Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-05-18 / 20. szám

1912 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 103 kevésbbé sem bizonyít Tisza István érveinek he­lyessége mellett Azonban feltéve, de meg nem engedve, hogy volna valamelyes előny a termények olcsóbb fel­becslése révén, ezek a rejtett előnyök nem érnek fel azzal az előnynyel, mely a fizetésnek 2400 K-ra való emelésével jár. Először is azért nem, mert csak kevesebb lehet, sehol sem tételezvén fel 800 K-ig terjedő jóakaratot; másodszor pe­dig azért nem, mert ez a jóakarat nagyon labi­lis s tudok eseteket, hogy ujabb összeírásokat eszközölvén, a kongruát lejebb szállították. Szóval rejtett előnyök — melyek csak szór­ványosak lehetnek — mozgalmunkat alább nem szállíthatják, mert igazságos Összeirást és méltá­nyos fizetésrendezést követelünk mindaddig, inig a hivatásunknak megfelelőbb javadalmaz ist el nem érjük. Reménylem, hogy mindazok, akik a tanáro­kéhoz hasonló fizetés jogosultságát elismerték, legalább is a 150 lelkész fizetésrendezési terve­zetének megfelelő javadalmazás követelése mel­lett kitartanak. S a kitaitás meg is hozza a sikert. Jelszavunk legyen: segíts magadon, az Isten is megsegít. Lombos Alfréd. •ogi vélemény a konfirmációi oktatás kötelező voltáról. Az 1868. évi XXXVIII. t. c. 1. § a elteimében minden szülő vagy gyam köteles gyermekeit, vagy gyá­moltjait iskoiába járatni, életidejük 6. évének belölté sétől kezdve a 12., illetve 15. év- betöltéséig. A köte­lességét ekként teljesíteni nem akaró szülő, vagy gyám a hivatkozott törvény 4. §-a élteimeben erre pénz­büntetéssel szorítható. A hivatkozott töivény 11. §-ának 3. pontja pedig a népiskolai tantárgyak között a hit és erkölcstant is kölelezőleg előírja. Nálunk ágostai hitvallású evangélikusoknál a hit­tan, illetve a vallásoktatás a konfirmációval nyer be­fejezést, mikor is a konfirmandus a keresztszülők által az ő nevében tett hitvallást öntudatosan s ünnepélye­sen ismétli s keresztelési fogadalmát megerősíti s az egyház elfogadván ezen bizonyságtételt, az illetőt kebe­lébe fogadja és az önálló egyháztagok jogaiban lésze­siti. Folyik ebből, hogy a népiskolai közoktatás tárgyá­ban hozott törvénynelt azon rendelkezése, hogy minden gyermek a hit- és erkölcstan oktatásában részesüljön, kiterjed a konfirmációi oktatásra is, melylyel amaz ok­tatás betetőzést és befejezést nyer. Ha pedig ez igy áll, okszerüleg folyik, hogy az 1868. évi XXXVIII. t. c. 4. §-a értelmében a szülő, vagy gyám pénzbírság által arra is szorítható, hogy gyermekét, vagy gyámoltját a konfirmáció oktatásra is bejárassa, miután a konfirmációi tanítás a népiskolai vallástanitással a legszorosabban összefügg. Az 1895. évi XL1II. t.-c. 27. §-a értelmében a be­vett, vagy törvényesen elismert vallásfelekezetek egyi­kéhez sem tartozó szülő jogosítva van megállapítani hogy a neinebeli gyermek bevett, vagy törvényesen el­ismert vallások melyikében nevelendő. Ha a szülő gyermeke vallása felől nem határoz, a gyámhatóság határoz a rokonok meghallgatásával. Minthogy azonban az a kérdés, hogy a felekezetnélküli szülők tanköteles gyermekei mely vallásban neveltes­senek, legkésőbb azok tanköteles korának elértéig álla­pítandó meg; folyik ebből, hogy amennyiben az illető szülő felekezetnélküli voltát nem deklarálta volna és a tanköteles gyermek az evang. eg}házban kereszteltetett, ugy kétséget sem szenved, hogy a gyermek az evang. vallásban neve'endő és a fenti szakbszok szerint a népiskolai hit- és erkölcstan, valamint az ezzel össze­függő konfirmációi oktatás látogatására szorítható. Ha az illetékes hatóság a szülőt, vagy gyámot nem kényszerítené arra, hogy a gyermek a konfiirmációi oktatást látogassa, ugy első sorban a jogsegélyt meg­tagad i határozat, a végső fokig fdebbe/.cndo. Ha végső fokon sem nyernénk elégtetelt, ugy magától éitetődik, hogy megfelelő intézkedés végett a vallás- és közokta­tásügyi minisztériumhoz felterjesztés volna ez irányban teendő. Ebből folyólag ar-> a a kérdésre, hogy: 1. Összefügg-e a konfirmációi tanítás a népiskolai vallástanitással, \agy nem? Felelet • Igen. 2. Joga van e egyházunknak a felekezetnélküliek tanköteleseit, ha fenti rendelkezés szeiint híveink, a konfirmációhoz kényszerileni ? Felelet: Igen 3. Lehet e ily gyermeket., ha szüleik a felhívásnak nem engedelmeskednek, mint igazolatlan mulasztókat feljelenteni s szüleiket az elöljáróság által megbirsá­goltatni ? Felelet: Igen. 4. Ha esetleg nem lehet, nem kellene e erre vonat­kozólag a többi protestáns felekezettel egyetértőleg a vallás- és közoktatásügyi minisztertől intézkedést kérni, hogy ezen gyermekek vallásos neveltetése aiiink záró­fokán is biztosittassék és egyházunknak megtartassék ? Fe'elet: Folterjesztés a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz csak az esetben intézendő, ha a reni­tens szü'ők megbírságolását a röivényes jogorvoslatok kimerítésével elérni nem sikeiülre. Dr. Láridori Kéler Zoltán, Törvényjavaslat a Budapest székesfővárosi ágostai hitvallású evangelikus egyházközségről. Beterjeszti lándori dr. KélfP Zoltán előadó. 1. § A Budapest székesfőváros területén lakó összes ág. hitv. evang. hívek „Budapest székesfővárosi ág. hitv. evang. egyházközség" elnevezés alatt egy anya­egyházközségbe egyesittetnek. 2. §. Az egyesülés folytán alakult anya-egy ház­község a hitsorsosok számára való tekintettel teiületi­leg elkülönített lelkészkörökre osztandó. Az egyes lelkészkörök beosztása a székesfőváros különleges viszonyainak megfelelőiig az E. A.-nak a lélekszámra vonatkozó (30. §.) rendelkezésétől eltérőleg állapitható meg. Az egyes lelkészköröket nyelvek szerint elnevezni nem szabad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom