Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-11-18 / 46. szám

432 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1911. 1911 zottság testületileg menjen a kormányhoz és addig zörgés sen. a mig meghallgatásra talál. Sztehlo' dr. egyet, ügyész attól fél, hogy, ha a lelkészeket az állam fogja fizetni, akkor az egyház iránti szeretet fog némileg, legalább egyeseknél csökkenni. Nem a Jelkészek, de maga az egyház kapja az állami dotációt s ez rendelkezzék vele. Ő a jövőre akar gondoskodni javaslatával, ha az állami segély esetleg megszűnik. Nem ellenzi, ha a lelkészek kérnek, de óvja az egyetemes egyházat az esetleg bekövetkező bajoktól. — Szentiványi Árpád szóval, lélekkel azon lesz a többi világi vezérekkel együtt, hogy ez az igazságos kérdés rendbe jöjjön. Geduly pöspök javaslata mellett szólal fel s kifejti, hogy az egyház annak idején 7 célt sorolt fel a kormányhoz benyújtott memorandumában, ebből a kormány három célt dotált eddig, a többi 4 még kielégítetlen célra kell nagyobb segélyt kérni, ha javaslatát az egyetemes gyüles elfogadja s közös erővel ennek a kormánynál érvényt szerez, akkor a kongruára, korpótlékra és minden egyébbre lesz fedezet. Dr. Baltik püspök elfogadja az összes indítványokat, ajánlja, hogy azoknak szövegezése céljából egy bizottság küldessék ki. Ezen indítványt a közgyűlés elfogadja s a szövegező bizottságot kikü'di. Dr. Obetkó \ eperjesi jogtanár, kollégiumi igazgató a tanárok rokon- I szenvét s támogatását tolmácsolja a lelkészi kar jogos törekvései mellett. A szövegező bizottság a 4 javaslatot a negyedik napon összeegyeztetett szövegezésben benyújtotta s azt az egyetemes gyűlés elfogadta. Az egyhangúlag meghozott határozat a következő: 1. Minthogy a felemelt államsegély az előző államsegély adásakor meghatározott ugyanazon három célra lett folyósítva, a közgyűlés a felemelt államsegélyből a nyugdíj intézeti alapra 48.800 K-t, az egyetemes egyházi, közigazgatási célokra 65.776 K-t, melyből 5776 K az egyetemes egyházi közigazgatási célokra fordítandó, a fenmaradó 60.000 K pedig az egyes egyházkerületek között egyenlően felosztandó és kiutalandó, az egyet, adóalapra pedig 30.000 K-t rendel fordíttatni. 2. A közgyűlés felterjesztést intéz a kormányhoz, hogy a jövő évi segélynek ujabbi felemelendő része ne adassék meghatározott célokra, hanem bocsátassék az egyház szabad rendelkezésére és annak kapcsán erélyesen követelje az 1848. évi XX t.-c. végrehajtását, illetőleg az evangelikus egyház törvényileg biztosítandó megfelelő segélyezését, első sorban a lelkészi fizetéseket a hasonló minősitéssel bíró tisztviselők (tanárok, hivatalnokok) javadalmazásával arányban álló rendezhetése céljából, amit trónbeszéd, képviselőházi feliratok, korinányprogramm és a mostani vallás- és közoktatásügyt miniszter is többszörösen megígérték, az előttük megjelent, küldöttségek előtt is, a főrendiházban is. 3. Megkeresi a közgyűlés mind a két prot. egyházat, közösen érdeklő ügyekre nézve kiküldött bizottságot s felkéri az ott, egyházegyetemünk részéről kiküldött bizottsági tagokat ez értelemben leendő közreműködésre; jelenj en meg a bizottság testületileg a magas kormány előtt oly értelmű előterjesztéssel, hogy az emlékiratban megjelölt igények kielégítésére szükséges összeg erejéig ujabb államsegélyt folyósítani méltóztassék, még pedig akként, hogy ezen ujabban adandó államsegély-összegnek az emlékiratban fölsorolt tételek közötti megosztása tekintetében úgy az orsz. református, mint az ev. egyház egyetemének teljes intézkedési szabadsága legyen. 