Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)
1911-12-09 / 49. szám
468 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1911. jóváhagyták a helytelen t.-c. re épített „végzést", hanem ugyanazokat a §§-kat, melyek a felekezetnélkűliek áttérésére vonatkoznak, alkalmazták a berczeliekre is és nemcsak 1910. évre fizetendő párbérben marasztalták el, hanem kötelezték az evang. vallásra áttért hiveket, hogy áttérésüktől számított öt évig a r. kath. plébánosnak tartoznak megfizetni a párbért.! Megfelebbeztetvén a vármegyei közigazgatási bizottság határozata, az eset a közigazgatási bíróságnál van, amely még nem elöntött. Hogy addig is a végrehajtással járó zaklatástél a hivek meg legyenek mentve, a dunáninneni püspöki hivatalnak kellett közbelépni Nógrád vármegye alispánjánál, hogy a végrehajtási eljárást a közig, bíróság döntéséig —, melyet kíváncsian várunk, — szüntesse be. Az egész eset nemcsak érdekes, de jellemző is. Evaüg. vallású hatósági személyek többször többet ártanak nekünk, mint más vallásúak. A dolog érden,ére nézve azt konstatáljuk, hogy a főszolgabiró úr és a vármegyei bizottság is a két t-cikket, f. i. az 1868. évi 53. t. cikket, mely az áttéréseket a bi-vt H vallásfelekezetek'! e nézve szabályozza, összetévesztette, illetve helytelenül alkalmazta az 1895. évi 43 t.-cikkel, mely a vallás szabadgyakorlásáról szól, s amelynek egyes intézkedései ma gában foglalják azon „kilépésiekre és „belépés"-ekre vonatkozó eseteket, midőn valaki lörvényesen beveti, vagy elismert vallásról akar áttuni el nem ismert vallásra, vagy megfordítva. Akkor áll fönn az ez eset, hogy a főszolgabírónál kell bejelentem az áttérést. Az evang. vallásúak áttérésére a r. kath. egyházzal szem ben az 1868. évi 53. t.-c. §§-ai maradnak érvényben. Orgonaavatás Hartán. A pestmegyei Harta községben lélekemelő ünnepély folyt, le az ottani evangelikus egyházban. Az egvházlagok, kik eredetileg wiirttembergi telepesek leszáimazottai, de érzésben és nyelvben már egyaránt megmagyarosodtak, a tavasszal díszes uj orgona épitését határozták el, melyre a megfelelő összeget közadakozás utján gyűjtötték össze. Az orgonaavatást nemcsak a nagy kiterjedésű község intelligenciájának és lakosságának majdnem teljes számban való megjelenése, hanem a szomszédos evangelikus és a testvér református egyházak számos kiküldöttel való képviselt tése is rntradandó emlékű ünneppé emelték. Gallé István, a hartai egyház nagyérdemű lelkészének szívhez szóló bevezető imája után. Kort n Mái ton kiskőrösi és Balay Péter apostagi lelkészek segédlete mellett, Sárhány Béla pestmegyei főespeies tartott magasan szárnyaló beszédet, melynek végeztével az orgona megszólalt, Az egyház kérelmére szakértő gyanánt Sugár Viktor a nemzeti zenede tanára vizsgálta meg előzőleg, illetőleg avatta fel a zongorát, amely a budapesti Bieger-cég sikerült gyártmánya. Sugár, játékának csudaszép változataival, melyek a Kölcsey himr.usz hatalmas erővel előadott melódiájában egyesültek, a százakra menő közönséget mélyen megindították. Krvhchnüt Antal esperes magasröptű egyházi beszéde zárta be a tcmplomünnepélyt. Az azt követő kétszáz terítékű ebéden Sárkány főesperes, Krut schnitt esperes, Su^ár orgonaművész, Győry Lórár t, a hartai egyház felügyelője és többen emeltek szót s egyaránt hangí-ulyozlák, a tapasztaltak alapján is. hogy mily jelentékeny hatással volna az egész kulturális élet szinvonalának emelésére, ha a fővárosban örvendetesen rendszeresített