Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-06-17 / 24. szám

EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 191 í. tartása és pénztára van Tisztán saját alapjaiból és az államsegélyből tartja fenn magát s sem a késmárki egyház, sem a pártfogóság egyetlen tagja sem járul hozzá a fenntartásához semmivel. Kötelességemnek véltem e helyreigazítást meg­tenni, mert az ügy széles körben nagy érdeklődés tár­gya, s mivel a felhozottak alapján egész más véle­ményt alkothat magának az olvasó közönség. Az ügy érdeméhez nem kivánok hozzászólni. Kardtsony Zsigmond­Barkóczy alkonya. A lelkészi egyesület írja: Végre tehát általánosan megsokalták a kultusz minisz­térium V-ik ügyosztályának visszaéléseit, a lapok egy­hangúlag sürgetik a métely eltávolitását. — A Pesti Hír­lap junius 6 iki száma következőket közli: „A vallás- és közoktatási minisztériumnak oly gyorsan hírhedtté vált középiskolai ügyosztályában, amelynek vezetője báró Barkóczy Sándor miniszteri tanácsos, az eddiginél is fokozottabb mértékben folyik a vakondok munka. Barkóczytól és törzskarától függ tudvalevőleg a középiskolák és a tanárok kérvényei­nek elintézése, az ő véleménye az irányadó minden kérelem elintézésénél és mivel a báró úr biztosította magának a spiritus rektori pozíciót, közvetlen környe­zetet pedig a saját kreatúráiból állította össze, a köz­oktatásügyi minisztériumot ma valóságos vasgyűrü fogja körül, a mely a vallásos meggyőződés ápolásának ürügye alatt a legkíméletlenebb jezsuita politikát üzi. Fanatikus tervszerűség irányítja azt a propagandát, amelyet báró Barkóczy ügyosztályában űznek. A fő­igazgatói kinevezések, amelyek az utóbbi id ben álta­lános feltűnést keltettek, több izben visszautasításban részesültek. Az ügyosztály konok szívóssága és a vé­letlen ugy hozta magával, hogy egy ötször egymás­után visszautasított előterjesztés hatodjára elfogadta­tott. E néppárt szónokai a szabadkőmíves páholyok titkairól beszélnek. Sokkal érdekesebb volna utána nézni azoknak az üzelmeknek, amik a Barkóczy-féle ügyosztályban folynak, amikről talán még a kultusz­miniszternek magának sincs tudomása. Utána kellene nézni, hány protestáns gimnázium kérvényét utasították vissza és hagyjak elintézetlenül heverni internátusok létesítése dolgában és hány katholikus gimnáziumnak a kérvényét intézték el nyomban. A szándék nyilván­való A kizárólag katholikus internátusok létesítése olybá tekinthető, mintha világi rendházakat alapitaná­nak. Barkóczy Magyarországot körül akarja venni katholikus internátusok hálózatával, hogy a kongregá­ciók újabb megerősítést nyerjenek és a türelmetlenek hadseregét teljes hadi létszámra emelje. A többi vallás­felekezetek visszaszorítása az immár alig titkolható céija ennek az agitációnak, amely a törvénnyel össze nem egyeztethető eszközöktől sem riad vissza. Az ügyosziályban olyan tervekkel foglalkoznak, melyek nyilt törvénysértések volnának, ha a megvalósítás stá­diumáig engedik őket jutni. Most majdnem hihetetlen terven dolgoznak. Állami pénzen katholikus főgimnáziu­mokat akarnak szerte az országban felállítani. Az ügy­osztályban tudják, hogy ez nyilt törvénysértés volna s azért az állami szubvenció engedélyezését burkolt formába akarják öltöztetni. Ez a titkolt terv parlamenti botrányt idézne elő, ha nyilvánosságra kerülne. De i már maga az a tény, hogy Magyarországon egyházi iskolákat állami pénzen próbálnak alapítani, ékes bi­zonyítéka ennek a veszedelmes rendszernek." Majd rátérvén a különböző hírekre így folytatja: „Utánajártunk Barkóczy eltávolítása hírének és azt az információt kaptuk, hogy e kongregácionalista kultuszminiszteri tanácsosnak mostani exponált helyé­ről való elhelyezésé csakugyan komoly stádiumba jutott. Ugy halljuk, hogy egyik legutóbbi főigazgatói kinevezése adta meg Barkóczynak a kegyelemdöfést. A sajtóban is reszenzust keltett, hogy Barkóczy más érdemes soron levők mellőzésével Dsida Ottó kongre­gácionalista tanférfiut neveztette ki főigazgatóvá. Hir szerint Barkóczy ezt a kinevezést ugy eszközölte ki, hogy miniszterének, Zichy Jánosnak, egyenes kérdésére azt felelte, hogy Dsida nem kongregácionalista s hogy kinevezése soron van. Ezzel szemben kiderült, hogy Dsida igenis kongregácionalista és hogy vagy harminc kinevezésre soron levő tanférfiu mellőzésével kapta meg a kinevezést. Ez végre Zichy Jánost is meggyőzte arról, hogy Barkóczy exponált állását felekezeti sze­mélyi politikára használja ki s így most már ő fogja eltávolítani Barkóczyt a középiskolai osztály éléről. Azzal a bécsi hirrel szemben, mintha főként gróf Tisza István kívánta volna Barkóczy eltávolítását, mi úgy vagyunk értesülve, hogy a kormány tagjai közül különösen Lukács László és Székely Ferenc kívánták és sürgették Barkóczy manipulációinak be­szüntetését.' Kétségek azonban még mindig merülnek fel. — Különösen a klerikális néppárt feszíti meg minden ere­jét, hogy kedves emberét valameddig még tartsa. — Legközelebb a képviselőházban interpellálni fognak. Különben ma már magyarázatát is tudják adni a kö­zépiskolák vad fanatizmussal űzött kleríkálizálásának. — Barkóczy már hetekkel előbb tudta, hogy mennie kell s ezért gondoskodott róla, hogy szellemi rokona, Dsida majd nemzetrontó munkáját méltó módon foly­tathassa. — Hogy a vakondok munka mikor lesz ki­reparálható, nem tudjuk. — A miniszteren a sor, hogy a középiskolai ügyosztály élére olyan embert állítson, ki erre képes lesz. — Ezt nem mi protestánsok, ha­nem az egész magyar nemzet elvárja tőle. — Barkó­czy úr elbocsátó levelére pedig rá kell írni: cito, cito,, citissimo. Zichy János gróf leirata a debreceni egye­tem ügyében. Ugyancsak a lelkészegyesület közli: „Debrecen szab kir. város Tanácsának! Folyó évi április hó 27-én 5755. szám alatt kelt felterjesztése és azon tanácskozás alapján, amelyet megbizottaim május hó 14-én Debrecen város, továbbá a tiszántúli refor­mátus egyházkerület és a debreceni református egyház képviselőivel folytattak, felhívom a tekintetes Tanacsot, hogy az említett felterjesztésben foglalt ajánlatait kö­vetkezőképen módosítsa. Az esetre, hogyha a törvény­hozás elhatározná, hogy Debrecenben fokozatos fej­lesztés alapján egyetem állíttassék föl, Debreczen sza­bad kir. város fölajánl e célra 5 millió koronát kész­pénzben, továbbá 80 (nyolcvan) katasztrális hold terü­letet a Nagyerdőnek azon a részén, amelyet a május 14-én tartott helyszíni szemlén a bizottság erre mint alkalmast kijelölt. Debreczen sz. kir. város egyszersmind eltérően az április hó 27-iki felterjesztésétől, kikap­csolja ajánlatából a közkórház, a járványkórház és a népszanatórium ügyét. Ez intézmények az esetleg léte­sítendő egyetemmel csak annyiban hozandók kapcso­latba, hogy beteganyaguknak, amennyiben arra a tanítás céljaira szükség van, az egyetem rendelkezésére való bocsátása lesz bizonyos módon szabályozandó. Debre­czen sz kir. város saját költségén, illetve saját hatás­körében gondoskodik az egyetemi telep csatornázásá­ról, a vízvezetéknek és villamos világításnak a telepre

Next

/
Oldalképek
Tartalom