Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)
1911-03-09 / 10. szám
81 EVANGEL IK US ŐRÁLLÓ 1911. cában és a haláltusájában vigasztalnunk kell; hogy ez az, amivel a minden fokú gyűlésen csaknem minden elnöki megnyitóban hangoztatott belső misszió és cura pastoralis és az egyházépités szolgálatára alakúit egyesületeink és lapjaink céljukat megvalósíthatják. Amig ezt be nem bizonyítják, addig mi megmaradunk a régi és mégis örökké új evangeliom alapján, nem csökönyösségből, hanem hűségből, hálából, azon lelkiismereti kötelességnél fogva, amely azt mondatja velünk: „Itt állunk, nem tehetünk máskép !" Ebből azonban az is következik, hogy amig egyházunk az evangelium alapján áll és meg nem szűnt egyháznak lenni, mindaddig őrködni is tartozik, hogy alapjait a saját neve alatt ne bontogassák, hogy híveit, akik az evangeliom cím alatt evangeliomot várnak, meg ne tévesszék, legdrágább kincsüktől, amelyet semmivel pótolni nem lehet, meg ne fosszák, az áltudomány kedvéért kétségbe és kétségbeesésbe ne döntsék. Ebből következik az is, hogy az Evangélikus Lapnak, ha igazán egyházunknak akar szolgálni, többé hasonló tartalmú cikket közölnie nem lehet és ha mégis tenné, kötelességünk ellene tiltakozni. Itt nem Stránernak és nem ennek vagy annak az egyesnek ügyéről van szó, hanem egyházunk legszentebb érdekéről és kötelességéről. Ezt érezte a „dunántúli ág. h. ev. egyházkerületi evangéliumi egyesület" midőn a nyáron egyhangúlag tiltakozott Sztehló cikkei ellen. Ezzel követendő példát mutatott mindazoknak, akik nem a személyt, hanem a szent ügyet nézik. Ily fellépéssel nem kisebbítjük Sztehlo Kornél egyetemes ügyészünk igazi érdemeit, amelyeket egyházunk körül lelkes buzgalmával és elismerésre méltó munkásságával mint jogász szerzett. Ez senkinek sem volt és nem lehet szándéka. Ä szóban forgó kérdésben azonban még a jogi szempont is nekünk ad igazat, amire már fentebb is utaltunk. Tehát maradjunk a tárgynál ! Azt nézzük, mit kíván az igazság és egyházunk érdeke s e szerint foglaljunk állást, menten embereknek való kedveskedéstől vagy ember félelemtől. Csak így válik a vita egyházunk javára. Ez az, amiért dolgozunk és imádkozunk. És ez kötelességünk. Pröhle Henrik. Jelentés a magyarhoni evang. egyházmegyék és egyházkerületek lelkészi értekezleteiről. Beterjesztette: Bdndy Endre, ért. jegyző. (Folytatás.) A dunáninneni kerületi lelkészi értekezlet a zsolnai jubiláris ünnepély alkalmából tartatott. Ezen körülmény indította az elnöklő püspököt, hogy megnyitóját a missiók gondozása kérdésének szentelje. A kerületi lelkészi értekezlet kimondotta, hogy a külmissiói bevételeket ezután minden egyházmegye a magyarhoni ev. külmissziói egyesület pénztárába küldje. Á belmissió céljaira évek során összegyűlt összeget, 649 korona 87 fillért s ennek időközi kamatait az értekezlet kiadta a zsolnai egyházközségnek, hogy azt templom-alapjához csatolja s határozatba ment azon indítvány, hogy a belmissió céljaira ezután befolyó adományok fölött jövőben az egyházmegye rendelkezzék. Foglalkozott még az értekezlet az egyházi fegyelem kérdésével Krupecz István honti alesperes felolvasása alapján, de az idő rövidségé miatt a tárgyat nem merítette ki s a jövő évi értekezleten ismét szőnyegre hozza. — Jövőre maradt a kerületi lelkészi értekezlet szervezésének kérdése is. III. Dunántúli kerület. A dunántúli lelkésztársak munkálkodását kell ez alkalommal is a legmagasabb színvonalon állónak mondanom. Szinte azt mondhatnám, hogy célul tűzhetnénk ki azt, hogy a többi kerületekben is ily mérvű és ily irányú tevékenységet fejtsen ki a lelkészi kar. Midőn az ember végig tanulmányozza az ő evangeliomi egyesületük működéséről szóló jegyzőkönyvet, nem tudja, hogy vájjon az egyesületet irányító püspökelnök találékonyságát, avagy a tagoknak munkás igyekezetét csodálja-e, avagy pedig azt a mesteri ügyességet, mellyel oly rövid idő alatt oly gazdag tárgysorozatot oly alaposan tudnak letárgyalni?! Ezen kerületre nézve az egyes egyházmegyék működéséről külön-külön nem számolhatok be, mert csak a kerületi egyesület jegyzőkönyve érkezett be hozzám; de nincs is arra szükség, mert ezen egyházkerületben az összes egyházmegyei értekezletek egyöntetű tevékenységet fejtenek ki, s ezen tevékenységnek hü képét adja a kerületi egyesület jegyzőkönyvében talált főjegyzői jelentés. A magasszárnyalásu elnöki megnyitó a vallásos hitnek lelkes védelme az ellene intézett támadások ellen. „A hit karián indult meg a művelődés" — mondja a hitnek elszánt bajnoka, és folytatja: „Ha kihal a szívekből a vallás, legerősebb támaszát veszti el az erkölcsi érzés, a szenvedély rohamával tör uralomra az alacsony önzés, mely csak rombolni tud. A tökéletes vallást Krisztus evangeliomában vettük át szent örökségül. Az evangeliomon alapuló vallás védi a lelki szabadságot, terjeszti a világosságot, nem akadályozza a tudomány munkásságát, sőt megihleti. A Borromeaus encyklika támadása ellen is felemeli szavát az elnöklő püspök: ,Kicsoda vagy te, hogy másnak szolgáját ítéled ? Az o tulajdon urának áll vagy esik. Minden elfogulatlan gondolkodó elismeri, hogy a reformátorok nagy elvek bajnokai voltak, a reformátió, mely közkinccsé tette az evangeliomot, győzelemre segítette a gondolatszabadságot, szélesb tért nyitott a
