Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-05-18 / 20. szám

1912 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 103 kevésbbé sem bizonyít Tisza István érveinek helyessége mellett Azonban feltéve, de meg nem engedve, hogy volna valamelyes előny a termények olcsóbb felbecslése révén, ezek a rejtett előnyök nem érnek fel azzal az előnynyel, mely a fizetésnek 2400 K-ra való emelésével jár. Először is azért nem, mert csak kevesebb lehet, sehol sem tételezvén fel 800 K-ig terjedő jóakaratot; másodszor pedig azért nem, mert ez a jóakarat nagyon labilis s tudok eseteket, hogy ujabb összeírásokat eszközölvén, a kongruát lejebb szállították. Szóval rejtett előnyök — melyek csak szórványosak lehetnek — mozgalmunkat alább nem szállíthatják, mert igazságos Összeirást és méltányos fizetésrendezést követelünk mindaddig, inig a hivatásunknak megfelelőbb javadalmaz ist el nem érjük. Reménylem, hogy mindazok, akik a tanárokéhoz hasonló fizetés jogosultságát elismerték, legalább is a 150 lelkész fizetésrendezési tervezetének megfelelő javadalmazás követelése mellett kitartanak. S a kitaitás meg is hozza a sikert. Jelszavunk legyen: segíts magadon, az Isten is megsegít. Lombos Alfréd. •ogi vélemény a konfirmációi oktatás kötelező voltáról. Az 1868. évi XXXVIII. t. c. 1. § a elteimében minden szülő vagy gyam köteles gyermekeit, vagy gyámoltjait iskoiába járatni, életidejük 6. évének belölté sétől kezdve a 12., illetve 15. év- betöltéséig. A kötelességét ekként teljesíteni nem akaró szülő, vagy gyám a hivatkozott törvény 4. §-a élteimeben erre pénzbüntetéssel szorítható. A hivatkozott töivény 11. §-ának 3. pontja pedig a népiskolai tantárgyak között a hit és erkölcstant is kölelezőleg előírja. Nálunk ágostai hitvallású evangélikusoknál a hittan, illetve a vallásoktatás a konfirmációval nyer befejezést, mikor is a konfirmandus a keresztszülők által az ő nevében tett hitvallást öntudatosan s ünnepélyesen ismétli s keresztelési fogadalmát megerősíti s az egyház elfogadván ezen bizonyságtételt, az illetőt kebelébe fogadja és az önálló egyháztagok jogaiban lészesiti. Folyik ebből, hogy a népiskolai közoktatás tárgyában hozott törvénynelt azon rendelkezése, hogy minden gyermek a hit- és erkölcstan oktatásában részesüljön, kiterjed a konfirmációi oktatásra is, melylyel amaz oktatás betetőzést és befejezést nyer. Ha pedig ez igy áll, okszerüleg folyik, hogy az 1868. évi XXXVIII. t. c. 4. §-a értelmében a szülő, vagy gyám pénzbírság által arra is szorítható, hogy gyermekét, vagy gyámoltját a konfirmáció oktatásra is bejárassa, miután a konfirmációi tanítás a népiskolai vallástanitással a legszorosabban összefügg. Az 1895. évi XL1II. t.-c. 27. §-a értelmében a bevett, vagy törvényesen elismert vallásfelekezetek egyikéhez sem tartozó szülő jogosítva van megállapítani hogy a neinebeli gyermek bevett, vagy törvényesen elismert vallások melyikében nevelendő. Ha a szülő gyermeke vallása felől nem határoz, a gyámhatóság határoz a rokonok meghallgatásával. Minthogy azonban az a kérdés, hogy a felekezetnélküli szülők tanköteles gyermekei mely vallásban neveltessenek, legkésőbb azok tanköteles korának elértéig állapítandó meg; folyik ebből, hogy amennyiben az illető szülő felekezetnélküli voltát nem deklarálta volna és a tanköteles gyermek az evang. eg}házban kereszteltetett, ugy kétséget sem szenved, hogy a gyermek az evang. vallásban neve'endő és a fenti szakbszok szerint a népiskolai hit- és erkölcstan, valamint az ezzel összefüggő konfirmációi oktatás látogatására szorítható. Ha az illetékes hatóság a szülőt, vagy gyámot nem kényszerítené arra, hogy a gyermek a konfiirmációi oktatást látogassa, ugy első sorban a jogsegélyt megtagad i határozat, a végső fokig fdebbe/.cndo. Ha végső fokon sem nyernénk elégtetelt, ugy magától éitetődik, hogy megfelelő intézkedés végett a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz felterjesztés volna ez irányban teendő. Ebből folyólag ar-> a a kérdésre, hogy: 1. Összefügg-e a konfirmációi tanítás a népiskolai vallástanitással, \agy nem? Felelet • Igen. 2. Joga van e egyházunknak a felekezetnélküliek tanköteleseit, ha fenti rendelkezés szeiint híveink, a konfirmációhoz kényszerileni ? Felelet: Igen 3. Lehet e ily gyermeket., ha szüleik a felhívásnak nem engedelmeskednek, mint igazolatlan mulasztókat feljelenteni s szüleiket az elöljáróság által megbirságoltatni ? Felelet: Igen. 4. Ha esetleg nem lehet, nem kellene e erre vonatkozólag a többi protestáns felekezettel egyetértőleg a vallás- és közoktatásügyi minisztertől intézkedést kérni, hogy ezen gyermekek vallásos neveltetése aiiink zárófokán is biztosittassék és egyházunknak megtartassék ? Fe'elet: Folterjesztés a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz csak az esetben intézendő, ha a renitens szü'ők megbírságolását a röivényes jogorvoslatok kimerítésével elérni nem sikeiülre. Dr. Láridori Kéler Zoltán, Törvényjavaslat a Budapest székesfővárosi ágostai hitvallású evangelikus egyházközségről. Beterjeszti lándori dr. KélfP Zoltán előadó. 1. § A Budapest székesfőváros területén lakó összes ág. hitv. evang. hívek „Budapest székesfővárosi ág. hitv. evang. egyházközség" elnevezés alatt egy anyaegyházközségbe egyesittetnek. 2. §. Az egyesülés folytán alakult anya-egy házközség a hitsorsosok számára való tekintettel teiületileg elkülönített lelkészkörökre osztandó. Az egyes lelkészkörök beosztása a székesfőváros különleges viszonyainak megfelelőiig az E. A.-nak a lélekszámra vonatkozó (30. §.) rendelkezésétől eltérőleg állapitható meg. Az egyes lelkészköröket nyelvek szerint elnevezni nem szabad.