Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-08-31 / 35. szám

1912 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 233 zik, akkor a következő füzetek árát a szerint fogom megszabni. Még ciak azt jegyzem meg, hogy a munka tisztára tudományos célt szolgált ugyan, de azért igye­keztem ugy irni, hogy akik már elfelejtettek héberül, azok is nehézség nélkül olvashassák. Kolozsvár, 1912. aug hóban. Dr. Kecskernéthy István, theol. igazgató-tanár. B E L É L E T. Képelem. Nagyságos Igazgató Urak! ISI agy tiszteletű Lelkész és Vallástanár Urak! Ez évi január elsejével Luther-Társaságunktól há­lámmal fogadott 200 K támogatással megindítottam a mindkét nemű műveltebb ifjúságnak szánt evangeliumi szellemű lapomat, az „Ifjú Évek"-et. Lapom célját az első számban és az Őrálló hasábjain is kifejtettem. De vannak e lappal további céljaim is, melyek tisztán, szép egymásutánban élnek lelkemben, de amelyekről hangos programmot nem szeretnék adni, nem talán az eszmék sivársága, vagy egyáltalán gondolatnélküliség, mint in­kább bennem rejlő subjektiv okok miatt. Hogy azonban célomat, mely az én véges érde­keimmel szemben sokkal inkáb egyházunk örök érdekét szolgálja, elérhessem, olvasó ifjúságra van szükségem. Már pedig elég hosszú paedagógiai tapasztalataim sze­rint az ifjúság oly lapnak szellemét keresi fel, amilyent neki elsősorban tanárpi és papjai ajánlanak s meg vagyok róla győződve, ha a mi ev. tanáraink és pap­jaink lelkesedéssel ajánlják eme egyetlen ev. szellemű ifjúsági lapot, akkor tömegesen fog a mi iskoláinkban nevekedő ifjúság valláskülönbség nélkül az én lapom­hoz csatlakozni. Igy válik ifjuságunk e lap anyagi meg­erősitőjévé s lassankint szellemének elsajátitójává ós munkatársává. Püspök uraink a legnagyobb jóindulattal nyilat­koztak törekvésem felől, sőt 3 egyházkerületünk anyagi támogatásban is fog részesíteni, bár ez a támogatás már nem szünteti meg eddig hozott anyagi áldozatai­mat, nem is említve a lap körüli szellemi ós testi fára­dozásaimat. Beterjesztettem kérvényemet lapom erkölcsi támogatása végett az Országos Tanáregyesületünknek is, mely alkalommal Mágócsy Dietz Sándor, elnök ur őméltósága a leghatározottabb pártfogásról biztosított s a döntést az őszi választmányi ülésre tűzték. Meg vagyok róla győződve, hogy Tanáregyesületünk nem fogja cserben hagyni kebelbelijét. Ezek után tehát az iskolák kapuinak megnyitása előtt azon kérelemmel fordulok Igazgató és Lelkész urainkhoz, kegyeskedjék legteljesebb erkölcsi támogatás­ban részesíteni, mert ha anyagi erőm fogyatatókossága miatt elbuknék, el fog jönni az idő, midőn drága pén­zen fizetett ifjúsági szerkesztőt fog keresni egyetemes egyházunk. Miután lapom januárban indult meg, miheztartá­sul megjegyzem, hogy aki erre az utolsó negyedre kiván csak előfizetni, az 1 K-t fizessen, de aki az ösz­szes példányokat kívánja, ha szegényebb növendék, ugy készséggel küldöm neki kivételesen 2 K-órt. A vagyo­nosabbak egész évre 3 K-t küldjenek. Testvéri jóakarattal szóp jövő előtt állhat törek­vésem. Budapest (VIII., Kisfaludy-utca 19. 