Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-06-08 / 23. szám

1912 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 23

3 Gyászhír. A rákospalotai ág. hitv. ev. egyház elöljárósága az egyház közönségének nevében is mélyen megszomorodott szívvel jelenti, hogy közszeretetben álló másodfelügyelője Fábián István ur 83 éves korában az Urban csendesen elhunyt. A boldogult 10 évig volt érdemes presbyterünk, 13 ig gondnok s mint má sodfelügyelő 20 évet töltött hűséggel egyházának szolgálatában. Ez idő alatt az egyház iránt való szeretete s gyöngéd szive tette őt kedvessé a gyülekezet szine előtt. Temetési végtisztessége junius hó 2-án délután 4 órakor ment végbe Ki mind halálig hűnek találtatott, legyen jutalma az örök élet koronája. Jubileum. A rozsnyói ág. hitv. ev. gyámintézet fennállásának ötven éves évfordulója alkalmával folyó évi junius hó másodikán este nyolc órakor az ág. hitv. evang. főgimnázium tornacsarnokában emlékünnepélyt rendezett, a következő műsorral: 1. Közének 2. Megnyitó ima. Elmondta Terray Gyula főesperes, udv. tanácsos 3. Rötsch János. 130. Zsoltár. Férfinégyes. 4. A gyámintézet története. Felolvassa Bartholomaeidesz Adél gyámint. elnök. 5. Chopin FantaisieImpromtu. Zongorázta Törköly Lenke úrhölgy. 6. Gondviselés. Csengey Gusztávtól. Szavalta Kathona Jolán úrhölgy. 7. Kapi Gyula XIX zsoltvr. Énekli a vegyeskar. 8. A szivárvány Várady Antaltól. Szavalta Hokky Mariska úrhölgy, 9. Schubert Sonáta. Zongorázta Dobay Ilonka úrhölgy. 10 Közének, Az alsónógrádi ág. h. ev. lelkészi értekezlet május 29-én tartotta 46 ik gyűlését Balassagyarmaton. Kiss István alesperes, elnök az értekezletet buzgó imával s hosszabb beszéddel nyitotta meg. Beszédében mindenekelőtt üdvözölte a szintén jelenlévő dr. Baltik Frigyes püspök ur Ö méltóságát nemrég megült aranylakadalma alkalmából, majd megemlékezve az elmúlt év fájó eseményéről, Maróthy Emil, Zatkalik Mihály haláláról, hangsúlyozza, hogy a reformátío csak ugy lesz képes a mai korban is nagy eredményeket elérni a gyak. élet terén, ha a nagy reformátor szelleme lengi át minden törekvését. Mert Luther úgymond nemcsak a 16-ik századnak, de minden századnak reformátora. Azértekezlet legkiemelkedőbb éslegaktuálisabbpontja az egyetemes lelkészi értekezlet ügyének tárgyalása volt. A kérdést Kirchner Rezső püspöki irodatiszt fejtegette. Előadása nyomán azértekezlet a lelkészeknek minden vonalon való tömörítését szükségesnek s ugy az egyetemes, előbb azonban az egyházmegyei és egyházkerületi lelkészi értekezletek megalakítását kívánatosnak mondja ki. Az egyetemes gyűlés által e tárgyban kiküldött bizottság megbizásából Noszkó István rákoskeresztúri lelkész tollából származott alapszabálytervezetet általában elfogadhatónak véli oly módositással azonban, hogy az értekezletek ne egyesületszerüen s alapszabályok alapján szerveztessenek, mert ehhez kormányhatósági jóváhagyás szükséges, a mi egyéb hátrányai mellett csak késleltetné a fontos kérdés megoldását, hanem egyházi szabályrendeletekkel az E. A. 15. §-ban adott jog alapján. — Az apró részletkérdések rendezését a szabályzatból kihagyandónak véli. A fősúlyt arra helyezi, hogy a lelkész értekezletek jellege megovassék. Ne legyenek azok sem a közig, gyűlések előértekezletei, sem segélyző intézetek, mert akkor nem jut idő a tulajdonképeni lelkészi tárgyak megbeszélésére, a cura pastorális s más ilyen kérdéseknek tisztázására. A tagsági dijat 6 K-ban állapítja meg, melynek 1/

