Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-02-02 / 5. szám

40 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1911. Vasárnap délelőtt, s Lampérth Gézának A hitetlenek cimű költeményeit- — Úsz Irén már régi kedvencze az ungvári közönségnek; elsőrangú szavaló, ki már Eperjesről diadalokkal jött Ungvárra, hol azóta feledhetlen est marad mindég az, melyet fellépésével szerez a közönségnek. — Zúgó tapsvihar volt jutalma kedves fellépésének. Margócsy Aladár lelkész mutatott be néhány női eszményképet a bibliából és a keresztyénség történetéből felolvasás keretében. Dr. Komjáthy Lajos, Möchel Emilia ügyes és preciz harmonium kísérete mellett énekelte Fövényesi Bertalan Karácsony est című vallásos zeneszerzeményét. — Komjáthy Lajos oly mély érzéssel énekelte kellemes baritonjával az éneket, hogy nem egy szemben ragyogtak a meghatottság könnyei. Bornemissza Irénke szavalta meg Fejes Istvánnak, a neves püspöknek: A magyar nőkhöz cimü költeményét nagy hatást keltve. A vegyeskar a magyar gályarabok énekével szintén nagy hatást keltett. Komjáthy Gábor ref. lelkész imája zárta be a szép ünnepélyt, mely után a közönség soraiból igen sokan jöttek a vallásos estéket rendező lelkészekhez, hálálkodva az élvezetes, tanúságos, s hiterősítö estért s melegen érdeklődtek, hogy mikor lesz a legközelebbi. A vezetőség még két vallásos estét tart, februárban és márciusban. — Az Úr áldása legyen ezen mi beimissziói munkánkon! Gyászrovat. Őszinte részvéttel közöljük lapunk volt szerkesztőjének, Kovács Sándor pozsonyi theol. akad. tanárnak családi gyászát jelentő következő sorokat : Kovács Sándor theol. akad. tanár és neje szül. Kéler Ida, valamint gyermekeik, Klára és Ákos megtört szivvel tudatják hogy feledhetetlen kis leányuk és hugocskájuk Dóra kinos szenvedés után f. hó 27-én este 10 órakor négy éves földi útját megszakitottta és e bujdosás völgyéből mennyei Atyjához költözött. A drága halottnak porrészeit vasárnap, f. hó 29-én délután 4 és egynegyed órakor helyezzük nyugalomra a kecskekapui temetőben. — Áldás emlékén, béke poraira! — Máté evang. 5. 8. Boldogok a tiszta szivüek, ' mert ök az Istent meglátják. — Pozsony, 1911. évi január 28-án. — A vigasztalás Ura enyhítse a gyászolók bánatát. Tárcacikkünk folytatását térszüke miatt csak a jövő számunkban hozhatjuk. Evi számadó közgyűlés a rákoskeresztúri ev. egyházban. A rákoskeresztúri három nyelvű anyaegyház január 22-én tartotta meg rendes évi számadó közgyűlését, amelyen a lelkész bejelentette, hogy az idei népszámlálási adatokat egyházi szempontból is feldolgozták a tanítók, ezek szerint Rákoskeresztúron lakik 2215 evangelikus lélek; bejelentette továbbá, hogy a múlt évben ^keresztelés volt 109, temetés 81, konfirmált 52, urvacsorával élt 676, házasságot kötött 22 pár, ebből volt 16 tiszta evangelikus, 6 vegyes, akik mindannyian javunkra kötöttek egyezséget. Kárunkra egy egyezség sem köttetett. Hozzánk tért 5 férfi. Tőlünk kitért egy nő, aki azonban idegen volt. Végül jelentette a lelkész, hogy Rákoscsaba eddigi szórvány, tekintve, hogy 200 léleknél több lett az evangelikus, a mult év végén fiók egyházzá szervezkedett ; a bemutatott szerződést a közgyűlés elfogadta s az egyházmegyéhez felterjeszteni rendelte. — A múlt évi számadásokat, még pedig: 8787 korona 84 fillérnyi jövedelemmel és 8782 korona 82 fillérnyi költséggel a közgyűlés elfogadta. Az 1911. költségvetésben 9181 korona 12 fillérnyi jövedelmet és 9172 korona 12 fillérnyi költséget irányzott elő- A hívek adója — eltekintve a községi pénztárba fizetett 7"3°lo-nyi földmunka váltságtól — páronkint 8 korona 20 fillérre és az egyenes állami adónak 33°lo-ára apadt le a nyert adóalapi államsegély folytán. Az egyház tartozása 9790 koronára apadt le. N. Helyreigazítás. Vettük és a legnagyobb készséggel adjuk közzé az alábbi helyreigazító nyilatkozatot: Nyilatkozat. Scholtz Ödön ágfalvi ág hitv. evang. lelkész úr, a „Missziói Lapok" volt szerkesztője és az „Evangélikus Őrálló" egyik uj főmunkatársa ezen lap f. é. 3-ik számában megjelent beköszöntőjében az egyházi élet terén folytatott különféle törekvéseinek elősorolása közben a többek között azt is említi, hogy „egyházunk hitvallásszerü tana érvényesüljön . . . főképen theologiai akadémiáink tanszékein Mi nem vonjuk kétségbe Scholtz ödön lelkész úrnak más téren szerzett érdemeit és tagadhatatlan fáradságot nem ismerő munkásságát és buzgóságát; mégis tartozunk ezzel a kijelentéssel: mi egyáltalában nem tudunk arról, hogy positiv, egyházias irányú tudományos törekvéseinkben valaha Scholtz ödön lelkész úr befolyása, vagy irányítása alatt állottunk volna; ellenben igenis valljuk, hogy munkánkban mindenkor saját legjobb meggyőződésünket követtük és azt Isten segedelmével a jövőben is minden külső befolyástól menten követni fogjuk. Kelt Sopronban, 1911. évi január hó 28-án. A soproni ág. hitv. evang. egyetemes theologiai akadémia tanári kara. IRODALOM. Raffay Sándor Magyarázatos Újtestámentoma. (I. rész : Máté evangélioma. Budapest, 1910. A Luthertársaság kiadása) Közvetlenül újesztendő előtt vitte szét a posta a Magyarázatos Újtestámentomnak első részét, a Máté evangéliomot. Az ígéret ugyan úgy szólott, hogy 1910. karácsonyára az I. kötet fog megjelenni, mely az Evangéliomokat és az Apostolok Cselekedeteit fogja tartalmazni. De e műsorváltozáson kár volna fennakadni. Talán jobb is, hogy így történt és hogy egyelőre csakis a Mátéevangéliom került a közönség kezei közé. A munka szerzője Raffay Sándor, budapesti lelkész, theologiai tanár, aki az Új-testámentomot a Luther-társaság megbízásából nemcsak magyarázza a művelt közönség számára, de ez alkalomra újból le is fordítja. Senki sem állithatja, hogy hazai theologusaink elkényeztették az olvasó közönséget. Ami theologiai termék az utolsó évtizedekben nálunk napvilágot látott, számra nem sok és a tiszta búza mellett akad közötte elegendő pelyva is. Nem volna tehát helyes és méltányos, túlságos igényeket támasztani egy újonnan megjelenő theologiai munkával szemben és reá a legszigorúbb kritikát alkalmazni. De bármily enyhe mértékkel mérjünk is, még a mi szegényes és elmaradott és sok elnézést és buzdítást igénylő irodalmunkban is példátlan, amit Raffay Sándor itt„a Luther-