Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)
1912-10-19 / 42. szám
1912. EVANGÉLIKUS ŐRÁLLÓ. 4 62. nyilvánítok ? A választ 4 hétig nem tudván bevárni, személyesen mentem fel s megtudtam, hogy a főispán informálta ugy a minisztériumot. A főispánt pedig a főszolgabíró ugrasztotta bele. Különben is, mondja az illető tisztviselő, csak egy év múlva tesz a miniszter ur lépéseket a visszatérítés iránt, ha a főispán ur jelentése ismét kedvezőtlen volna, hogy az egyházi hatóság információját nem tekinthetik irányadónak e dologban, u. i. a nógrádi esperesség elnökségének tanúskodása nem megbízható. Tehát, Kongruás-Társaim ti nem is tudjátok, mikor csap le fejetekre a Damoklesz kardja. Ha nem viselkedtek szépen, mertek tótul prédikálni, tótul beszélni híveitekkel, tót iratot olvasni még ha kritikailag is, csupán figyelemmel kisérés céljából, —se mellett még ellenzékire szavaztok, vagy a jegyző, főszolgabíró, főispán cirkulusait zavarjátok, nekik valamivel kellemetlenkedtek, — pedig esetleg muszáj, kötelesség — ugy jaj nektek! A minisztériumba utat talál minden főispáni besúgás, információ, ahol aztán nem törődnek az igazsággal, hanem a törvényesség örve alatt kitekerik a nyakad, szabályszerint szivedbe kést mártanak; t. i. szűkölködő családodat még nagyobb szükségbe döntik. S te azt sem tudod, hogy honnan, mért ütött beléd a villám, hiszen derült idő van, öntudatod tiszta, csak érzed a levegő feszültségét. Én érzem, hogy ez az ügy nem csak az én ügyem, hanem mindnyájunké, az egész egyházé, azért emeltem fel szavamat, hogy meghalljátok lelkész-testvéreim, s meghallják az egyház vezetői. Én fogom tudni megreparálni az én sérelmemet, az erkölcsit értem, az anyagit aligha fog sikerülni teljesen, ha csak az egyház befolyásos egyéniségei nem karolják fel az ozdini lelkész ügyét. S meg kell szabadítani a lelkészt e nyomasztó tudattól, hogy ő főszolgabíró, főispán szeszélyétől függjön. Ám tegyék az alapos információt nyíltan s ott, ahol arra van elég ok. Hogy a midőn valakinek hazafias érzülete tekintetében kimondják ott fenn az utolsó szót, ugy az visszavonhatlanul van kimondva s nem kompromittálják a minisztériumot, melynek a méltóságával ismét nem fér meg, hogy minden aljas besúgás hitelre talál ott. Én egészen függetlenül a méltóságos főispán ur későbbi információjától, a melytől függővé tétetett a min. rendelet teljes végrehajtása, s a mely amennyire lealázó rám nézve, annyira sérelmes egyházi hatóságainkra, s egyházi alkotmányunkra nézve, keresem az én igazságom megállapítását. Balczo Lajos ozdini lelkész A Luther-Társaság közgyűlése. irodalmi egyesületünk, a Luther-Társaság ez évi rendes közgyűlését Lőcsén, a Szepességnek eme minden szépért lelkesedő városában tartotta meg, a hol evang. egyházunk is elsőrangúan virul és fejlődik. Okt. 12-én a délutáni vonatnál várta a város, a megye és az egyház nagyszámú küldöttsége a kis számban megjelent vendégeket és elnökséget. Bizony-bizony kis számban voltunk ott jelen. A hivatalos vezető férfiakon kivül — eltekintve a Szep»sség lelkészeitő és tanáraitól — annyian sem voltunk, hogy a két kéz minden újára jutott volna legalább egy. Bár ez a szomorú tény azt látszik támogatni, hogy a Luther Társasági gyűlést és a gyámintézeti közgyűlést kár volt egymástól élválasztani, a minek Pauiik János hangot is adott indítványozva a a kettőnek újból való egyszerre tartását, még is tekintve