Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-09-14 / 37. szám

368 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1912 . Avagy mivel Baranyavár, mint szórvány a magyar bólyi anyaegyházhoz tartozik, az ott levő evangelikus birtokosok földjei után az anyaegyház vetheti csak ki az egyházi adót ? Megjegyzem, hogy Ivándáidán több oly egyháztag lakik, kinek a helyi ivándárdai határban két hold, a szomszéd határokban pedig 20—30 hold földje van. Eddigi usus szerint „telkes"-nek minősíttetett az, aki­nek legalább 10 hold földje volt s ebbe beleértették a szomszéd határbani földet is. 2. Magyarbóly ev. anyaegyházközség a mult évben a szórványhivekkel tartott közös közgyűlésen elhatározta, hogy a szórványbeli hivek házaspár után 2 K-t, egye­nes állami adójuk után pedig 5% ot kötelesek évenkint az anyaegyház pénztárába befizetni. Ezt az egyházmegyei közgyűlés is jóváhagyta. • Az evang. vallású Schaumburg Lippe uralkodó herceg beremendi gyára és birtoka után 14.810 K, beredeki után 3024 K. lőcsi után 3631 K, villányi ulán 1000 K egyenes állami adót fizet. Kérdés: A fönti határozat szerint a herceg mily összeg erejéig adóztatható meg. Beremend, Beredek, Lőcs, Villány ugyanis, mint szórványok Magyarbólyhoz tartoznak. Az evang. heicegnek itt Baranyában vagy 46.000 hold földje v n. by hatalmas latifundium utón az E. A. 256 § át tekintve, összesen csak 100 K-t fizetne ? Magában Magyarbóly község határában is van vagy 1200 hold földje, ezután eddig semmi egyházi, iskolai terhet nem fizet, mert sajnos, az anyaegyházbeli járan­dóság háza-pár alapján vettetik ki. Vagy azéit meg­adóztatható itt is ? A közeledő zsinat hozzon oly határozatot, hogy az ily ezerholdasok ne maximum 100. vagy 200 K-t, hunmi jóral több egyházi és kiilö>i %-ban kifejezett -is­kolai adót legyenek kötelesek évetíkint fizetni, még abban az esetben is, ha az anyaegyházbeli járandóság n<ég a régi és nehezen megváltoztatható módon a házaspárok utan vettetik ki. Ily hatalmas biitok, ily hatalmas jog külön kötelez»ttséggel is járjon. Vért<si Zoltán. Levél a szerkesztőhöz. Nagijtiszteletű Szerkesztő Ur ! Az „Evang. Őrálló" 35 ik számában megjelent Hajts Pál kislomiczi lelkésztestvérünk elhalálozásáról szóló tudósítás, azokban, kik a kislomniczi evang. egy­házat ismerik és ismerték a mu than, éppen oiyan rossz benyomást tehetett, v i'H jó magamra is lett, mert meg nem gondo't, légből kapott állítást dobott abban a tudó­sításban a jói.i /enni olvasó elé. Az igizságnac tartozom határozottan visszautasí­tani tudósítónak azon állítását, hogy a kislomniczi egy­ház »egészen elhanyagolt s mir csaknem vallástalan nép" volt. .. Hát tisztelt Tudósiló Ur, szegény Pali bátyánk, kit On oly igen szigorúnak mindenekkel szemben, de soha igazságtalannak állit elénk, — kik különben szi­gorúságát sohasem ismertük, — szigorúságát ez eset­ben minden bizonnyal Önnel szemben érvényesítette volna és pedig nem igazságtalanul. Ugyan mit szól ezen — a szegény kislomniczi egyházat a sáriin földig lealázó — állításához Pali bá­tyánk elődje VVan»za János lelkésztestvér még ilt e föl­dön és Wiinschendorfer János már ott a túlvilágon? Es mit szól ezen álliiásához az egész környék, mely