4. Kimondja az egyetemes közgyűlés, hogy a lelkészek fizetésének rendezese és az elégtelen . lelkészi fizetések kiegészitese céljából az ezután fölemelendő allamsegely korlátai között egy, az egyház kezelése alatt álló lelkészfizetési alapot létesit, amelybe be fogja utalni az államnak az 1848. évi XX. t.-c. alapján eddig élvezett és a jövőben felemelendő évi segély 10%-ának megfelelő összeget, nemkülönben az államtól evang. lelkészek fizetésének kiegészitésére szolgáló, esetleg az egyetemes egyháznak e cimen akár tőkében, akár évi jutalékban rendelkezésre bocsájtott összeget. Azután az egyetemes gyűlés egyéb tárgyaira áttérve, fontos s a theológiai tanárainkra örvendetes határozatot hozott, amennyiben ezeknek fizetését a jogakadémiai tanárok fizetésével egyenlővé tette s e célra a közalapból .37.620 K-t folyósitott, egyelőre ideiglenesen ugyan, mert ezt is államsegélylyél óhajtja rendeztetni, amire igéret is tétetett. (Mi is őszintén örvendünk, hogy ezen tarthatatlan állapotot az egyetemes egyház szanálta s ez által derék tanárainknak a tisztességes megélhetést biztosította, bennük ; z egyház iránti szeretetet, lelkesedést fokozta s ezzel fok zta theol. akadémiáink nívóját is. Szerk.) A közalap 152 300 K-nyi öszszegböl ezen 37 620 K levonásával fenmaradó részét a többi tanintézetek, Luther-Társaság s kerületek között osztották fel. A theol. nagybizottság jelentését a közgyűlés Hornyánszky Aladár előadásában elfogadta, mig a tanügyi bizottság azon javaslatát, hogy egy egyetemes tanügyi előadói áttáo szerveztessék, mivel három kerület ellene nyilatkozott, hosszú vita után elejtette. Egy tanitónő képzőnek sürgős felállitása érdekében a kerületek nyilatkozat tételre hivatnak fel. — Elemiiskolánkban használtadé még egyházunk által nem engedélyezett tankönyvek engedélyezés céljából való köteles bemutatására ujabb két évi terminust adott a közgyűlés. — A tanügyi bizottság további jelentése es javaslatai nyomán az egyetemes gyűlés kimondja, hogy a vallásoktátást hanyagul végző állami tanitók minden egyes esetben külön fegyelmi alá vonassanak; hogy felterjesztést intéz a kormányhoz, hogy a tandíj megváltásánál a tisztogatás és fűtés is megváltassák, mert ez szintén tandij jellegével bíró teher ; — hogy a felekezeti tanitók fizetése az állami tanítókéval egyeniő legyen, ez iránti intézkedésnek megtételére a közös prot. bizottság kéretik fel; a kerületek megbízatnak, hogy a tanitóképesitő vizsgálatokhoz kormány képviselőkül prot. vallású egyéneket kérjenek; a rozsnyói főgimnáziumnak az összevont vagy csoportosított évzáró vizsgák tartása megengedtetett; az országos ev, tanáregyesület azon panasza, hogy az állami középiskolában megüresedett tanári állások pályázat mellőzésével töltetnek be, a közös prot. bizottsághoz lett áttéve A zsinatnak 1913-ban való megtartása hosszú vita után kimondatott s a zsinatot előkészitő bizottság meg lett bizva azzal, hogy a királytól az engedélyt kikérje s általában az előkészületeket tegye meg. Nyugdíjintézeti ügyek Gyürky Pál ügyvivő előadásában kerültek napi rendre a javaslatok elfogadása után kimondotta a közgyűlés, hogy az amerikai és boszniai magyar hivek gondozása és a magyarság részére való megtartása érdekében a magyar lelkészek vállalkozását lehetővé teszik azáltal, hogy amennyiben valamelyik egyházkerület az illető gyülekezeteket kebelébe