1/5.), 1912 augusztus 20-án. Kiváló tisztelettel Algöver Andor, oki. ev. theológiai tanár. * A magunk részéről is felkérjük a tanár urakat és a vallástanitással foglalkozó testvéreket, hogy ez egy­házunk igen fontos ügyét támogatni szíveskedjenek. Tanuljunk összetartást a katholikusoktól. A katholikus „Zászlónk" is igy lett nagygyá, mert mindenki, akinek módjában volt és van, kellő buzgósággal terjesztette és terjeszti. Szerk. Hymen hir. Krajcsovies Ilonka balassagyarmati evang. tanítónőt eljegyezte ifj Laczkó János theológus. Gratulálunk! Halálozás. Régi, kipróbált munkása evang. egy­házunknak tért meg Alkotójához, aki a Szepességen őszinte szeretetnek és becsülésnek örvendhetett hosszú pályafutása alatt. Hajts Pál kislomniczi lelkész, életé­nek 70-ik évében aug. 21-én Késmárkon, ahol fiának, a most beiktatott késmárki lelkésztestvérnek: Hajts Bá­lintnak látogatásán volt — már a mult tavasz óta be­tegeskedve elhunyt. Temetése aug. 23-án nagy részvét mellett ment végbe. Székely Gyula főesperes tartotta a gyászbeszédet és Kalláth Károly tótlalvi leikésztestvér búcsúztatta el. Hajts Pál 1842-ben született Felsőerdő­falván; gimnáziumi tanulmányait Késmárkon, a theoló­giát Eperjesen és Jénában (Németország) végezte. Kül­földről hazajövet tanítóságot vállalt Szepesbélán, ahol igen szerették a művelt ifjút. Iskolája mellett, melyet 10 évig fényes eredménnyel vezetett, a tűzoltóság volt kedves eszméje. Ö alapította meg a szepesbélai önkén­tes tüzoltótestületet s ő is volt első parancsnoka. Innen Kislomniczra került rendes lelkésznek, ahol 30 óvig munkálta az Ur szöllőjét. Egy egészen elhanyagolt, már csaknem vallástalan népből igen buzgó, vallásos és ál­dozatkész gyülekezetet csinált, templomát uj, szép toronynyal látta el. Igen szigorú volt mindenekkel szem­ben, de soha sem igazságtalan. Gyülekezete ós családja őszinte fájdalommal gyászolja. Adjon vigaszt az Ur ais élőknek. Békét, örök üdvöt elhunyt szolgájának. Érettségi vizsgálatok. A tiszai egyházkerületben az érettségi vizsgálatok és pedig az Írásbeliek f. évi szept. hó 5—7. napjain, a szóbeliek pedig szept. 9-től kezdve a nyíregyházi ev. főgimnáziumban fognak meg­tartatni. Ezen vizsgálatokon az elnök Hronyecz József püsp. titkár, kormányképviselő pedig Hirschmann Nán­dor pozsonyi evang. főgymnáziumi igazgató lesz. Tanitói jubileum. A nógrádi esperességnek egyik legkiválóbb tanítója, Honéczy Sándor f. évi aug. 18-án töltötte be tanitói működésének 40. évfordulóját. A ju­bilánst, aki sok hasznos tagot nevelt az egyháznak és a hazának, szerencsekívánatokkal halmozták el a jubi­leumi évforduló alkalmából, ugy a magas minisztérium, valamint az egyházi hatóság részéről D. Baltik Frigyes püspök elismerő nyilatkozatokat küldtek nevezett ta­nítónak. A reformáció négyszázéves jubileumához. A tervek, melyekkel a reformáció 400 éves jubileumának megünnepléséhez készülődünk, nagyon különbözők, amint azt a most folyó gyűlések határozataiból olvassuk. De mindenesetre egyedül áll a maga nemében s a leg­érdekesebb a nyitrai papi konferencia állásfoglalása, illetve az ottani lelkészek javaslatai. Az egyik legmél­tóbb emléket Luther tót fordításában, a másik az evang. lutheránus tót egyházunk történetének feldolgozásában látja, kifejezést nyert ama hő (! ?) vágy is, hogy Írassék meg az eddiginél jobb életrajza Husz Jánosnak és dr. Húrban M. Józsefnek stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom