak. Szendy Antalné 800 K-át, a miniszterek 3600 koronát, az egyetemes egyház 1600, az adóalap 3000 K-át, Révész János lelkész egy havi fizetését egészen odaadta a templomra. Ez idő szerint még 12.600 korona födözetlen a szükséges összegből. Az épület szilárd, fenntartása kevésbe fog kerülni. A város közönsége felekezeti különbség nélkül részt vesz az örömünnepben s vasárnap este nagy hangversenyt is rendez, melyre a jegyek már mind elfogytak. Őszinte érzelemmel osztozunk mi is a nagybányai törekvő egyház nagy örömében s kívánjuk, hogy a szép uj templom századokon át hirdesse az evangeliom győzelmét a kicsi, kedves, müveit városban. Templomavatás Vadosfán. Vadosfán, dunántuinak ezen egyháztörténetileg annyira nevezetes articu • laris gyülekezetben f. hó 10-én uj templom avattatott fel. Az ősök hitbuzgósága által 1734-ben emelt régi, sok vihart látott templom helyére az áldozatkészségen méltó unokák egy méreteiben a régihez hasonló, hatalmas külsejét tekintve impozáns, egyszerüségeben is. díszes hajlékot építettek Isten dicsőségére. Százezer koronába került a monumentális épület, de külső se gélyre nem appellált a gyülekezet: a szent vallással együtt átörökölték a vadosfalviak és az ide tartozó fii iák tagjai a hithüséget és az áldozatkészséget is. 35 éve takarékoskodtak, gyűjtögettek templomépítés céljára, mig megindíthatták és Isten kegyelmével be is fejezhették a nagy müvet, — de könyöradományért nem koldultak. Dicső vállalkozás, követésre méltó fényes példa — különösen n ai nap, mikor egy egy tantermes iskola építésre is országos könyöradomány gyűjtése engedélyért is folyamodnak. Legyen áldás minden filléren, mit a jó kedvű adakozó letett a templom épités oltárára, mindenkin, aki fáradozott és közremunkált e nagyszerű templom építésénél. Szép és magasztos volt a templom felavatásának lefolyása is. A nagy napot megelőző este,, amikor Gyurátz Ferenc püspök titkárjával megérkezett, — a nemzeti lebogó diszt öltött falu minden házának ablakában örömtüzek égtek. Oly megható volt az egyszerű nép e szép figyelem nyilvánítása. Másnap reggelre óriási közönség sereglett össze az egész Rábaközből. A hivek ezrei közt örömmel láttuk megjelenni Hajas Antal vármegyei alispánt, Schvetz Vilmos tanfelügyelőt, Mészáros Imre járási szolgabírót, Nits Áprád magyarkereszturi plébános, pápai kamarást, Németh János kapuvári prépostot. A felügyelők közt láttuk dr. Ajkay Béla egyházmegyei, Bakó János, dr. Mihályi Kálmán, Pethő Pál, Kiss Imre, Mesterházy Ernő felügyelőket, az egyházmegye majdnem összes lelkészeit, számos tanítót és a vidék számottevő előkeleségét. Az isteni tisztelet 10 órakor vette kezdetét Kirchner Elek győri karnagy mesteri orgona játékával. A felavató beszédet Gyurátz Ferenc püspök II. Móz. 3. 5. alapján tartotta. Igazi ékesszólással előadott, goruloiatokbum gazdag beszéde igen nagy hatást gyakorolt több ezernyi ielenvoltra. Utána egyházunk tudós történésze, és kiváló prédikátora Payr Sándor soproni theol. tanár tartotta Agg. 2, 3—4. alapján készített remek beszédéi. Beszédében e kettős kérdés felett elmélkedett: mi volt az első templom, dicsősége a régi küzdelmes múltban, és mi lesz az. uj templom dicsősége az uj idők veszedelmei közötte
