Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)
1912-06-15 / 24. szám
1912 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 23 3 Luther-Társasági értesítés. A Luther-Társaság igazgató-tanácsa a f. hó 5-én tartott ülésén örömmel vette tudomásul, hogy az 1911. évi zárszámadások 2891 K 14 f felesleggel záródtak. Ha ezen kedvező eredményhez hozzászámítjuk még, a 9389 K tagdíjhátralékot, a társaság ptnzügyi helyzetét kedvezőnek mondhatjuk. A tagdij hátralékosokat ezúton is felkérjük, szíveskedjenek tagdijaikat beküldeni s ne várják, mig ügyészi felszólítást kapnak, mert a társaság magasztos céljának csak kellő anyagi támogatás mellett tud megfelelni. A könyvkereskedésben elért eredmény is a tavalyinál kedvezőbb, mert mig a mult leszámolásnál 16 hó alatt 2000 K tiszta nyereségünk volt, addig most lá hó alatt 2100 K a nyereség, vagyis 20°/o kai nagyobbodott. Kérjük lelkészeinket, szíveskedjenek könyvkereskedésünket hathatósan támogatni, mert ezzel közvetve fejlesztik egyházi irodalmunkat. A kiadandó uj lapra vonatkozólag az igazgatótanács tárgyalta a sajtó és a gazdasági bizottság javaslatait. A sajtó bizottságnak a szerkesztőre vonatkozó ama javaslatát, hogy Kovács Sándor theol. tanár kéressék föl a tisztség elvállalására, örömmel vette tudomásul az igazgató-tanács, miután a főtitkártól értesült arról, hogy Kovács tanár a megbízást elfogadni hajlandó. Ugyancsak elfogadták Geduly püspök elnöklete alatt tartottsajtó bizottságnak alapra vonatkozó azonpropozicióját, hogy azévnegyedenként 4 ívnyi terjedelemben, tehát össze sen i6 ivnyi terjedelemben jelenjen meg. A lap költsége egy esztendőre 4800 K volna. A dr. Kayser Szilárd szabadalmi biró elnöklete alatt tartott gazdasági bizottság a sajtó-bi/Ottság által elfogadott tervezethez hozzájárul, csak a 4800 K felosztását másképpen óhajtja, tekintve a társaság költségvetését, melybe lapkiadás cimén nagyobb összeget, mint 4800 K-t beállítani nem lehet, ha csak a kiadványok kiadását túlságosan nem korlátoznék. A sajtóbizottsági tervezet szerint csak 1000 pél dányt tudnánk előállítani a fenti összegből, addig a gazdasági bizottság azt javasolja, hogy ha az összegből 1500 példány állittassék elő, vagyis annyi példái,y, ahány tag ingyen kapja a lapot. A lap előfizetési árát 4 K ban állapította meg az igazgató-tanács, mely tagilletményképen járna az alapító örökös, rendes és pártoló tagoknak, A lapot lehetőleg szeptembe ben megindítjuk, az előfizetők dijai a lap fejlesztésére fordíttatnak. Az igazgató-tanács tárgyalta ezután dr. Masznyik Endre theol. igazgató urnák a magyarázatos uj-szövetség kiadására vonatkozó ama javaslatát, hogy a társaság pénzügyi helyzete jelenleg nem engedné meg a mű kiadását, ő hajlandó volna azt saját költségén kiadni, csak kéri, hogy a Társaság őt vállalatában anyagilag támogassa. Egyben tárgyalta az igazgató-tanács Paulik János nyíregyházi lelkésznek a postiila kiadására vonatkozó javaslatát. Az igazgató-tanács mindkét javaslatot az irodalmi szakbizottsághoz utalta azzal, hogy az a kiadványokra szánt összegre nézve egy beosztási tervezetet készítsen s ezzel kapcsolatosan tárgyalja a fenti müvek kiadására vonatkozó indítványokat. A főtitkár jelentést tett a szétküldött, és visszaérkezett tankönyv-vállalati kérdőivekről. Bemutatta a kérdőivekről összeállított kimerítő statisztikát, mely nagyon tanulságos. Bebizonyosodott, hogy a gyülekezetek legnagyobb