Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-08-31 / 35. szám

1912 EVANG

ÉLIKUS ŐRÁLLÓ. 321. Berzsenyi Jenő dr. j ; egyházkerületi felügyelő székfoglaló beszéde. ' Főtisztelendő Egyházkerületi Közgyűlés! Egy vallomást kell tennem;: „Uram i nem fuvalkodott fel az én szivem, szemeim sem láttak: magasra, és nem jártam erőmet túlhaladó csodadolgok után'. (Zsolt. 13i. i.) Ezért állok itten kétség és aggódás között remegve, hogyan jutottam ide, és hogyan fogok megfelelhetni hanyatló korban, testben és lélekben naprólnapra. gyengülve egy kerületi felügyelő súlyos és felelősség terhes tisztének. Erdemeim nincsenek. Én nem kezdeményeztem semmit, nem alkottam semmit A. mi közreműködésemmel létesült, az a bizottságok mUr ködosének eredménye. En egy szervezetnek csak jelentéktelen alkatrésze voltam Használni vágytam egyházamnak, de nem csillogni. Egy széndarab, mely egy szegény család otthonát melegíti, vagy az, mely a vilianygépben áramot fejlesztve, egy megbénult karnak visszaadja munkaképességét, több boldogságot áraszt, mint az a fezén., mely mint gyémánt koronákban ragyog. Áz én feladatom volt: hasznaini és nem csillogni. • ' \ ' .; , Hogyan jutottam hát ide ? midőn sem

1 protekciót, sem felsőbb kegyet nem kerestem

1, sera népszerűség után nem jártam < Van egy világot alkotó és világot fentarto törvény, mely uralkodik kivétel nélkül ugy a természeti, mint lelki világban, ott vonzódásnak, itt szeretetnek hivják. Több évtizedre kiterjedő érintkezésem hitrokonaimmal hoztak létre egy lelki közösséget, melyből a mint én nem tudtam magiamat kivenni, ugy ők is egynek érezték velem magukat, felbuzdultunk magunk között egymás hite által, s a szeretet forrasztott bennünket össze, az a szeretet, mely gyarlóságommal szemben minddeneket elfedez, mindeneket eltűr. Igy idejutva mégis félelem fog el, ha, elődeimre gondolok, mert én nem követhetem Véssey Sándor és Iliász Lajos nagy és nemeslelkü áldozatkészségét, nem emelkedhetem dr. Prónay Dezső magasztos eszmeköréig, azt, to energiát sem tudom kifejteni, amellyel küzdöttek legelső védői és patrónusai egyházkerületünknek. Vittnyédy István és János, az Ostffyak: Tamás, László, Miklós majd elsői egyházkerületi felügyelőnk Mihály, ia minket ostromló erőszak ellen. De épen ha elődeim sorára tekintek, nyerem a biztatást is, mert felettem láiom lebegni áldott emlékű nagybátyám szellemét és biztatva szójlni: Ne félj! az U i n a k Lelke van te rajtad is mivel liag:- felkent tégedet (Lukács IV. 18.) Mert senki el nem veszi e tisztséget, hanem kit Isten hiv el. (Zsid. V. 4.) >ÉÍMv pedig akaratának végrehajtására* Első ezek között az az égi szózat, melyet Ezekjeihez intézett: „Embernek fiai őrállóul adtalak én. téged Izrael házána k (Ezek. Hl. 17.) Soha egyetlenegy vallás felekezetnek egyetlenegy népnek, még Izrael népének sem volt anynyjra szüksége őrállókra, mint a protestántizmusnak kezdettől fogva, mai napig. Nem akarom most. midőn egyetértést, békét és szeretetet hirdetünk, a m'ult századok vallási zivatarait felidézni, de hol volnánk, ha őrállóink nem lettek volna a lelkészi karban és a világiak között^ kik megállották helyeiket a gályarabságig és kinoztatásig, Martir ver termékenyítette meg a talajt, melybe a protestantizmus gyökérszá.lai nyúltak, az edzette éo acélozta az idegeket kitartásra és küzdelmekre, az élesztette a keblekben. a hitnek lángját magasabb lobogásra. Ha akkor korlátlan vallásszabadság lett volna a hatalom védőszárnyai alatt, i tűi elem szó', melyet annyi köny áztatott vallási szótárunkban ismeretlen volna és a vak fa natizmus reánk nézve ártalmatlan dolog csak mint egyéni rajongás, mint egyéni betegség' volna ismeretes. De nem igy volt ezért volt szükség őrállókra és szükség van még m a i s. Az idők ugyan megváltoztak, a korszellem állott az emberiség szolgálatába. ledöntötte a korlátokat ember és ember, felekezet és felekezet között és ráviiágitott fáklyájával a szabadság, egyenlőség és testvériség jelszavaira. Ekkor jött létre basánkban is a vallási egyenlőségi és viszonossági törvény. De dacára az azóta elmúlt 61 é^nek, az még teljes egészében mai napig sincsen végre hajtva sőt gyakori támadásuknak vagyunk kitéve, melyek ellen hallanom keli az égi szózatot: Embernek fia! őrállóul adtalak én tégedet! Egy második égi szózat, mely szinte az okorban hangzott el és felém száll az idők távolából pedig ez: E m e m a i n a p o n n é p e k felé ren deliek téged, hogy gyom ' á 1 j, irts pus z tits, rombolj, ép its és plántálj. (Jerem. I. 10,) Mig amaz égi szózai kültámadások ellen résen létre és védelemre hiv fel, addig ez azon körre vonatkozik, melyen belől autonómiánk értelmében, mi magunk rendelkezünk, magunk intézzük dolgainkat, hogy mindenek ékesen és jó rendben legyenek. Habár ez könnyebb feladatnak látszik, mégis érzem, hogy súlyosabb, mert folytonos munkát igény ei. Beláthatlan a munkatér, és óriási a halmaz, melyet irtani kell, szinte kivihetetlennek tűnik fel a megoldás, s visszariadnom kellene a kezdetnél, de, gyomlálj, irts, pusztits, rombolj i aörg az égi szózat: Labor omnia vincit. Materialismus uralja, a világot, aránylag kev és a zoknak száma, kik azon felül emeikeclni tudnak. A tömeget féltudósok vezetik, kik csak saját hasznukat tekintik a szabadság eszményi jelszava alatt a szabadosság

1 féktelenségeire viszik, egyenlőség alatt vagyoni egyenlőséget értenek, megszűnik náluk a törvény tisztelete és mint burján és dudva terjed a valiási nihilizmus a hitetlenség és közöny. Ennek folyománya az erkölcsök megromlása, mely feldúlja a családok boldogságát és gyakran mardossa még a siron tul is a következő nemzedéket. Ezek a főbb bajok, melyeket gyomlálni, irtani, pusztítani és rombolni kell. De minő eszközökké A dunántuli ág. h evang. egyházkerület egyházlátogatási jegyzőkönyv kérdőivének egyik pontja: ., Van-e minden házban bibliai* Nagyon fontos kérdés ez. mert a hol nincsen, igyekeznek azt beszerezni, és ha olvassák, megtalálták a legbatályosabb orvosszert a legélesebb fegyvert a fenti bajok leküzdésére. Az angol és külföldi bibliai társaság végtelen hálára kötelezi az emberiséget azáltal, hogy a bibliát elküldi a legsötétebb világrészekbe s azt mindenhol, a