Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-12-30 / 52. szám

494 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1911. házi törvényszékek, az egyházmegyei törvényszékek, az egyházkerületi törvényszékek és az egyetemes egyházi törvényszékek, amely a 335. és következő § ai szerint kizárólag az ág. hitv. evang egyház egyházi és világi tagjaiból és az ott meghatározott kizárólag ág. hitv. evang. fötisztviselökböl, mint elnökökből alkottatnak. Az előadói tervezet szerinti pótegyezség tehát öérti a fentemiitett ág. hitv. evang. egyházi bíróságok törvényes hatáskörét, amidőn az E. A. által annak keretébe utalt törvénykezési és közigazgatási kérdések egy részét, tudniilik azokat, amelyek a nagygeresdi egyezségből folynak, egy közős íőtörvényszék elé kívánja utalni, amely a két protestáns egyház kebeléből alakulna. De különösen sérti a pótegyezség tervezetének szabályozása és nevezetesen ezen tervezet 6 §-nak rendelkezése az ág. hitv evang. egyház legfelső törvényszékének, az egyetemes egyházi törvényszéknek alkot mányszerü hatáskörét, nemkülönben az egyeteme.s köcgy ülésnek az E. A. 145 §-ban megállapított legfelsőbb ko.imányzati hatósági jellegét és az E A, 150 §-ban meghatározott törvényes hatáskörét is. Ugyanis a tervezet 6 §-a szerint a közös főtörvényszékhez csak azon ügyek feiebbezhetők, amely< kbe a két protestáns egyház valamely kerületi gyűlése, vagy kerületi törvényszéke határozott. Ezen rendelkezés által ugyanis mindazon ügyek, amelyek az E. A. értelmében az egyházkerületi közgyűlés, illetve az egyházkerületi törvényszékek határo zatai ellen használt jogorvoslatok folytán az egyetemes gyűlés, illetve az egyetemes egyházi törvényszék döntése al - kerülnének, a viszonyok egy komplexumára nézve, — amely t. i. a nagygeresdi egyezségből folynak, — ezen törvényes kompetentiájuk. alól Avonainának. De sérelmet szenvednének az alsófoku egyházi hatóságok és törvényszékek is, amennyiben a tervezet 11 §-a szerint a bizonyítás kiegészítésének esetében egy, az alkotmány keretén kívül álló és sokszor legfőbb egyházi hatóságukkal talán ellentétesen rendelkező forum utasításait volnának kénytelenek elfogadni és teljesíteni. Különösen aggályos a tervezet 7 §-ának azon rendelkezése, amely szerint a közös főtörvényszék külön panaszra jogosítva van az egyetemes convent, az egyetemes gyűlés és az egyetemes törvényszékek határozatait és itéléteit megsemmisíteni! ha azok saját döntése szerint a közös főrörvényszék hatáskörébe tartoznak. Ezen rendelkezés nem csupán az E. A. tételes szabályait, s az azokban megállapított egyházi igazga- ' tási és törvénykezési kompetentiákat sérti, hanem beleütközik a protestáns egyházak, nevezetesen : az ág. hitv. evang. egyház mindezen kérdések fölébe emelkedő egyházi közjogi teljes különállásának és hitelvi önállóságának nagy horderejű elvi szempontjaiba, s tekintve a tervezett közös főtörvényszék összeállítását, ezen egyházi önállóságon nem csupán elvben üt csorbát, hanem annak fennállását és teljes érvényesülését a gyakorlatban is veszélyezteti. De minthogy az E. A. 145 §-a értelmében a magyarországi ág. hitv. evang. egyház legfőbb képviseleti és kormányzó hatósága az egyetemes közgyűlés, már ezen tételes alkotmányjogi szabály következtében sem képzelhető oly hatóságnak felállítása, amely az egyetemes közgyűlés határozatait felíilbirálat tárgyává teheti, sőt szabad tetszése szerint meg is semmisítheti. De nem szolgálná a tervezet szerint contemplált közös főtörvényszék felállítása és működése a két egyház közötti békés ós testvéries viszony érdekeit sem, melyeket pedig 1900. és 1901. években szabályozott u. n. nagygeresdi egyezség bevezető részében főcélként tűz maga elé. Sőt. ellenkezőleg a fentebb kifejtetteknél fogv a alaposan tartani lehet attól, hogy a közös főtörvényszék ténykedései a testvéries viszony ápolása és fejlesztése helyett gyakran éppen a két egyház közötti viszály magvát hintenék el, amidőn a gyakorlatban előreláthatólag gyakrabban előfordulható esetekben a testvér egyházak legfőbb egyházi hatóságainak határozatait bírálva, sőt megsemmisítve, a mindkét egyház által fél| tékenyen őrzött egyházi önállóságot sértenék, s ez által j a két egyházat és következéskép annak hiveit is egy' mással ellentétben helyeznék A kifejtettekből kitűnik tehát, miszerint az előadói tervezet által kontemplált közös főtörvényszék felállítása és működése : 1. beleütközik az É. A. többrendbeli tételes rendelkezésébe és azért külön zsinati törvény hozatala nélkül meg nem valósitható, 2. annak megvalósítása a fentebb kifejtett okokból beleütközik a magyarországi protestáns egyházak, nevezetesen : az ág. hitv. evang. egyház egyházi közjogi különállásának és önállóságának elvi szempontjába, s azért annak felállítása a zsinati törvény utján sem volna ajánlatos, 3. végül a tervezett közös főtörvényszék mökődése előreláthatólag nem a két egyház közötti testvéri viszony ápolását és fejlesztését eredményezné, hanem inkább a testvér egyházak közötti viszályoknak ujabbi forrásául szolgálna. Az eddig i3 sajnosan tapasztalt viszályok oka pedig ott rejlik, hogy a nagygeresdi egyezség határozmányait — indokolás és az azt megalkotók intentióinak ismerete hiányában — ugy a ref. egyház, mint a mi egyházunk eltérően interpretálja. Az egyezség határozmányainak magyarázatában s alkalmazásában jelentkező, — s a viszályok okát képező — eltérést pedig a tervbe vett „pótegyezség*-gel orvosolni nem lehet. Az egész „nagygeresdi egyezség" alapos revisióra szorul. Ha pedig ez nem lehetséges, ugy a megállapodás felbontandó. Lándori dr. Kéler Zoltán. Evangélikus theologiai fakultás.* Ismét ujabb csalódás! De ebben egyúttal ismét ujabb indítás a komoly munkára és a kemény akarásra. A debreceni egyetemről szépen lemaradtunk, a közös protestáns theológia terve, azt hiszem, örökre el van földelve. A pozsonyi egyetem is a megvalósulás útjára lépett, de a mi theológiai akadémiánk bekapcsolásáról megfeledkeztek, igaz, hogy mi magunk sem sürgettük. Folytonosan csak a budapesti egyetemhez való jogigényünket hangoztattuk, sőt az eperjesi egyetem ügyében is feliratot szerkesztettünk s azalatt a legközelebbi utat és alkalmat elszalasztottuk. Szomorú ez nagyon, ha nem volna meg a bizo* Ugyancsak a pozsonyi evang. theol. fakulták érdekében óhajtottuk volna leközölni Prőhle Károly theol. akad. tanár e tárgyában irt cikkét. Nyomdai akadályok miatt nem tehettük. A terjedelmes s a kérdést minden oldalról mély tudással és sokoldalúan tárgyaló cikk lapunk január 1-ső számában fog látni naprilágot.