a kislomnicziakat jobban ismeri és ismerte a múltban is, mint Tudósító ur! Hiszi-e, hogy a tapasztalatokban gazdag Hajts barátunk otthagyta volna a már megszokott és meg­kedvelt szepesbélai állomását, hogy menjen Kislomniczra, a hitetlen pogányok közé ? Nem, tisztelt Tudósító ur! Éppen a kislomnicziak ismert vallásossága vonzotta őt oda és boldognak is érezte magát az egyszerű, de jó és jámbor nép között. Az 1873. esp. jkv. 16. p. szerint: „A magaskoru Wünschendorfer János, ki hosszú éveken át szorgalom­mal és buzgalommal munkálkodott, nyugalomba vonul." (A nyugalomba vonult lelkész ott maradt Kislomniczon a hat év múlva bekövetkezett haláláig. Vájjon tetszett e neki a nép vallástalansága ?) Az 1874. évi esperesi jelentés szerint „Kislomnicz a lelkészi fizetést 100 frt.-tal emelte." Az 1875. évi esperesi jelentés szerint: „Kislom­nicz ugy a lelkészi, mint a tanítói lakct festette s az egyház nagv buzgóságot tanusit." Az 1876. évi jelentés szerint: „Kislomnicz a mult évben iskolai alapot teremtett." Az 1879. évi jelentés mondja: „Wünschendorfer János nyugalmazott és jubilált kislomniczi lelkész az Urban elszenderült, az ő emléke leljen esp. jegyző­könyvünkben is megfelelő helyet, amit méltán meg­érdemelt." így nem tiszteltetik meg oly sáfár, aki nyá­ját „teljesen elhanyagolta." Azt hiszem, ezek után az „Őrálló" szives olvasói előtt a kislomniczi evang. egyház más színben fog állani, mint aminőre a Tudósító ur festette. Szepestótfalu, 1912. szeptember 6. Kollatn, Károly, ev. lelkész. * A legnagyobb készséggel adunk helyt ezen meg­rovásnak már c cak azéit is, mert minket bánt a leg­jobban, ha innen-onnan oly híreket kapunk, amelyek a valóságot a legteljesebben nem fedik. Ez alkr.lommal is kérjük azért, kedves tudósitóinkat, hogy ne puszta hallo­máshanem csak biztos tudomás szerzés után legyenek ke­gyesek az egyházi eseményeket velünk tudatni. Ez már a második eset a Szepességről rövid idő óte, hogy fel szólamlás töiténik. Lelkészavatás. A soproni evang. theol. akadémián tanulmányaikat befejezett hitjelőltek lelkészi felavatása szept. hó 1-én ment végbe a várpalotai evang. templom­ban. Egyszerűségében is szép és a résztvett nagyszámú hívek lelkében maradandó emléket hagyó ünnepély ke­retében folyt le a felavatás. A vendégek, Gyurátz Fe­renc püspökkel az élén Győr felől már szombaton dél­után 5 órakor érkeztek meg a várpalotai állomásra. Itt Kerényi Andor veszprémi főszolgabíró a püspököt és kíséretét a megye és járás közönségének nevében köszöntötte. Hosszú kocsisorban a városba érve, a vá­ros által emeltetett virágos diadalkapunál Berky József városi főjegyző üdvözölte a főpásztort. A paróchia épü­leteihez érve a nagy vendéget a helybeli lelkész, Horváth Sándor fogadta fehérbe öltözletett iskolás leányokkal a gyül. presbitérium élén. Vasárnap reggel zsnfolásig megtelt a tágas templom ünneplő hívekkel és vidékről érkezett vendégekkel. A soproni theologiai akadémia tanárain kivül ott láttuk Bélák István egyházmegyei fel­ügyelőt, dr. Rátz Ottó főisk. felügyelőt, Purgly Pált, Purely Lászlót, Kerényi Andor főszolgabírót, Berky Jó­zsef főjegyzőt, dr. Óváry Ferenc orsz. gyül. képviselőt

Next

/
Oldalképek
Tartalom