Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-10-21 / 42. szám

389 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ ~ 1911. tosan a legjobb alkalma, Csak ki kell mondania, hogy az adóalapi segély elengedhetetlen előfeltétele a lelkészi és tanítói fizetések készpenzes fixumban való megálla­pítása és a gyülekezetek a saját jól felfogott érdekük­ben, vagyis a segély iránti vágytól indíttatva, készség­gel valósítják meg. A magam részéről csak egyetlenegy nehézséget ismerek, mély a termenyjáradóságok megváltásának ke­resztülvitelét igazán súlyossá teszi és ez az a körülméy, hogy a lelkészek és tanítók fizetése gyülekezetenként változik, amiért az egységárak megállapításánál ellen­tétesek a kongruás és nemkongruás leikészek, az állam­segélyes és nem-államsegélyes tanítók érdekei. Ezeknek az ellentétes érdekeknek kiegyenlítését tartom én annak az akadálynak, melynek elhárítása teszi a megváltást igen nehéz problémává s ezzel kapcsolatban az egyhá-i adózás célszerű rendezését is súlyos feladattá. Köz­megnyugvást keltő és ezért helyes megoldását abban az eljárásban találjuk meg, ha a terményjárandóságokat mindenütt oly egységárak mellett változtatjuk készpénz­járulékká, amely,kkei a nemkongruás lelkészek és nem államsegélyes tanítók, valamint az ilye eket alkalmazó gyülekezetek érdekeit vesszük elsősorban figyelembe. Miután azonban az ezen egységárak melleti megváltás a kongruás, illetve államsegélyes tisztviselőkre nézve esetleg anyagi vesztességet, a kongrua, illet,e áll m­segély csökkentésével járhatna, utat, módot kell talál­nunk arra, hogy a most használandó, és a kongrua, illetve fizetéskielégíiésí államsegély megállapításánál hasz nált egységárak alkalmazása folytan netán előálló kü­lönbözet, mint személyi pótlék külön és önálló cim alatt vétessék fel a gyülekezetek normál költségvetéseiben a szükségletek közé és szolgáltassék ki az illető tiszt­viselőknek mindaddig, míg vagy jelenlegi állásukban maradnak, vagy fizetéseink minimuma az állam segélye mellett magasabbra nem emelkedik. Ezen eljárás védi a tisztviselők érdekeit, de nem károsítja meg gyüleke­zeteinket, illetve híveinket sem mivel az utóbbiak csak más alakban viselik ugyanazon terhet és mivel ezen így támadt szükséglet az adóalapi segély kiosztásánál is számításba jön. A lelkészi és tanítói fizetések ily módon megvál­tatván, a fizetési eszköz egynemű lesz, ami hathatósan könnyíti meg az egyházi adózás ügyének célszerű ren­dezését, amelyről fentebb mondottam, hogy teljesen modern alapon kell végrehajtatnia. És a midőn a szük­ségleteket a mai kor szellemének megfelelő alakra vál­toztattuk és hoztuk, a fedezetről való gondoskodást, vagyis tulajdonképeni adózást is hasonlóan kell refor­málnunk arra törekedve, hogy az adózás alapjává, a megadóztatás tárgyává ne elavult, hanem a mai korba illő és a jelen idő jogszolgáltatásában ismert és hasz­nálatos fogalmakat, alanyokat tegyünk. Ilyen alap a személy és a vagyoni állapot, illetve ez utóbbit leginkább nyilvánvalóan és hozzáférhetően kifejező állami adó. Hogy az egyházi adózás ügyének rendezésénél a kettő együttesen és kombinálva, és nem csak az egyik, vagy a másik egymagában veendő figye­lembe, annak indokolását nem is tartom szükségesnek. És vita tárgyát sem képezheti, de annál eltérőbbek lehetnek a vélemények abban, hogy mily arányban ter­heltessék meg egyik is, másik is. Jelenlegi zsinati tör­vényeink e tekintetben nem intézkednek, hanem az egyes egyházközségekre bizzák annak évről-évre. sőt