része óhajtja a tankönyvek esperességenkint való egyöntetűvé tételét. A beküldött 447 válasz közül 348 az egyforma tankönyvek használata mellett nyilatkozott s. csak 99 ellene. Örvendetes jelenség az is, hogy a társaság kötelékébe 118 gyülekezet óhajt belépni. Csak a könyvtár-vállalatra vonatkozólag nem olyan kedvezők a válaszok, mint amilyeneknek reméltük. Egyelőre 248 gyülekezet óhajt ifjúsági könyvtárt felállítani. Ezek közül 220 gyülekezet évi 6119 K-át ajánlott fel könyvszükséglet cimén. Sok gyülekezet azért nem állit fel ifjúsági könyvtárt, mert nincs felekezeti iskolája. Az igazgató-tanács hosszabb eszmecsere után elfogadta a főtitkár azon javaslatát, hogy az egyes egyházkerületek megkeresendők a tekintetben, miszerint minden egyes gyülekezetben akár van felekezeti iskolája, akár nincs, felállittassék egy ily ifjúsági könyvtár, amint ez a reformátusoknál meg van. Mert amiképpen kötelességünk az igehirdetést élőszóval terjeszteni, éppúgy kötelességünk az egyes gyülekezetekben alkalmat és módot nyújtani az ifjúságnak, hogy lelkét prot. szellemű könyvekből képezze. Továbbá ne felejtsük el azt sem, hogy egy jó könyvtár egyúttal a legbiztosabb óvóintézkedés a tekintetben, hogy a gyermekeket a csavargástól és a rossz társaságtól elvonjuk. Uny a felekezeti iskolába, valamint községi és állami iskolába járó gyermekek, kik hitoktatásra járnak, szívesen fognak fi/etni 30—40 fillért egy éven át, ha jó könyvet kapnak olvasásra. Életbe vágó érdekünk, hogy a gyermekeket prot. szellemű könyvek olvasásaraszoktassuk s ezzel ellensúlyozzuk a keresztényellenes szellemet. Kérjük lelkészeinket a kérdés mellett a kerületi közgyűléseken állást foglalni. Majba Vilmos. Luther-Társaság főtitkára. IRODALOM. Tschackert—Szlávik „Theol. Kalaua"-a. Kiolvastam a „Kalauz"-t figyelemmel elejétől végig s igen érdemes munkának tartom. Tiszta világos átnézetet nyerünk belőle a theol. stúdiumokról, nemcsak külön külön, amint itt lényegük szerint meghatározva s röviden ismertetve vannak, — hanem egymással való összefüggésükben ir, ami különösen fontos. És ezt a kitűnő rendszeres ismertetést igen helyesen egészítik ki azok az utasítások és tanácsok, melyeket az egyes studiumok tanulmányozására nézve ez a mű a theol. fakultás (akadémia) hallgatóinak ad. A mélyebb, beható tanulmányozást is lehetővé teszi azzal, hogy az egyes fejezeteket, sőt még az egyes tételeket is irodalmi jegyzék kiséri, hol a kiváló theol. íróknak a szóban forgó tárgya vonatkozó nevezetesebb művei idézve vannak, ami már nem is a német szerző, hanem egyenesen a magyar fordító érdeme. Stiláris szempontból is méltó elismerés illeti a fordítót. Nem ismerem a német eredetit, de jól ismerem általában a német tudományos irodalom nehézkes bonyo'ult körmondatos előadását, ami homlokegyenest ellentétben van a magyar stilus természetével, A fordító kerüii ezt a nehézkes mondatalkotást s egyszerű világos mondatokkal fejezi ki a gondolatokat. Mindazáltal találtam egy két helyet, ami tartalmi, vagy stiláris kiigazításra szorul. A 25 ik lapon hibás az ó-szövetségi kánon lezárási idejének meghatározása. A szöveg itt azt mondja, hogy az ótest. kánont a Krisztus előtti 1-ső században zárták le, holott az ujabb kritikai vizsgálódások eredménye szerint az ó szövetségi könyvek gyűjteményének kanonizálása, (Ezzel egy időre esik a 3 ik esoportnak a Hagingrapháknak lezárása ) Hadrian császár korára esik.
