Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-10-07 / 40. szám

VII. év. F fceresztur (Budapest mellett) 1911. EYAIGr EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI október 7. 40. szám. ŐRÁLLÓ HETILAP. Megjelenik hetenkint egy iven. Kéziratokat, előfizetési öijakat, hirdetések szövegét és öiját a

z Ev. Őrálló szerkesztősége cimére Rákoskeresztú

r Pestmegye, kell külöeni. — A bel- és külmissióra vonatkozó közlemények Seholtz Ödön lelkész, rovatvezető cimére Agfalvára (Sopronmegye) külöenöők. m m QB ESI FELELŐS SZERKESZTŐ: NOSZKÓ ISTVÁN rákoskeresztúri lelkész. Szerkesztő-helyettes: NÁDASSY JÁNOS ny. lelkész. Rákoskeresztúr. t§3 Főmunkatárs: Bi SCHOLTZ ÖDÖN ágfalvi lelkész. A lap ára: Egész évre .... 12 K Félévre 6 K Negyeöévre .... 3 K Egyes szám ára 40 fillér. Ül Hiröetés ára oldalanként 40 korona. H TARTALOMJEGYZÉK: Vezércikk: A jövő titka. — Cikkek: Tettre készen és ha kell: tettre fel. Alakítsunk ev papfizetésügyi nagy- és kisbizottságot. Irta Krupecz István. — Megjegyzések Irta Ev. — A tiszai ev. egyházkerület közgyűlése. Irta N. — Belélet. — Pályázatok és hirdetések. A jövő titka. Mint mikor a tikkasztó, porverő s a növényvilág legmélyebb gyökeréig leható szárazság nyomán az egész természet, a teremtés koronájával, az emberrel együtt epedve várja a megváltó bő esőzést, úgy a mai protestáns lelkésznemzedék is már-már elepedve a hosszas nélkülözéstől, melynek a fizetésrendezés késlekedése miatt alá van vetve, türelmetlenül kiált a magassígba: meddig tart még e sorvasztó állapot? Mikor nyílnak meg a segélyezés csatornái? Ugy látszik ;

;balk a jajnak szava s a trón magas." E jajszó a most folyó évben megsokszorozódott, megszázszorozódott. Egész tömegével jönnek lapunkhoz a kiáltó közlemények, melyeknek leközléséhez akár napilapot is adhatnánk. A jajszóba immár a mennydörgés moraja is belezúg. Az öntudatra ébredés s az élet korbácsoló kényszere alatt immár megmozdult a nyugalomhoz, nélkülözéshez s a felsőbb utasítást váró. aszerint igazodó papság tábora. A terveket, javaslatokat s indítványokat kezdi felváltani az általános elkeseredés s elégedetlen ség Taifun-szele; a „milliók egy miatt" megszólaló szenvedése egyesül itt a fehér rabszolgák gyötrelmével, kik az anyagi jólétét kivívta tanulatlan tömegbe nem vegyülhetnek s kiket a szegénység rongyaival az egyenlő minősítésűek osztálya be nem fogad. Mit tegyünk a beérkezett panaszok s harci riadók sokaságával? Azt üzenjük-e nekik, hogy gyönyörűséges az Űr igája, viseljék azt csendesen s térjenek ki jámboran az úri nagyságok száguldó kocsii elől. Az Ur igáj-a gyönyörűséges ma is, az Isten igéjével élés bölccsé teszi az embert ma is; de a Názárethi tanítványainak ma már nem terem a fügefa s a pálma; a szent városon kivül nem enyhe a lég, a búzakalászok nem intenek feléjük s a csendes éj csillagsátora az életgondok gőzkörében nem reájuk mosolyog. Egyházi és világi méltóságaink! Yalamennyi súlylyal biró egyénisége ev. egyházunknak! Móltóságtokhoz adresszáljuk kérő és intő szavunkat. Ne engedjétek, hogy a diadalmasan előtörő társadalom megverje a pásztort, mert elszéled a nyáj 8 a bárányok farkasokká válnak. „Ma még fenn úszik a gálya, s alul a vizek árja", de mi lesz, ha a víz lesz az ur? Közeledik az egyetemes gyűlés napja s ugyanakkor az egyetemes lelkészegyesület kialakulásának ideje. Ez időben kell, hogy a lapunk hasábjain is felvetett különféle fizetésrendezési eszmék alkotmányos és birálatos megvitatás után egységet és irányítást nyerjenek.* Forró óhajtásunk, hogy ez az egység és irányítás megszülessék. Mit kérnek a kongruás lelkészek? 2400 koronás alapfizetést ós valamennyi lelkész számára a korpótlékot. Édes kevés ez! De kinek nincs, a kevés is édes. Adassék meg tehát nekik a sok keserűség után. Ma, midőn a mesteremberek közepes segédei napi 5—6 K-t, vidékre küldve napi 10—12 K-t kapnak, szerelők napidíja 10 K, vidékre küldve napi 20 K és mellékkereset és külön munkabór-órák s így e részben kiskorú segédeknek — tehát nem a mesterekről szólunk — évi jövedelmük 2 — 5000 K között áll: a lelkészek részére 2400 K-t kérni és adni nem is volna szabad. Az élet iróniája, hogy kérni kell és megadatni fog-e, nem-e: a jövő titka. *