Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-11-18 / 46. szám

430 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1911. érvényesülési vágy, de mindig az egyház leg­komolyabban felfogott és áterzett egyetemes ér­deke fogja vezérelni. Hazafiak, jó evangélikusok, egyházunk javáért nemcsak a statisztikai adatok összegyűjtésében, nemcsak a közigazgatási szabály­rendeletek külsőleg megvont határai között, de 8zivvel-lólekkel fáradó és munkálkodó tagok kí­vánunk lenni, és boldog leszek, boldogok leszünk, ha ezen tételt kifejtendő igyekezetünkben Méltó­ságod országosan tisztelt, igazán puritán protes­táns felfogású személyiségének és diszes közjogi egyházvezéri állásának egész tekintélyével, a többi három egyházkerület közönsége testvéries, atyafiságos szeretetével s a mélt. és főtiszt. Egye­temes Közgyűlés kegyes jóindulatával fogunk találkozhatni. Ez értelemben ajánlom magamat és egyházkerületemet a mélt. és főtiszt. Egyete­mes Közgyűlés jóakaratába. Egyetemes közgyűlésünk. Az ezidei november 8-tól 11-ig tartott hosszú egyetemes közgyűlésünk kezdetéről már adtunk számot s annak külső lefolyásáról s tanulságairól meg még fogunk irni, most az egyes s még nem emiitett hatá­rozatairól kívánunk beszámolni. Báró Prónay egyetemes felügyelő magvas meg­nyitó beszéde után az egyetemes közgyűlés hálás kö­szönetét fejezi ki Veres Józsefnek már méltatott tem­plomi beszédeért. E beszédet különben sok példányban fogják a gyülekezeteknek rendelkezésre bocsátani nemcsak magyar nyelven, hanem tót és német nyelvű fordításban is (lelkészi értekezlet határozata). Az egyetemes felügyelő évi jelentésében kiterjeszkedik elhunyt egyházi nagyjainkra s üdvözli a megválasztott uj vezéreket, különösen Geduly Henriket a tiszai kerület püspökét, ki általános érdek­lődés mellett mondott beszédben mutatkozott be s igen meleg óvációban volt része. Beszédjét — tekinve an­nak tartalmas voltát s azt, hogy az egyetemes köz­gyűlés is nagy tetszéssel fogadta — vezető helyen közöl­jük. Bejelenti továbbá az egyetemes felügyelő a mult évi határozatokra vonatkozólag tett intézkedéseit., az állam­segély felvételét, az államsegély elszámolására vonat­kozó miniszteri rendelkezést, az adóalapi rendes és rendkívüli segélyek kiosztását, a Laszkáry—Baltik dr. 4000 K jubileumi alapítványát, amelyért a közgyűlés köszönetet mondot. Végül azon kedvező bejelentéssel zárja be évi jelentését, hogy az egyetemes törvényszék elé került ügyek száma a mult évekhez képest örven­detesen csökkent. Mindezeket a közgyűlés tudomásul vette. Az 1848: XX. t.-c. végrehajtása tárgyában tett felterjesztésre a kormány válasza még nem érkezett le. A felszólalók: Geduly H., Laszkáry Gy., dr. Sztehló, dr. Baltik erélyesebb lépéseket tartanak szükségesnek. Az egyetemes közgyűlés az ügyet újra a közös prot. bizottsághoz teszi át sürgős felterjesztés megtétele cél­jából s felkéri az evang tagokat, hogy ott erélyesen foglaljanak állást ez ügyben. A sérelmes kath. párbér ügyében ismét történt felterjesztés. A vallás- és közoktatásügyi miniszternek azon — konkrét esetből kifolyó — kívánságára, hogy egy már jogerős ítélettel befejezett ügyben ujabb vizs­gálat rendeltessék el, kimondatott, hogy zsinati törvé­nyeink ezt kizárják, annyival inkább, mert