Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)
1912-09-14 / 37. szám
368 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1912 . Avagy mivel Baranyavár, mint szórvány a magyar bólyi anyaegyházhoz tartozik, az ott levő evangelikus birtokosok földjei után az anyaegyház vetheti csak ki az egyházi adót ? Megjegyzem, hogy Ivándáidán több oly egyháztag lakik, kinek a helyi ivándárdai határban két hold, a szomszéd határokban pedig 20—30 hold földje van. Eddigi usus szerint „telkes"-nek minősíttetett az, akinek legalább 10 hold földje volt s ebbe beleértették a szomszéd határbani földet is. 2. Magyarbóly ev. anyaegyházközség a mult évben a szórványhivekkel tartott közös közgyűlésen elhatározta, hogy a szórványbeli hivek házaspár után 2 K-t, egyenes állami adójuk után pedig 5% ot kötelesek évenkint az anyaegyház pénztárába befizetni. Ezt az egyházmegyei közgyűlés is jóváhagyta. • Az evang. vallású Schaumburg Lippe uralkodó herceg beremendi gyára és birtoka után 14.810 K, beredeki után 3024 K. lőcsi után 3631 K, villányi ulán 1000 K egyenes állami adót fizet. Kérdés: A fönti határozat szerint a herceg mily összeg erejéig adóztatható meg. Beremend, Beredek, Lőcs, Villány ugyanis, mint szórványok Magyarbólyhoz tartoznak. Az evang. heicegnek itt Baranyában vagy 46.000 hold földje v n. by hatalmas latifundium utón az E. A. 256 § át tekintve, összesen csak 100 K-t fizetne ? Magában Magyarbóly község határában is van vagy 1200 hold földje, ezután eddig semmi egyházi, iskolai terhet nem fizet, mert sajnos, az anyaegyházbeli járandóság háza-pár alapján vettetik ki. Vagy azéit megadóztatható itt is ? A közeledő zsinat hozzon oly határozatot, hogy az ily ezerholdasok ne maximum 100. vagy 200 K-t, hunmi jóral több egyházi és kiilö>i %-ban kifejezett -iskolai adót legyenek kötelesek évetíkint fizetni, még abban az esetben is, ha az anyaegyházbeli járandóság n<ég a régi és nehezen megváltoztatható módon a házaspárok utan vettetik ki. Ily hatalmas biitok, ily hatalmas jog külön kötelez»ttséggel is járjon. Vért<si Zoltán. Levél a szerkesztőhöz. Nagijtiszteletű Szerkesztő Ur ! Az „Evang. Őrálló" 35 ik számában megjelent Hajts Pál kislomiczi lelkésztestvérünk elhalálozásáról szóló tudósítás, azokban, kik a kislomniczi evang. egyházat ismerik és ismerték a mu than, éppen oiyan rossz benyomást tehetett, v i'H jó magamra is lett, mert meg nem gondo't, légből kapott állítást dobott abban a tudósításban a jói.i /enni olvasó elé. Az igizságnac tartozom határozottan visszautasítani tudósítónak azon állítását, hogy a kislomniczi egyház »egészen elhanyagolt s mir csaknem vallástalan nép" volt. .. Hát tisztelt Tudósiló Ur, szegény Pali bátyánk, kit On oly igen szigorúnak mindenekkel szemben, de soha igazságtalannak állit elénk, — kik különben szigorúságát sohasem ismertük, — szigorúságát ez esetben minden bizonnyal Önnel szemben érvényesítette volna és pedig nem igazságtalanul. Ugyan mit szól ezen — a szegény kislomniczi egyházat a sáriin földig lealázó — állításához Pali bátyánk elődje VVan»za János lelkésztestvér még ilt e földön és Wiinschendorfer János már ott a túlvilágon? Es mit szól ezen álliiásához az egész környék, mely a kislomnicziakat jobban ismeri és ismerte a múltban is, mint Tudósító ur! Hiszi-e, hogy a tapasztalatokban gazdag Hajts barátunk otthagyta volna a már megszokott és megkedvelt szepesbélai állomását, hogy menjen Kislomniczra, a hitetlen pogányok közé ? Nem, tisztelt Tudósító ur! Éppen a kislomnicziak ismert vallásossága vonzotta őt oda és boldognak is érezte magát az egyszerű, de jó és jámbor nép között. Az 1873. esp. jkv. 16. p. szerint: „A magaskoru Wünschendorfer János, ki hosszú éveken át szorgalommal és buzgalommal munkálkodott, nyugalomba vonul." (A nyugalomba vonult lelkész ott maradt Kislomniczon a hat év múlva bekövetkezett haláláig. Vájjon tetszett e neki a nép vallástalansága ?) Az 1874. évi esperesi jelentés szerint „Kislomnicz a lelkészi fizetést 100 frt.-tal emelte." Az 1875. évi esperesi jelentés szerint: „Kislomnicz ugy a lelkészi, mint a tanítói lakct festette s az egyház nagv buzgóságot tanusit." Az 1876. évi jelentés szerint: „Kislomnicz a mult évben iskolai alapot teremtett." Az 1879. évi jelentés mondja: „Wünschendorfer János nyugalmazott és jubilált kislomniczi lelkész az Urban elszenderült, az ő emléke leljen esp. jegyzőkönyvünkben is megfelelő helyet, amit méltán megérdemelt." így nem tiszteltetik meg oly sáfár, aki nyáját „teljesen elhanyagolta." Azt hiszem, ezek után az „Őrálló" szives olvasói előtt a kislomniczi evang. egyház más színben fog állani, mint aminőre a Tudósító ur festette. Szepestótfalu, 1912. szeptember 6. Kollatn, Károly, ev. lelkész. * A legnagyobb készséggel adunk helyt ezen megrovásnak már c cak azéit is, mert minket bánt a legjobban, ha innen-onnan oly híreket kapunk, amelyek a valóságot a legteljesebben nem fedik. Ez alkr.lommal is kérjük azért, kedves tudósitóinkat, hogy ne puszta hallomáshanem csak biztos tudomás szerzés után legyenek kegyesek az egyházi eseményeket velünk tudatni. Ez már a második eset a Szepességről rövid idő óte, hogy fel szólamlás töiténik. Lelkészavatás. A soproni evang. theol. akadémián tanulmányaikat befejezett hitjelőltek lelkészi felavatása szept. hó 1-én ment végbe a várpalotai evang. templomban. Egyszerűségében is szép és a résztvett nagyszámú hívek lelkében maradandó emléket hagyó ünnepély keretében folyt le a felavatás. A vendégek, Gyurátz Ferenc püspökkel az élén Győr felől már szombaton délután 5 órakor érkeztek meg a várpalotai állomásra. Itt Kerényi Andor veszprémi főszolgabíró a püspököt és kíséretét a megye és járás közönségének nevében köszöntötte. Hosszú kocsisorban a városba érve, a város által emeltetett virágos diadalkapunál Berky József városi főjegyző üdvözölte a főpásztort. A paróchia épületeihez érve a nagy vendéget a helybeli lelkész, Horváth Sándor fogadta fehérbe öltözletett iskolás leányokkal a gyül. presbitérium élén. Vasárnap reggel zsnfolásig megtelt a tágas templom ünneplő hívekkel és vidékről érkezett vendégekkel. A soproni theologiai akadémia tanárain kivül ott láttuk Bélák István egyházmegyei felügyelőt, dr. Rátz Ottó főisk. felügyelőt, Purgly Pált, Purely Lászlót, Kerényi Andor főszolgabírót, Berky József főjegyzőt, dr. Óváry Ferenc orsz. gyül. képviselőt