Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-06-22 / 25. szám

1912 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 23

3 érni. Vagy ha az parancs utján nem menne, rábeszéléssel hozzászoktatás által lehetne célt érni. A theologusok számára készülő agendának háromnyelvű magyarázattal, utasítással kellene ellátva lennie, hogy a fungens zavarba ne jöjjön, ha ismeretlen nyelven kell fungálni és esetleg halotti ima helyett ne olvasson esketésí imát. Háromnyelvű egyházunkban az okvetlenül szükséges, mert a mi sajátságos viszonyaink mellett bárhol, bármikor kivánhatnak tőlünk funkciót, más mint a gyülekezet nyelvén, különösen a Szepességen, hol az intelligencia magyarosodik, a német elem pusztul é& a tótok évről-évre szaporodnak. Különösen a tót agendára az volna a kivánságom, hogy népiesebb nyelven irnák, mert sem a tótban gyenge pap, de azt hiszem még a nép maga sem érti már sok helyütt a bibliai cseh-tót nyelvet. Óvatosaknak is kell lennünk a császár és király, vagy monarchia szók használata körül, mert nekünk csak királyunk van s fudok esetet, hogy egy jelölt sok kritikának volt kitéve azért mert császárt enlitett, mivel az agendában ugy állt 8 ő ki nem javította. Mivel pelig egy agenda egy emberöltőre készül, jól, helyesen, hibátlanul kell ezt készíteni s csík alapos megvitatás által kellene az elvekkel tisztába jönni s igy mu lkához látni. Szóljon hozzá más is. Ha sikerült ezen kérdésben csak egy p D ltot is tisztázni vagy megvilágítani, ugy nem hiába irtam ezen sorokat. In magis et voluisse sat est. R F. Püspöki egyházlátogatás. A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület fiatal, jeles püspöke Geduly Henrik, püspöki székfoglalójában tett ama nagyfontosságunak jelzett feladatát, hogy a főhatósága alá tartozó egyházakat meglátogatja, — Ígéretéhez képest részben már ez évben teljesítő akkor, midőn előbb a brassói magyar egyházmegye, s utána az árvái egyházmegye összes egyházaiban megjelent, hogy lássa az egyház életének lüktetését s főpásztori gondoskodásának szárnyait az életviszonyokhoz képest, védőleg, biztatólag, irányitólag, intőleg és áldólag az egyházak főié terjessze. A tiszai egyházkerületben, boldog emlékű Gzékus István püspök tartott utoljára egyházlátogatást. Csaknem egy negyedszázad merült el azóta az elmúlás tengeróba . . . s a hivők százezreinek epedő vágya, hogy színről színre lássa főpásztorát — mostanig epedő vágy maradt. Pedig e vágynak mélyreható, nagy jelentősége van! Hulló könnyek szárítása, sérült szivek gyógyítása, — panaszló ajkra enyhe csend . . . viszály, gyűlölség viharára béke, rend, — sötét bűnök rémére ostor, szelid napsugár, — sok éhezőnek tápláló kenyér, — a szomjazónak tiszta, hűvös ér ... s hol a sziv már alig remélhet: gyászos romok, ledőlt éden felett uj élet . . . újra ható hiterő, — homályt űző, fényt intő ész . . . meleg sziv, szeretet alkotni, építeni, áldozni kész ! Mind, mind e vágyba olvad, és az valóra vált, — ha a főpásztor nyája közt — Krisztus nevében járt! És igy járt Geduly Henrik püspök, mint igazi, evangélium szerinti apostol, testvér, szerető atya. Brassóban is, Árvában is ! Egyházlátogatásának körütjajjelőször a brassói ev. magyar egyházmegye 12 egyházába vezetett—s Apáca egyházközségben vette kezdetét Ide május 14-én déli 1 óra 26 perckor érkező vonat hozta — Kemény Lajos egyházkerületi jegyző kíséretében. A brassómegyei szép „Barczaság" e magyar községe — melynek kies völgyén az Olt ezüstszalagként futva öntözi a selymes rétet — e napon felekezeti különbség nélkül ünnepi diszt öltött. Nem a kíváncsiság, de nagy lelki öröm fűzte csoportba — a férfiakat és nőket — egyházhiveket és polgárokat a vasúti állomáson, hol a község, egyház, egyházmegye és vármegye közönsége várta dr. Jekeliasz Ágost alispánnal élén a főpásztort, kit midőn a megye területére lépett, annak közönsége nevében az alispán meleg szeretettel szép beszédben üdvözölt, majd Grósz Frigyes egyhm. törvényszéki biró, mint egyhm. felügyelő helyettes a brassói ev. magyar egyházmegye részéről nagy örömöt tolmácsoló szép üdvözlő beszéddel fogadott, mely üdvözlésekre a püspök a sziv közvetlen melegségével válaszolva az elemi iskolás fiuk kehükben nemzeti zászlókkal diszelvonulássa{ tisztelgő kis katonacsapatja után — fehérruhás leányok sorfala között — kocsiba ült — s nagyobb kocsisorral követve a községbe vonult A község elején felállított diszkapunál, a község nevében Máthisz András jegyző, a templom előtt az egyház lelkésze Bohus Pál kir. tanácsos, főesperes szivből jövő melegséggel szép beszédekben üdvözöltek a püspököt, ki ez üdvözlésekre nagy szeretettel válaszolván, kíséretével és a nagy közönséggel ünnepi harangzugás mellett a szépen feldíszített templomba ment. Itt az „Isten felséges adománya" kezdetű ének 3 versének elzengése után oltár elé ment a püspök, s a gyülekezethez gyújtó hatású alkalmi beszédet intézett. Elénk színekkel ecsetelte e nemes egyháznak küzdelmes múltját, s reámutatott a reformáció hajnalán keletkezésének történeténél ama fénylő hajnalcsillagra Honterus Jánosra, ki a Barczaság vidékén az evangélom tiszta világát ragyogtatta s az ág. hitv. ev. egyházak alapját megvetve, azokra jeles műveivel fényt derített. Könnyeket fakasztva rajzolta a gyászt, mely az 1794. évi borzasztó tűzvész, az 1831. cholera, 1838. évi földrengés, s az 1868. évi ujabb rettentő tűzvész képében az egyházra tört, ós súlyos megpróbáltatás tüzébe helyezte azt. Elismerőleg magasztalta a hitközséget, ujabb és ujabb áldozatkészséget, mely az elődök védő és építő munkáját ragyogó példaként hagyta az utódokra, kik az áldozatok egész sorával mutatták meg, hogy méltó örökösei az elődök által kivívott s rájuk hagyott evangéliumi gazdag örökségnek: a hitközség," egyházszeretet és áldozatkészségnek ! Szeretettel emlékezett az 1888 egyházlátogatásra, mint fordulópontra oz egyház életében, midőn Gzékus nagy szelleme alkotásra hivta fel a hívőket, s megérintve ifjú pásztoruk, mostani lelkészük szivét, annak tevékenységét, oly áldottá tette ez egyházra Majd szelíd szeretettel emeli fel intő apostoli szavát a gyülekezet véneihez, szorgalmas templomlátogatásra hivja f«l őket . . . buzdít, lelkesít, imádkozik ós megáldja a gyülekezetet. Pirosra gyúlnak az arcok, a lelkesedós, a meghatottság tüze