Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-06-08 / 23. szám

1912 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 23

3 tolmácsolja, mely szerint az egyesités nem kívánatos. Mivel e kérdés még az ezidei egyetemes gyűlésen Dem kerül tárgyalásra, a szakosztály nem tárgyalja most a dolgot. A polgári iskolai szakosztály első tárgya volt: az évzáró vizsgák. A szakosztály következő határozat javaslatot fogadott el: 1. Évzáró vizsgálataink mai alakjukban elavultak és céltalanok, miért is ezek megváltoztatandók, 2. Alkalmazkodjunk a jövőben az áll. polg. leányiskolákban divó vizsgaszabályzathoz. 3. Minthogy azonban az áll. polg. iskolákban a legnagyobb valószínűség szerint a közeljövőben uj vizsgaszabályzat lép majd életbe : halasszuk el az évzáró vizsgák végleges rendezését arra az időre, amidőn az uj vizsgaszabályzat meg fog jelenni. 4. Amíg e/. bekövetkezik, addig yárakozó állást foglaljunk el és tartsuk meg a régi helyi szokásokat. 5. A tanév befejezése ünnepély jellegével bírjon és e célból tartsunk u. n. évzáró-ünnepélyt. 6 Az évzáró ünnepély a lehetőséghez képest az iskola évi munkálkodásának legyen folyománya és tárgysorozatán szavalatok, karénekek, alkalmas magán-, \agy párjelenetek s ott, hol az iskola maga gondoskodik a zeneoktatásról, alkalmas zeneszámok és egy kilépő növendék búcsúszavai szerepeljenek. 7. Az igazgató az évzáró-ünnepélyen záróbeszédet mond, melynek kapcsán kiosztásra kerülnek az ösztöndijak, vagy jutalmak is. A határozati javaslatot Kertscher Gusztáv (Kassa), terjesztette elő. A második tárgya volt: a polgári iskolák képviselete az egyházi kormányzat testületeiben. Ennek előadója Dobó Adolf (Igló) volt. Az általa nagy gonddal kidolgozott s a polgári iskolákat a zsinati törvénybe felölelni kívánó s 10 szakaszból álló javaslatot a szakosztály elfogadott (e javaslatra, ha terünk engedni fogja, máskor visszatérünk). A képezdei- és el. isk. szakbizottságok bekért és beígért referádái lapunk zártáig nem küldetek be. Ezekről tehát legközelebb! Másnap május 29-én a közgyűlést a Deák-téri templomban tartott istentisztelet vezette be, a melyen Rajfay Sándor lelkész mondott alkalmi szép imát és olvasott alkalmi szent igéket. — A Deák-téri díszteremben Mágócsy Dietz Sándor egyetemi tanár, az egyesület alelnöke nyitotta meg a közgyűlést, aki evangeilumi szellemből áthatott, mély tartalmú elnöki megnyitójában a tanári és tanitói közös egyesületek fontosságáról, szükségességéről szólott. — Mivel egyházunk szervezetében nincs olyan intézmény, ahol egyházunk tanügyi kérdéseit a nagy nyilvánosság előtt s összes pedagógusaink bevonásával megbeszélni lehetne, azért egyházunk jól felfogott érdeke követeli ezen egyesület intensiv munkálkodását. Nem akar, nem tud és nem fog ez egyesület egyházunk féltve őrzött autonomiája ellen munkálkodni, sőt azt erősíteni és fejleszteni a hivatása, továbbá megőrizni, ápolni az ősi evangelikus iskola hagyományait. Egyesületünknek csak akkor van jelentősége, ha van evangelikus iskola, a melyre pedig hazai viszonyaink között szükség van. A tantervekben megengedett korlátok között a tananyag közlése által kell kidomborítani evang. jellegünket s a nevelésnek protestáns jellemfejlesztőnek kell lennie. A közgyűlésen megjelent tanférfiak és vendégek, a kik köaött fáradhatatlan egyetemes felügyelőnket báró Prónay Dezsőt