Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)
1911-02-23 / 8. szám
1911. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 65 Azt is olvastam az egyetemes gyűlési jegyzőkönyvben, hogv oly egyházak, melyek rendes évi segélyt élveznek, azok nem számihatnak rendkívüli segélyreHát vonja vissza az adóalaposztó bizottság a resicab^nyai egyháznak megszavazott 434 korona rendes segélyt, szavazzon meg neki évente 2000 korona rendkívüli segélyt, mig az egyház, mely 8 év alatt tönkre ment, úgy hogy az 1910 év folyamán iskoláját is kénytelen volt feloszlatni, rendbe jön. Aztán ha az iskola termet sikerül lakássá átalakítani, ismét lesz az egyháznak házbérjövedelme. Resiczabánya, 1911- február 8. Szende Nándor, ev. lelkész. T Ä R C R. R „Nobla Leyczon"~ból. (Nemes tanítás.)* Testvéreim, halljátok e nemes lant: Vigyázzunk és buzgók legyünk imankban, Mert látjuk a világ végét közelgni, Már ezer és száz év folyt le azóta, Hogy megirták: ez idő az utolsó. S mivel a végét senki nem tudhatja, így annál inkább félhetünk Ki tudja, Hogy ma, avayy holnap meg nem halunk-e?! De ha Krisztus majd el jő, hogy ítéljen, Akkor ki-ki megkapja a jutalmát, Ugy a ki rosszat, mint az a ki jót tőn. Ki jó munkát kíván azért végezni Kezdje ezzel. Istent szeresse s félje, S kérje Istenfiának s Máriának Segítségét, s a Szentlelket vezérül. Ez a három a szentséges háromság. Istenhez, a kit egyedül imádunk, A szerető, bölcs és mindenhatóhoz Forduljunk itt imáinkkal gyakorta, Hogy erőt adjon ellenségink ellen, Ördög, világ, a test és vér ha bántnak, 0 adjon bölcsességet és kegyeimet, Hogy az igazság útját feltaláljuk, S szeplőtlenül megóvjuk lelkeinket. Hogy Krisztust ismerhessük és szeressük Tudakozzuk a szentírást gyakorta. Ha ezt olvassuk, akkor úgy találjuk, Hogy mert jól tőn, csak azért üldözék őt. Sokan vannak oiyanok még maiglan, Kik Krisztus útját kívánják mutatni, Es e miatt oly üldözést szenvednek, Hogy csak kevés az, a mit ők tehetnek. A tévhit elvakit sok ál keresziyént. Ok a juhot gyapjáért kedvelik csak. Ki szereti Istent és féli Jézust, S nem szól meg senkit és nem mond valótlant, S nem esküszik és nem tör házaságot, Nem lop, nem öl, s nem áll bosszút ha bántják, Mondják : ez waldi, s méltó a halálra. Kit üldöznek azért, mert féli Istent, *) Tanköltemény az 1100-dik évről. Ä waldensiek legrégibb vallasi okirata Vígasztalódhatik : hogy majd ha elhal, Meg fog nyílni számára a menyország, Hol dicsőség s nem szégyen várja őket. Bátran kimondom, mert úgy lesz valóban : Hogy a pápák Szilvesztertől*) idáig, S apátok, püspökök s bíhornokok mind Sohasem bírtak olyan hatalommal, Hogy fe oldozni tudjanak akárkit S halálos vétkeiket megbocsássák. Csupáncsak Isten az, ki bünt bocsáthat Ellenben a tanítók hivatása: Imádkozni s a népnek prédikálni, S Isten igéjével táplálni őket, S megfenyítni a bűn útján levőket, S eket komoly bűnbánatra vezetni ; Hogy így Jézust követve s akaratját Híven megtartsák s a parancsolatját. Czékus László. Ä vallás szerepe az emberiségnek tökéletesbülésére való törekvésében. (Folytalás). A tanúság világos Nem a puszta értelem, — a vallás veszi át a főszerepet a társadalmi fejlődés, népek, nemzetek haladásának irányításánál s hatalmas erővel rombolja szét azon korlátokat, melyeket százados gyakorlat emelt az egyes osztályok közé. A ker. vallás, a benne rejlő erkölcsi erő hatalmával megszüntette a rabszolgaságot, noha külön parancsolatot erre nézve nem foglalnak magukban az evangéliumok. Az Istenfiuság szellemében nincsen sem zsidó, sem görög, • sem úr, sem szolga. A rideg ésszel dolgozó értelem erre sohasem lett volna képes. Az ókori világ kiváló elméi szükségesnek és igazoltnak tartották a rabszolgaságot, A puszta ész tényleg sohasem igazolja, hogy mindnyájan egyenlők vagyunk. Az ókori világ jogot csak a kiváltságos osztályok számára ismert Claudius császár idejében a rabszolgák száma legalább is egyenlő volt a szabad polgárok számával Képzeljük el, minő más képet mutat az emberiség a későbbi századokban napjainkig, ha a rabszolgaság intézménye eddigi alakjában fennmarad. A mit ma népjognak, kulturának, gazdasági felszabadulásnak nevezünk, soha meg nem születik, a szabadság egyenlőség, testvériség sokat mondó jelszavai ismeretlenek ma is ; a társadalom hasonló volna a holt jegechez, mely szabályos alakjával ugyan tetszetős lehet, de természeténél fogva nélkülözi az organikus lények belső, éltető erő szerinti növekedését. De a keresztyénséggel fellépett művelődés szerves életfolyamat s ezen életfolyamatot nem tartóztathatta fel szűkkeblű önzés es osztály érdek. A hatás magán és közéletben népek, nemzetek s az egész társadalom életében egyaránt hatalmas alakulásokban nyilvánvaló s üdvös eredményekben áldást hozó. Bármily megragadó s bámulatot keltő az a műveltségi fok, melyet a görög és római szellem virágzása korszakában felmutatott, el kell ismernünk, hogy ugyanaz a szellem, mely azt megalkotta, egyúttal korlátait is megszabta annak. Minden vallás, minden erkölcsiség első sorban nemzeti politikai jellegű volt. Az ókori világ alapjainak megrendültével kezd kibontakozni az *) I. Szilveszter pápától (314-335) kezdődik az egyház romlása.