az Ítélet már végre is lett hajtva. Ugyancsak sérelmes volt egy­házunkra nézve a kir. tanfelügyelők azon intézkedése, hogy egyházi tanítóinkkal közvetlenül érintkeztek, amiért feliratot intézett a mult évi egyetemes gyűlés; a fel­iratra a vk. miniszter a konkrét esetek felsorolását kéri. Felkérettek a püspök urak, hogy ilyen sérelmes konkrét eseteket a miniszternek — hivatkozva a szóban levő rendeletre — közvetlenül adják tudtára. A sokat vitatott alapítványok feletti felügyeleti jog gyakorlása és kormányhatósági jóváhagyás tárgyában a vk. miniszter tárgyalásba óhajt bocsátkozni egyetemes egyházunkkal. A Hunfalvy alapítvány, 80.000 K tőke és 10.537 K kamata az egyetemes pénztárba befolyt. A Hunfalvy pár emléke hálás kegyelettel megőriztetik s az alapít­vány kezelésére 7 tagu bizottság választatott. Az 1907: XXVII. t.-c. sérelmes szakaszainak meg­válloztatása tárgyában ujabb felterjesztés határoztatott. A budapesti prot. theol. fakultás tárgyában a kö­zös bizottság kívánatosnak tartja, hogy az egyetemek szervezetébe a fennálló theológiák az autonomia sérelme nélkül illesztessenek be. Hosszabb vita után a jogügyi bizottság javaslata nyomán a közgyűlés kimondja, hogy az egyetemes közgyűlés oly irányú felterjesztést fog a kormányhoz intézni, hogy a kormány az egyetemes egyházzal a felállítandó prot. fakultás tárgyában érint­kezésbe lépjen. Második nap. Az egyetemes egyház tisztikarának, egyes bírák­nak és bizottságoknak mandátuma lejárván, a kögyülés a választásokat ejtette meg, még pedig egyhangú lelke­sedéssel a régi tisztikart választotta meg újból. A kö­zös prot. bizottságba: Geduly püspök, Veres József és póttagul Sárkány Béla lettek beválasztva. Dr. Zelenka Lajos egyetemes törvényszéki jegyző ezen tisztségéről lemondott, a közgyűlés e téren szerzett érdemeinek el­ismerése mellett helyét dr. Mészáros Gyula budapesti ügyvéddel töltötte be. Az összes bizottságok tagjainak megválasztása után a közgyűlés áttért a tárgysorozat tárgyalására, az ügyek között nevezetesebbek a követ­kezők : A bányai kerület felterjesztésére a Mária-kongregá­cióknak a középiskolákból való kiküszöbölése iránt fel­irat megy a vk. miniszterhez — Nem tehet az egyete­mes egyház oly ügyekben semmit, amidőn a vk. miniszter a kongruás lelkészek kongruáját leszállítja azért, mert a gabonának időközi megváltása cimén nagyobb kész­pénz jövedelemhez jutottak, mint a mennyire a gabona természetben felszámítva volt. A felszámított értékből t. i. Ve'Od levonásba lett hozva, ami a megváltásnál nem történhetik meg. (Ebből az a tanulság, hogy a gabonát a kongruás lelkészeknek megváltatni nem ta­nácsos.) — Az evang. katonáknak a kath. istentisztele­teken való kényszer részvétele, mint sérelem a közös bizottsághoz lett utasítva. — Sérelmesen oldotta meg a vk. miniszter az árvanagyfalusi tanitó ügyét, amiért felterjesztés határoztatott el. — Dómján Eleknek, a tiszai kerület jegyzőjének megválasztása ellen beadott felebbezés el lett utasítva, mert a választás szabály­szerű volt. (Igen, a választás szabályszerű volt, de a jelölés csak nem volt szabályszerű, hiszen csak egyet jelölt a bizottság, amely bizottságot nem is a közgyűlés, csak az elöértekezlet küldött ki. Szerk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom