Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-01-05 / 1. szám

1911 T Ä R C Ä. Luther éneke*) Erős várunk az Úristen, Jó fegyverünk és pajzsunk; Éltünk nehéz küzdelmiben Csak Ő segít mirajtunk. Az ős ellenség Üldöz ma is még Nagy táborával, Ezer csalárdsággal . . . Nincs rettentőbb a földön. Erőnk magába' mit sem ér, Mi csakhamar elesnénk, De küzd velünk a hős vezér Kit Isten rendelt mellénk. Kérded, ki e hős ? Krisztus, az erős, Menny 's föld királya, Világnak birája, A győzelem övé lesz. Bár ellenünk csatára kél Sátán dühös csapatja, Nem nyelhet el, szivünk nem fél, Nyáját az Ur nem hagyja. E világ ura, Forrjon bosszúra, Hiába' dűl-fúl, Fegyvere eltompul, Az Ige porba sújtja. Az Ige kőszálként megáll, Megszégyenül, ki bántja; Velünk az Ur táborba száll, Szentlelkét ránk bocsátja. S bár zúg ezer vész, Éltünk ha elvész S jó hírünk-nevünk, Kincsünk és gyermekünk; Mienk a menny örökre. CXIV. Zsoltár. Saját dallam. Ne félj, Jeruzsálem, semmi nyavalyádban, Csodaerők vannak Urad hatalmában! Mikor hajdan Mózes Egyiptomból jöve, Pogány földből kivált kegyes Jákób töve. Juda lőn az Úrnak szent népe s áldása, Választott Izrael ő uralkodása. Látván ezt a tenger, félre futamodék, Jordán folyó vize hátra iszamodék. Kosmódra a hegyek elkezdtek ugrálni, Halmok szöknek vala, mint juhok bárányi. Mi az ok, tenger, hogy megfutamodál, És te, Jordán vize, hogy hátra fordulál ? Mért kezdtetek, hegyek, kosmódra ugrálni, Tí meg, halmok, mint a juhoknak bárányi? Tenger és föld, mind csak egynek engedénekr Ábrahám, Izsák és Jákób Istenének ! ó a sziklákat is álló tó habjává, Váltja a kőszálat vizek forrásává. Bízzál Jeruzsálem, a te Istenedben, Csodaként megsegít minden Ínségedben ! Varga Márton. *)Vettük a legújabb fordítást s ajánljuk a hozzáértők szíves figyelmébe. E L E L E T. Májerszky Béla kitüntetése. A kik a tiszai ev. egyházkerület köséletét ismerik, azok tudják, hogy Májerszky Béla polgármester, a nyiregyhází evangegyház évtizedeken keresztül buzgó, tevékeny felügyelője, úgy a tiszavidékí esperesség, mint az egyházkerület minden nemes törekvésében lelkes odaadással vett részt. Húsz évet meghaladó időn át viselte gonddal, ügyszeretettel a kiterjedt egyházközség felügyelői tisztét; az évek hosszú során keresztül volt a hegyaljai, majd később a tiszavidéki esperességi gyámintézet világi elnöke s midőn polgármesterré történt választása után három évvel hivatali teendőinek nagy számára való tekintettel az egyházi pályán viselt tisztségeitől megvált, egyháza örökös tiszteletbeli felügyelőjévé választotta. A királyi kegy most megkoszorúzta a hosszú, érdemes közszolgálatot azzal, hogy Májerszkynek a kir. tanácsosi címet adományozta Szívből üdvözöljük őt kitüntetése alkalmábó és kívánunk a kipróbált hűségű munkatársnak a kegyelem Urától áldást évek hosszú sorára ! Alapítvány. Özv. Rátkay Józsefné szül. Schikerle Emilia erdöbényei lakos 500 (ötszáz) koronát küldött a stószi ev. egyháznak azon kikötéssel, hogy a tőke kamatai édes atyja néhai Schikerle Mihály egyházi adójaként az egyház szükségleteinek fedezésére fordíttassanak. A kegyeletes tett önmagát jutalmazza.