Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)
1911-10-28 / 43. szám
403 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ ~ 1911. evang. iskolákba járó evang. növendékek vallásoktatásánál is egyöntetűen kötelező. S hetenkénti 2 órát ez utóbbi iskolák növendékeinél is meg keil tartani. Kivétel csak ott lehet, a hol a vallástanár nem lakik az iskola székhelyén s igy a külső kényszerítő körülményei miatt válik szükségessé a vallástanitási órák számának leszállítása. A hol a tanulók rendkívül kevés száma indokolttá teszi kivételes esetben szintén megengedhető 2—2 megfelelő osztálynak összevonása. S ily váltakozó eljárás mellett a/onban figyelemmel kell lenni az ismeretek közlésének didaktikailag helyes egymásutánjára. Ez érdekből a nem evang. iskolák növendékeit tanitó vallástanárok ily indokolt esetekben tanításuk sikere érdekében eszközölhetnek célszerű változtatást a jelen tanterven, azt azonban jóváhagyás céljából felettes egyhazhatöságukhoz előzetesen fel kell terjeszteniök. Elemi iskoláink megmentése. Nemzetiségi vidékeken- sok helyen éles harc folyik ág. hitv. ev. felekezeti népiskoláin ellen azok államosítása, vagy községivé tétele érdekében. Nem a rad'kális elemek harca ez, a kik a népoktatást kizárólag az állam kezébe kívánják egyesíteni és a kiknek végcélja minden vallás kizárása az iskolákból. Nem is reactionarius elemeké, a kik egyházunk népoktatási működését felekezeti szemponiból kívánnák szűkebb térre szoritani. A harc alapja az a bizalmatlanság, a mellyel a népiskolák felügyeletére hivatott állami és megyei tisztviselők a nemzetiségi vidékeken fennálló egyházaink és azok vezetői irányában viseltetnek; — az az aggodalom, hogy a nemzetiségi vidékeken egyházaink iskolái a magyar államnak ellenségeket nevelnek, hogy útját állják állami nyelvünk terjedésének és ezzel nemzeti államunk megerősödésének. Ez a harc oda vezetett, hogy- például- a turóci egyházmegyének 40 iskolája közül 12 már államosítva vagy községivé lett; kettőre vonatkozólag folyamatban van az államosítás iránti eljárás; egyben szünetel a tanítás az államsegély hiánya miatt; és csak 25 iskolát tartanak most fenn az egyházak, ezek közül hármat minden államsegély nélkül. Egyetemes tanügyi bizottságunk megbízásából idén Blatniczky Pál érdemes lelkészünk több turóczmegyei iskolánkat meglátogatott és azt az örvendetes jelentést tette, hogy nemcsak általánosságban, hanem állami nyelvünk tanításának eredményére és a meglátogatott iskolák hazafias szellemére nézve is teljesen kielégítő tapasztalatokat tett. Kétségtelen azoüban, hogy egyes iskoláknak egyszeri látogatása nem elégséges arra, hogy az uralkodó bizalmatlanságot és az abból .akadó veszélyeket megszüntesse, — de arra sem, hogy egyetemes egyházunknak biztos alapot nyújtson iskolánknak tekintélye egész súlyával való megvédésére. Erre meggyőződésem szerint csak'egy mód van: az, ha az egyetemes egyház tanügyi bizottsága utján a nemzetiségi vidékeken működő iskoláinkat ugy általánosságban, mint különösen államnyelvünk tanítása és hazafias szellemben való működésűk tekintetében ellenőrzi és irányítja, a kir. vallás- és közoktatásügyi minisztertől pedig kieszközli, hogy a kir. tanfelügyelők saját látogatásaik alkalmával felmerülő kifogásaikat az egyetemes tanügyi bizottsággal közöljék, hogy az az alapos kifogások megszüntetése iránt eljáráasson. Meggyőződésem szerint ez levén iskoláink megtartásának egyedüli módja: az egyetemes tanügyi bizottságban következő megkeresés javaslatba hozatalát fogom indítványozni: »Nagyméltóságú k. Minister Ur! Évek óta számos panaszt terjesztenek fel iskolafenntartó egyházi hatóságaink egyetemes közgyűlésünkhöz, a melyekből elszomorodva látjuk, hogy nemzetiségi vidékeken működő felekezeti iskoláink nagy része államosittatott vagy községivé tétetett, — jelentékeny része tekintetében eziránti eljárás folyamatban van, — és több iskolánknál az államsegély elvonatott vagy annak megadása nehézségekbe ütközik. Tudjuk, hogy ez nem a vallásos nevelés vagy ág. hitv. ev. egyházunk iránti ellenszenvnek eredménye, hanem abban találja magyarázatát, hogy az iskolák állami felügyeletével megbízottak helyenként talán nem indok nélkül a gver ekeknek hazafias szellemben és állami nyelvünk tudására nevelését nem vélik biztosítottnak. De sajnálattal tapasztaljuk azt is, hogy a felügyeletre hivatott világi hatóságok és az iskoiafentartó hatóságok közti összeütközések nem mozdítják elő azt a fontos és magasztos célt, hogy az anyanyelv szeretete az állami nyelv szeretetével és tudásával összhangba jöjjön sőt helyenkint az üldözöttség érzetét,a> hazaszeretet, a7. összetartozőság megölőjét ébresztik. Egyetemes közgyűlésünk, a mely teljesen átérzi hazánk nemzeti megerősödésének és államnyelvünk terjesztésének fontosságát és szükségét, és a mely át van hatva attól a meggyőződéstől, hogy hazánkban működő minden intézménynek, különösen pedig minden népnevelő intézménynek e magasztos célt előmozdítania kell: eddig az anyagi eszközök elégtelensége miatt nem toglalkozhatott népiskoláink beható felügyeletével, hanem arra volt kénytelen szorítkozni, hogy a felterjesztett panaszokat elintézze. Ma tartott közgyűlésünk azonban elhatározta, hogy egyelőre nemzetiségi vidékeken népiskoláinkat beható felügyelet és irányítás alá veszi, ha Nagyméltóságod e tötrekvésünket támogatni szíveskedik. Azó reményeljük, hogy ezzel legalább a legtöbb esetben elhárítjuk azokat az összeütközéseket, a melyek a fontos állami érdekek biztosítását nehezítik és látják, másrészt megőrizzük egyházunk részére a nevelési és i^kolatartási missziót, a melynek teljesítésében hervadhatatlan érdemeket szerzett a múltban és a melynek ezentuli teljesítésére magunk is nagy súlyt helyezünk. Tisztelettelses kérelmünk az: méltóztassék a kir. tanfelügyelő urakat arra utasítani, hogy nemzetiségi vidéken működő bármely fennhatóságunk alatt álló ág. hitv. ev. iskola, vagy annak tanítója ellen felmerülő észrevételt és kifogást egyetemes tanügyi bizottságunkkal is azonnal közölni szíveskedjék, hogy egyházhatósági felügyeleti jogunkat idejében gyakorolhassuk. Talán nem is kell hangsúlyoznunk, hogy az állam felügyeleti jogát kissebbiteni nem kivánjuk, hanem csak alkalmat keresünk arra, hogy egyházi főhatósági jogunk gyakorlása által az államnak és egyetemes egyházunknak azonos törekvését iskoláink megtartása mellett megvalósítsuk." Kötelességemnek tartom megtenni ezt az indítványt, mert