esetröl-esetre megállapítását. Az egyházi adóz3si ügy rendezésénél ezt a kérdést annál is inkább megoldan­dónak tartom, mivel ennek eldöntésénél van legtöbb bajunk, támad rendszerint a viszály, sőt szenved hajó­törést nemcsak célszerűbb kivetési kulcsnak életbelép­tetése, hanem gyakran valamely ügynek elintézése, fel­adatnak megoldása. (Folytatjuk.) Képes Luthep>-naptár>. Többször jeleztük, hogy ezen a cimen uj naptár fog megjelenni s most örömmel hozhatjuk olvasóink­nak tudomására, hogy ez a hézagpótló, tiszta evangeli­kus öntudattól áthatott s éppen ezért az evangelikus önérzet fejlesztésére és ápolására kiválóan hivatott nap­tár már meg is jelent. Régen vettünk könyvet oly jóleső örömmel ke­zünkbe, mint a díszes kiállítású és gazdag tartalmú ,Képes Luther naptár 1'-1. Az első tekintetre meglátszik rajta, hogy a szerzők: Hetvényi Lajos soproni líceumi tanár és Scholtz Ödön ágfalvi lelkész nem kíméltek sem fáradságot, sem költséget, hogy a Képes Luther-naptár­ban maradandó értékű evangelikus almanachot adjanak híveink kezébe s hogy méltóan vehessék fel a versenyt az eddigi — sajnos — többnyire nagyon is református ízű más protestáns naptárakkal. Már a Képes Luther-naptár címlapja is megnyerő és vonzó benyomást gyakorol a szemlélőre. Fent szép keretben látjuk az igazság hirdetőit, az apostolokat, a világba szétbocsátó Jézus képét. Oldalt balról mint Jézus lelkének küldötte, Luther tesz hitvallást a wormsi birodalm gyűlés előtt. Jobbról pedig 1674-iki pozsonyi törvényszék áldozatai választják a jólétet biztosító re verzális helyett a bilincset és gályarabságot. Ez a cím­lap méltán dicséri szerzőjének Králik Gusztáv soproni líceumi rajztanárnak művészetét. De a Luther-naptár egyébként ís joggal viseli a „képes" jelzőt. Mindjárt az elején egy remek műmelléklet, Szenes Fülöp „Árvák" című festményének reprodukciója gyönyörködteti a szem­lélőt. Ezenkívül még 35 kép díszíti a naptárt, hogy csak néhányat említsünk: Az ajtón zörgető és a Jeruzsálembe bevonuló Jézus képe, Luther arcképe, továbbá a nagy leformátor családi körében amint egyrészt házi isten­tiszteletet tart, másrészt pedig amint a kertben játszik gyermekeivel. Ott látjuk továbbá a naptárban Greguss Imre: »Névtelen hősök" és Tull Ödön: „Aratáskor" cimű festményeit. Megfelelő életrajzok kíséretében kellemesen érintenek Sárkány Sámuel és Geduly Henrik püspökök, Czékus Istvánné és Stadler Tófor besztercebányai jói­tevő arcképei. Ott látjuk a 100 éves deák-téri és az uj muraszombati templom, a torzsai korfirmandus-otthon s az ujpazuai „Siloah" árvaház képét, valamint „A mult év krónikája" cimű rovatban, mely megemlékezik a lefolyt esztendő minden nevezetesebb egyházi, poli­tikai és társadalmi eseményeiről, az összes^nevezetesebb személyiségek arcképeit, pldl: Gyurátz Ferenc, dr Erőss Lajos, dr Baltazár Dezső püspök, Böhm Károly, br. Bánffy Dezső, Hieronymi Károly képét stb. De még érdekesebb az építő és mulattató jellegű 91 oldalra terjedő szépirodalmi rész. A már jelzett élet­rajzokon és évi krónikán kivül a szebbnél-szebb költe­mények, elbeszélések és értekezések hosszú sora teszi becsessé a tartalmat. Sántha Károly, a koszorús költő­pap, kinek arcképét szintén megtaláljuk a naptárban, magas szárnyalású üdvözletben köszönti az uj naptárt s azonkívül egy költői imádságot és szép újévi éneket engedett át részére. Payr Sándor kiváló történészünk „A uj énekes könyv iró", valamint Czékus Istvánné életrajzát bocsájtotta a naptár rendelkezésére. Gyurátz

Next

/
Oldalképek
Tartalom