í-ada az egyházmegyei, Vs-a.da a kerületi, Vs-ada pedig az egyetemes lelkészi értekezlet céljaira lenne fordítandó, hogy a lelkészi értekezletek között mind a három fokon meg legyen anyagi szempontból is a szerves összefüggés és kapocs. Ezeknek az elveknek figyelembe vételével el is fogadott egy szabályzattervezetet, melyet az esp. gyűlés által történendő jóváhagyás után a kerület összes esp. lelkészi értekezleteivel közölni fog. Egyházunk híveinek számbeli csökkenéséről Kardos Gyula missziói lelkész festett megrázó képet. Orvoslást a prot. öntudat fokozatos fejlesztésével, a vallástanítás intensivvé tételével s a reversális törvény megszüntetésével remél elérni. Csővári Géza előadása nyomán a lelkészképzés ingyenessé tételét s az egy éves lelkészi seminárium felállítását kívánatosnak mondja mint olyant, melylyel méltóan ünnepelhetné meg ev. egyházunk a reformácio 4 százados ünnepét. — Ev. elemi népiskoláink fenntartását még áldozatok árán is, valamint az ev. felekezeti tanítóképzést szükségesnek tartja nemcsak evangelmi, de szabadelvű, nemzeti szempontból is. — A hanyatló ev. lelkészi tekintélyt az illetékes tényezők, a különféle fokú gyűlések s a jövő évi zsinat szives jóindulatába ajánlja sokszor lenézett egyházunk tekintélyének érdekében, Az. értekezlet az elnök szives záró szavaival véget ért. —s. A tiszavidéki egyházmegye lelkészegyesülete május hó 29-én tartotta rendes évi értekezletét Nagybányán. Az értekezletet megelőzőleg a megjelent testvéreknek urvacsorát osztott Révész János nagybányai lelkész. Majd a vendéglátó egyház tanácstermében a gazdag és tanulságos tárgysorozat letárgyalásához fogott az értekezlet, melyet Paulik János elnök nagyfontosságú kijelentésekben bővölködő beszéddel nyitott meg. „Különös — úgymond — ennek a mi egyházunknak a helyzete itt, Magyarországon. Érthetetlen dolog, hogy az ev. egyház, dacára annak, hogy tanaiban a legtisztább keresztyéni, magatartásában önzetlen és nemes, egyházi szónoklataiban s intézményeiben oly szépen, mondhatnám erőteljesen juttatja kifejezésre az evangélium erőit: még sem halad, fejlődik ugy, ahogy azt buzgó mun kája mellett várni lehetne . . ." E kérdés felett való elmélkedésekben látja a lelkészi értekezletek célját. Dómján Elek sátoraljaújhelyi és Duszik Lajos szatmári lelkészekf „A szabadkutatás es a dogma

u közötti viszonyról tartottak tanulságos előadást, mindkettő megegyezik abban, hogy a szabadkutatás legyen pozitív, épitő irányú s hogy a dogmák esetleg avult burkaiban örök, nagy gondolatok rejlenek. Varga Márton tokaji lelkész „A reformáció négyszázadik évfordulójának megünneplést módozatairól" értekezik. Az ünnepi formaságok megjelölése mellett kölönösen alkalomszerűnek tartja egy szervező zsinat tartását s valami országos szeretetintézmény — mint pl. templomépitő-egyesület, vagy szórványalap — létesítését, a nagy nap emlékének a legszélesebb körben leendő felújítását pedig az egyh. irodalmi társaságok feladatává teszi. Materny Lajos főesperes A lelkészi fizetés rendezéséről értekezik. Jelentős gocdolatai: legyen a lelkészi fizetés egyaránt és mindtnütt készpénz, legyen a lelkészi fizetés az 1848. XX. t-c. értelmének megfelelően közálladalmi teher és közadók módjára — kultuszadó — kezeltessék, legyen a lelkészi fizetés a munkakör tekintetbevételével igazságosabban arányos. Rédey Károly nagykárolyi lelkész Az egyet, lelkészegyeoület alapszabálytervezetével foglalkozik. Az értekezlet egyértelmüleg a cél határozottabb köiülhatárolása mellett nyilatkozik, legyen ez egy köz-