azt, hogy ha kevesebben is, évenként ket ízben, két helyen adunk élejtelt magunkról s rendezünk belmiszsziói fényes estélyeket, tehát tanúbizonyságot teszünk két helyen is életképességünkről, evangelikus létünkről, munkálkodásunkról; és tekintve azt is, hogy minden kapkodás nélkül tudja dolgait el/égezni, megbeszélni ugy az egyik, mint a másik, helyesebbnek látszik az ez évi gyakorlatnak a fentartása. Az irodalmi szákbizottság például d. u. 4 órától 6-ig ülésezett s tárgyalta meg a közgyűlés elé terjesztendő javaslatokat, az előbbi években alig lehetett az idő rövidsége miatt eme bizottságot összehozni. Az igazgató választmány ülése is jó hosszú időt vett idénybe, hogy az ügyek és javaslatok kellő komoly előkészítés után és minden oldalról megvilágítva jöhessenek a plénum elé. Nagy és fontos kérdésekről és nagy anyagi áldozatot igénylő munkák kiadásáról kellett a közgyűlésnek dönteni. Akár a társaság uj lapját az „Ösvény"-t tekintjük, mely Kovács Sándor szerkesztésében negyedévenként fog megjelenni s a műveltebb elem lelki szükségletét s igényeit kívánja kielégíteni, akár a már alig várt s Paulik János szerkesztésében megjelenő „ Posztillát, Ä akár Luther müveinek folytatását és befejezését, a melyre szintént 400 előfizető vár már egy néhány év óta; avagy akár a társaság felette szükséges s egyházunk nagy érdekeit szolgáló vállalatait vesszük figyelembe: a fanköny vállalatot és főleg az iskolai könyvtár vállalatol; mind azt bizonyítják, hogy a társaság a legnagyobb erőfeszítéssel igyekszik eleget tenni kitűzött feladatainak s óhajt a kor fegyvereivel, a nyomtatott betűvel tovább is s annál hathatósabban részt venni abban a harcban, a melyet egyházunknak a két szélső ellenségével: a hitetlensséggel és lelkisötétséggel (atheismus és clerikalismus) megkell vivnia. Csak önmagairánti elmulaszthaiatlan kötelezettséget teljesít az egyetemes egyház és annak minden egyes tagja, ha a Luther-Társaság támogatására teljes erejével, őszinte igyekezettel siet. Mély hatást tett az evangelikus templomot zsúfolásig megtöltő s valláskülömbség nélkül megjelenő lőcsei közönségre és a vendégekre a Luther-estély mely 6 órakor lett megtartva. A lőcsei vegyeskar gyönyörűen előadott énekszámai, dr. Piskóthy Ferenc ur és Páter Kálmánné urnő preciz szóló éneke, Mayer Endre tartalmas felolvasása : „Ki volt Jézus?" és Hajdú Árpád theológus érzéssel etmondott szavalata tették az estélyt vonzóvá, szépé és meghatóvá. Másnap, okt. 13-án az istenitiszteleten Veres József, a. társaság alelnöke tartotta az egyházi beszédet — Luk. 17, 20—21 aiapján — A beszéddel magával ragadta a kiváló, első rangú szónok a hallgató közönség szivét. Tér szűke miatt beszédjét nem közölhetjük le, de meg fog je'.enni az „Ösvény 1 első számában s már most felhívjuk reá olvasóink szives figyelmét. Varga ímre poprádi lelkész és Kübecher Albert főesperes oltári szolgálatot végeztek, a vegyeskar pedig újból gyönyörködtette a közönséget szép énekével. Délelőtt 11 órakor Osztrolucsky Miklós, a társasáig elnöke igen tartalmas, gondolatokban gazdag beszéddel nyitotta meg a kötgyülést. Ezen érdekes beszéd is meg fog jelenni az „Ösvény" első számában. A közgyűlés a következő határozatokat hozta. A társaság uj lapja az „Ösvény" Kovács Sándor szerkesztésével okt. 31-én megindul s azt minden tag fogja kapni, előfizetési ára nem tagoknak 4 kor. lesz, A társaság áltel felállítandó