is volt szerencsénk látni, lelkes helyeslő éljenzéssel adtak kifejezést az elnökkel egyező felfogásuknak és érzelmeiknek. Fischer Miklós igazgató indítványára az elnök megnyitóját teljes szövegében jegyzőkönyvbe iktatni határozták. Az elnöki megnyitóban kifejezett evangeliumi érzületnek mintegy folytatását képezték azon üdvözlő beszédek, a melyekben az egyesületnek része volt. — Scholtz Gusztáv püspök a bányai egyházkerület nevében, Knezián János esperes a budapesti espereség nevében, dr. Wagner Géza az egyetemes tanügyi bizottság nevében. Gaál Mózes az országos közép iskolai tanáregyesület nevében, Bilkei Pap István az országos református tanáregyesület nevében és Alexy Lajos az elemi iskolai szakosztály nevében mondott üdvözlő beszédet. Miután az elnök az üdvözléseket megköszönte előadást tartott Draskóczy Lajos theol akad. tanár (Eperjes) „szociális feladataink egyházban ós iskolában" cimen. Előadásában mindenek előtt a katholikus szociális világfelfogás és a protestáns szociális világnézet közötti külömbséget domborította ki, majd a szociális feladatokra térve át mindenek előtt a család megmentését hangsúlyozta a züléstől s a törvénytelen házasságoknak a hit alapján való megkötését sürgette. Azután az evangelikus iskolák, melyekről lemondanunk nem szabad, szociabs feladatait sorolta elő. — A régi evangelikus női typusnak felélesztését mondta ki felette szükségesnek, hogy a nő kezében továbbra is legyen,, úgy mint az előtt volt a gyermek álma, a férfi boldogsága. Világítani kell az evangelikus egyháznak a modern eszmék chaosában, megérteni az evangelikus nép nyomorát, szerető kézzel felemelni és segíteni rajta — A lelkész és tanitó semmiféle intézménynyel nem helyettesíthető. A tanitó és lelkész képzés reformját sürgeti úgy. hogy a tanítóképzőt szerves összefüggésbe kell hozni a lelkész képzéssel, a theologiát pedig a helyi evangelikus egyházzal. Végül a két protestáns testvéregyház együttes működését hangsúlyozza a szociálismunka terén, mert csak így remélhető a prot. szociális világnézet diadala. Érdekes és szónoki lendülettel előadott beszédét nagy figyelemmel hallgatták meg a közgyűlés tagjai s Leffler Samu igazgató indítványára az előadónak köszönetet szavaztak. Majd Sas István, a dunántuli kerület tanitói egyesületének elnöke foglalta el az előadói asztalt s olvasta fel munkáját, amely az ifjúság erkölcsi romlásáról szólt és arról, hogy mit tehet a család és az iskola ennek megszüntetésére. Gömöri János főgimnáziumi igazgató,, az egyesület titkára adta elő ezután kimentő jelentését. Szólt arról a megnyugtató közvéleményről, amelyet st közoktatásügyi kormány a harmadolással létrehozott. Szólt továbbá a tanáregyesületek elmúlt mozgalmáról ős azok eredményeiről, az elemi iskolai szakosztálynak az egyesület keretében való üdvös megszervezéséről. Az általános helyzetek vázolásánál megemlítette, hogy az állami tanári státust is beleértve egyik tanári status nincs olyan arányban képviselve az országos tanáregyesületben, mint az evangelikus tanárság. Ez a kölülmény minden beszédnél ékesebben világítja meg az evangelikus tanáregyesület viszonyát az országos egyesületben. Végül az egyesület belső életét ismertette Masznyik Endre pozsonyi theológiai igazgató a főiskolai szakosztály részéről, dr. Reil Lajos a középiskolai szakosztály részéről, Mikulik Kálmán a polgári.