orgonaversenyek rendezését a vidéken is meg lehetne honosítani. Bizottsági ülések, dec. hó I3*án Pozsonyban dr. Baltik Frigyes püspök és Laszkáiy Gyula ker. felügyelő elnöklete alatt kerületi, törvényszéki ülés lesz, melyen több tanitó fegyelmi ügyében fog ítéletet mondani a törvényszék. — dec. 14-én pedig Budapesten lesz az egyet, nyugdijintézetnnek ülése. Lelkészválasztás. Tiszolczon nov. hó 26-án az evang. egyházközség a nyugalomba vonult Hanesz Sámuelnek fiát, Hanesz Emil nagylibercsei lelkészt választotta lelkészévé. Lelkészjelölés. Az újvidéki egyház képviselőtestülete a nyugdíjaztatás folytán megüresedett lelkészi állásra egyhangúlag Krafta Ferdinánd szresim lelkészt,. Fábry Bertalan kapinémetfalvi lelkészt és Kuszi Emil beszterczebányai vallástanárt jelölte. Pályázatok. Az üresedésben levő hizsnyói lelkészi állomasra pályáztak : Szlopovszky Károly bugyikfalvi, Blázy Lajos murány hosszuréti, Viablicza Béla olahpataki, Laczkó János margonyai, Hajsó Gusztáv leveli lelkészek és Horeczky Aladár zólyomi segédlelkész. — A derencsényi lelkészi állomásra, mely Matyovszky Pá! eltávozásával üresedésbe jött, pályázlak: Horeczky Aladár zólyomi és Moravcsik József breznóbányai segédlelkéezek. Egyházmegyei felügyelő választás. A budapesti ev. egyházmegye zólyomi clr. Vágner Gézát a k^repesiuti egyház kivételével az összes egyházak szavazatának ráadásával egyházmegyei felügyelővé választotta. Ezen egyik legelőkelőbb és legdíszesebb felügyelői állásban örömmel üdvözöljük az uj felügyelőt, kit egyházmegyéje közbizalma helyezett e diszes polcFa. A budapesti iparosképző prot. egylet dec. 6-án 3-ik vallásos estélyét tartotta a következő műsorral : 1. Tompa Mihály, A tűz. Szavalta Polcz László. 2. Farkas Imre, Lenke és Zsuzsa az automobilon. Vigszinmü. Előadták Papp Hermin (Lenke), Huba Irén (Zsuzsa), Molnár Ilona (a nagybácsi), Holly Vilma (Kitty, a kánya), 3. Pósa Lajos, Az ég gyöngyei. Szavalta Rózsa Gyöngyike. 5. Tutsek Anna, Soha többet! Magánjelenet. Előadta Karász Mariska. 5 Algőver Andor Az első keresztyen ezredév. (Az üldözések kora). Folytatólagos egyháztörtéreti előadás. 6. Győry Hona, ítélet. Szavalta Szlávik Janka. 7. Dávid Margit, Tündérverseny. Előadták Holczmann Anna (Miku !ás tündére), Zima Anna (Tavasz tündére), Ludwig Gizella (Mikulás). Kitiltott tankönyv. A m. kir. vallás és közokt. miniszter az „Obrázkovy Sfabikár Prvá citanka Cena vyazaného vytiska 40 fill." cimű s a Luther-Társaság tankönyvkiadványai III. alatt Budapesten 1 902-ben megjelent tótnyelvű /ankönyvet, miv 1 az nem felel meg az elemi iskola tantervének és az 1907 évi XXVII. t.-c. 20. §-a szellemének és mivel figyelmen kívül hagyattak abban az 1898 évi IV. t.-c, nek a helységnevek alkalmazására vonatkozó rendelkezések, f. évi 138642. sz. rendeletével a magyarországi összes elemi népiskolák használa:ából kitiltotta. — Ha e tanköny nem a LutherTársaság kiadványa volna, e kitiltás fölött könnyen napi rendre lehetne térni, azonban igy a Luther-Társaságra nézve legalább is kellemetlen, főképen a kitiltás indokolására felhozott 1907. évi XXVII. t.-c. 20 §-ra való hivatkozás, a hol az van kimondva, hogy csakis a vall. és közokt. miniszter által engedélyezett hazafias tartalmú tankönyvek használhatók. — Nem akarjuk elhinni, hogy e tekintetben kifogás alá esnék e könyv, ügy látszik, hogy a Barkóczy szellem termi gyümölcseit s gyanút akar ébreszteni egyházunk eme legszebb intézménye : a Luther-Társaság ellen. Idők jele!
