Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-12-23 / 51. szám

VII. év. Rákoskeresztúr (ßndapsst mellett) 1911. december 23. 51. szám. EVAMELIKUS ŐRÁLLÓ EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint egy iven. Kéziratokat, előfizetési öijakat, hirdetések szövegét és diját a

z Ev. Őrálló szerkesztősége eimére Rákoskeresztú

r Pest megye, kell küldeni. — A bel- és külmissióra vonatkozó közlemények Seholtz Ödön lelkész, rovatvezető cimére Ágfalvára (Sopronmegye) küldendők. Oä Qi SS ÍH FELELŐS SZERKESZTŐ: NOSZKÓ ISTVÁN rákoskeresztúri lelkész. Szerkesztő-helyettes : NÁDASSY JÁNOS ny. lelkész. Rákoskeresztúr. H Főmunkatárs: 99 SCHOLTZ ÖDÖN ágfalvi lelkész. A lap ára: Egész évre . . . . 12 K Félévre 6 K Negyedévre .... 3 K Egyes szám ára 40 fillér. B Hirdetés ára oldalanként 40 korona. R TARTALOMJEGYZÉK: Vezércikk: Karáesony szent ünnepe. Irta Rédey Károly. — Tárca: Fohász Irta Petrovics Pál. — Cikkek: Gondolatom a katholikus nagygyűlés alkalmából. Irta Zsilinszky. — Reflexiók . . . Irta Kiss Béla. — Az 1868. évi LIII. t.-e. és az 1895. évi XLIII t.-e. helyes értelmezése és alkalmazása. Irta Kardos Gyula. — A nagygerexsdi egyezmény kiegészitése. — Belélet. — Pályázatok és hirdetések. Karácsony szent ünnepe. „Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek és e földön békesség!" Lukács ev. 2, 14. Elérkezett ismét a szent este: Karácsony szent estéje. Csillog a karácsonyfa a gazdagok fényes palotáiban a a szegények kis hajlékaiban, — amott tündöklőn, itt szerényen. Hangos a játéktól a szoba ott is, itt is. Ott a százakat érő ajándéknak örül a gazdag elkényeztetett gyermeke, itt a krajcáros mézeskalácsnak is örül a nyomornak szegény szülötte. — Ám a szent este is múli< — múlik, eltűnik. A karácsonyfa utolsó gyertyáinak kialvó, halavány fénye világit már csak, a gyermekek hangos játéka is elcsöndesül, — hiszen megtörtént már az ajándékok átadása. De vájjon eltünjön-e ezzel minden karácsonyra irányuló és emlékeitető gondolat is? Visszatérjünk ismét a hétköznapok köznapias gondolkodásához, mig majd egy év leforgása múlva ismét csillogni fognak a karácsonyfa gyertyácskái ? Minden benső, nemesebb, lelketemelő érzés, csak olyan legyen-e, mint az asztalon álló fácska rövid csillogása ? A szent ünnepnapok elmultával visszaessünk azonnal előbbi közönséges, megszokott keresztyénségünkbe, amiről tulajdonképpen talán magunk sem igen tudjuk, hogy keresztyénség-e az ? Avagy megmarad lelkünkben mégis valami ? S ha igen: mi az az értékes, mi az a maradandó ? Maradjon meg az az érzés, s az a tudat, hogy mi keresztyének egy testvéri nagy közösséget alkotunk, Jézus szegényes bölcsője emlékeztessen erre bennünket. A szent ének igy szól: „Szegényen jött e világra, Hogy minket gazdagságra Vinne, s tenne boldogokká, Angyalokhoz hasonlókká. Áldassák az Úr!" Ime ez a végtelen szeretet a karácsonyi szent ajándék, mit érez szivünk, lelkünk, egész lényünk. Jézus a mi legédesebb testvérünk, ki maga a megtestesült szeretet, megszületett. Sok századévvel ezelőtt született és nem hal meg soha. E szeretet él és zörget szivünk ajtaján, hogy beengedjük, Karácsony szent ünnepe ismét ezen kérdést intézi hozzánk: akarunk-e Istenországához tartozni, a szeretet ós irgalom áldott országához ? Akarunk-e? Igen oh Uram: akarunk, de mikor ez oly nehéz reánk nézve! Próbáljuk, próbálgatjuk, hogy a te szent szereteted hassa át 8 vezérelje a mi egész életünket, s ime látjuk, tapasztaljuk a mi nagy tehetetlenségünket. Hol és miként kezdjük el az igazi szeretet gyakorlását ? Ha megpróbáljuk ezt csak egyes emberrel szemben is, arra a tapasztalatra jutunk, hogy nrdy sok kívántatik csupáncsak ahhoz is, hogy egyikünk igazán szolgálja a másikat. Ez egyesek mögött pedig, kiket szeretni akarunk, ezrek meg ezrek vannak, egész nagy tömeg — szegény emberek szegény lélekkel. Szereted-e ezeket is ? Avagy ezekkel nem törödsz ? Ezek már nem érdekelnek ? — Ám hogyan szeressük a tömeget? Szeressük haraggal avagy türelemmel ? Küzdjünk-e érte vagy szenvedjünk vele ? Avagy talán lehetséges mind a kettőt egyszerre is teljesíteni? Miben áll általában a keresztyén emberszeretet? Való dolog-e az

; vagy talán csak jámbor embe-