Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-05-25 / 21. szám

1912 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 103 dezés helyett is újra alázattal s gyermeki bizalommal imádkozzunk a Szentlélek drága adományáért: Jövel Szentlélek Úristen, Töltsd be sziveinket bőven Mennyei ajándékoddal, Szívbeli szent buzgósággal. Melynek isteni ereje Sok népet egy hitre vive. Légy velünk is, te népeddel, Hogy teljünk meg dicséretedde . . . Benned, csak te benned bízunk Ebben a hivő imádságban legyünk egy akarattal együtt az Ur előtt mindnyájan, akik szentegyházát igazán szeretjük s nuradjunk meg az Ur beszédében, használjuk az evangéliumot mindennapi kenyérként s ne puszta jelszó gyanánt; akkor újra tapasztaljuk, amit az első tanítványok tapasztaltak, akik megtelének mindnyájan Szentlélekkel. Akkor szivünket boldogító nyugalom és szent munkakedv tölti el s az Ur áldása kiséri egyházépitő munkánkat. Pozsony. Pröhle Henrik. MISSZIÓ. Rovatvezető: Seholtz Ödön. Mit tesz a belmisszió a német nép körében ? Az „Alig. Evang. Luth. Kirchenzcitung" f. évi 4. számában érdekes kimutatást közöl arról a hatalmas belmissziói tevékenységről, amely Némethonban az evang. egyház körében a nép jólétének előmozdítására és biztosítására folyik. A belmisszió egyes ágairól több ismertetés jelenik meg, melyek külön külön tájékoztatnak arról a kifejlődött élénk működésről, mely a protestantizmus hazájában Némethonban feltalálható de annak óriási méreteiről, fontosságáról és áldásáról c?ak ugy nyerhetünk igazi képet, ha a belmisszió legkülönfélébb ágait felölelő összkimutatás számadatait látjuk magunk előtt. Ez a nagyarányú belmissziói munkásság az evang. keresztyénségnek legnagyobb apologétája, amely előtt a legradikálisabb, legellentmondóbb irányzatnak is meg kell hajolnia, ha fontolóra veszi a belmissziónak a tömegnyomorra gya corolt hatását és nyomor megszüntetésére irányuló szolgálatait. A német nép körében, annak számtalan betegei között 20.000 betegápoló diakonissza működik önfeláldozó szeretettel. Az erkölcsileg züllött ifjúság megmentésére 411 keresztyén belmissziói intézet áll fenn, ezek közül 326 menház, ahová a züllötteket veszik föl, jelenleg 32.000 gyermek és ifjú áll gondozás alatt. Utazó szegény vándorok számára létezik 460 menház, melyekben évente 5 millió vándor fordul meg, kik közül 700.000 fizetésképtelen s igy ingyenes ellátásban részesült. Az ujságterjesztés szolgálatában egyedül a »Berlini Keresztyén Ujság-egyesület' hetenként közel egy millió lapot bocsát ki és évente 8—900 000 naptárt. Az alkohol elleni küzdelemben s az iszákosok megmentésében 40 szanatórium vesz részt és 560 „kék kereszt" egylet, ahol a mult évben körülbelül 7000 iszákost mentettek meg. Bukott leányok és nők részére 67 Magdalénen asyl létezik, ahol évente 4124 személy fordult meg ; házasságon kívül szülöttek számára, ahol az anyát és a csecsemőt elhelyezik, 21 ápolda van. A munkanélküliek számára 56 telep van berendezve, ahol 180.000 munkás kap lakást és munkát. Tengerészek számára tengeri városokban 153 menhelyen évente 200.000 márkát fordítanak a lumpok megmentésére s az elhagyott tengerészcsaládok részére takarékosság által fél millió márkát fizetnek ki. Németországban több mint félmillió béna és nyomorék ember van, ezek számára 34 menhely rendeztetett be. A háborúban ápolói tisztet betöltők részére, azok kiképzésére szintén kiterjed a belmisszió figyelme, 12.000 ilyen ápolót kiképezve tartanak kés'/enlétber. A Bielefeld mellett; Bételben 3000 nyomorék van elhelyezve, kiknek évi- ellátása mintegy 300.000 márkába kerül. Ily szerencsétlenek megmentésére Berlinben- is működik a nagy „városi misszió", Szászországban szintén 9 hasonló intézet van Bithleh?m néven, hol 3000 gyermek nyer gondozást évente. Kisdedóvónö, gyermekkertésznő szemináriumot 35 öt tart fenn az evang. ker. szeretet, melyek eddig 3123 óvónőt küldtek ki kisded gyermekek megmentésére. A legszerensétlenebbek: a bélpoklosok számára az evang. ker. irgalmasság 16 menhelyet tart fenn, ahol a diakonisszák önként, szabad elhatározásból teljesitik a csakugyan nehéz szolgálatot. A belmisszió nagy súlyt helyez arra, hogy mindezen intézmények alkalmas személyeket nyerjenek, akiket csak kellő kiképzés után bocsátanak ki egy-egy menhelyre. Egyik igen fontos tevékenysége a belmissziónak arra terjed ki, hogy a legtöbb csábitásnak kitett ifjúságot szervezze, hogy evang. ifjúsági egyesületeket alakítson, e célból már 1666 ily egyesület létesült, melyek 130.000 ifjút gyűjtöttek lobogójuk alá, mig a világszövetségnek 3555 osztálya van 900.000 taggal. A németországi munkásegyletek 120.000 tagot foglalnak magunkban. Evang. nő és leányegyletek még nagyobb virágzást mutatnak, még sokkal nagyobb számban működnek. A családi tűzhely fontosságának és előnyeinek előmozdítására létteznek az úgynevezett „vándorszakács kurzusok", melyeknek célja főképen a nőkben ápolni a családi konyha iránti érzéket. 735 községben 333 ily kurzus létezik, 8565 leánytanonccal, ahol egyszerű jó polgári konyha vezetésében nyernek jártasságot s ezenkívül gondos valláserkölcsi oktatásban is részesülnek, hogy azután ily irányban hassanak a családi körben. Ezenkívül a némethoni egyház tart fenn még: kivándorlók részére missziót vasúti, pályaőr, pincér misz sziót, katonák, hajósók misszióját, éjjeli missziót; van az evang. egyháznak külön egy iratterjesztő és újság missziója, fogházi misszió fogházból elbocsátottak miszsziója, kórházi misszió, keresztkomák missziója, evangelizáló, val'ásvédelmi misszió (a keresztyénség védelmére szóval és írásban). S mindez a szeretet filléreiből létesítve és gyakorolva a nép erkölcsi és anyagi jólétének emelésére és megmentésére. Nagy, fontos, áldott munka ez minden ágában, mely magas evang. erkölcsi öntudatról és ker. áldozatkészségről tanúskodik, mely tettekben gyakorolja a jézusi szeretet és irgalom magasztos művét. S ha mi mindezt olvassuk, sziveinkben két érzés támad. Az egyik az elismerés, a büszkeség érzete, niert látjuk a német népben az evangélium ható erejét, midőn — az állam, hozzájárulása nélkül, tisztán társadalmi uton a keresztyén szeretet érzetéből kifolyólag