Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)
1911-09-30 / 39. szám
363 EVANGE LIKUS ŐRÁLLÓ 1911. fővárosban 3 nap alatt. Végtelenül érdekes tárgyakról i soha tovább, mint egynegyed óráig, szellemesen, röviden, velősen tájékoztatták az így figyelmében ki nem fárasztott közönséget. Minden angol felolvasását magyarul, minden magyar felolvasást angolul tolmácsoltak. Református atyánkfiai is eltanulták az angolok okos, szűkszavú, de kitűnően jellemző előadását. Mi evangélikusok 2—4 emberrel voltunk képviselve — a hallgató ságban. A közönség tehát tisztán református volt. De hogy ne gyér legyen az a közönség, a vezetők okosan összehozták az Országos Református Ldkészegyesületet, a Magi ar Protestáns ' Irodalmi Társaságot és a Kalvinéumot Azok mindenike külön is ülésezett. Valóságos Református Na <ygyűlés volt ez a Katholikus Nagygyűlés mintájára. És a székesfőváros bankettet is rendezett a tiszteletükre, amiben nem a bankett a fő, hanem a komolyba vétel és a figyelem. Vájjon mikor lesz egy Evangélikus Nagygyűlés is már egyszer ebben a hazában, ahol az Evang. Bund, ós a Gusztáv Ad IfVerein látogatásával kapcsolato sar i alkotó munkára tu dunk egyesülni mi, nyelvek és iskolák és politikai partok és egyéni szenvedélyek által széttagolt evangélikusok. A bányai egyházkerület közgyűlésének sok szomoritó jelensege volt. Nemcsak a kerületi felügyelő, az érdemes Zsilinszky bántó elbocsátását ertjük, hanem sok más egyebet is. De maradjunk az elbocsátásnál. Mikor egy jóérzésű úri ember lelke sugallatára azt indítványozta, hogy még ha merőben végleges is Zsilinszky elhatározása, hogy nem viszi tovább a felügyelőséget, még ak or is illik őt kérlelni, hogy köztünk megmaradjon. ; akkor többen, modorukhoz mért módon, ellenezték ezt az indítványt. A jobb érzés erre csiga módra visszahúzódott. Igaza volt. Ahol 50 esztendei becsületes munka után ilyen a jutalom, ott legjobb szépen csendben megvonulni és várni a közszellem javulását. Mert a másik bántó jelensége a közszellem megromlásának és oly hangnem bevonulásának a lehangoló ténye volt, amely igen — nagyon elszomorítja azokat, akik komolyan hiszik, hogy az egyház magas színvonalú erkölcsi testület, amely jutalmazni is tud, jézusi nyelvét is megtudja őrzeni. A püspökök javadalmazásának a kérdését vetette fel Brassóban az esperességi felügyelő, aki egyúttal a kultuszminisztérium államtitkárja is. A dolog érdeméhez is hozzá fogunk a lap hasábjain szólani, most csak egy-két rövid megjegyzést teszünk. Két napilapban olvastunk hozászólást. Mindkettő megtévesz ette a közönséget. A Magyar szó megrótta a püspököket, hagy amikor a magyar nép éhezik és kivándorol, hogyan lehet nekik, a krisztusi szellem papjainak fizetésemelésért mozogniok. Pedig nem ők mozogtak, hanem egy derék vezeremberünk mozgatja a dolgot -j a vallások egyenlősége és viszonosságának szenth evében. Hamis világításba helyezte hát a Magyar szó a protestáns püspököket Csakúgy mint Masznyik Endre a Budapesti Hírlapban az egyetemes felügyelőt. Gúnyolja, hogy az ezer holdak mellől prédikálja az evangéliumi szegénységet s nem akarja az államsegélyt, de azért apái példáját nem követi : nem nyúl a zsebébe. Pedig a mi jó Prónaynknak semmi köze se volt fddig a püspökök fizetéséhez. Mikor Csáky minisztersége alatt felajánlották a puskökök fizetésének felemelését, nem Prónay, hanem Tisza Kálmán és Szász Károly tiltakozott ellene. Azóta pedi» még nem ajánlották fel újból, csgk most, de most sem azért, hogy alkalmat adjanak a vezető emberek meg szégyenitésére. De hát mi már csak nem tudjuk megbecsülni a mi embereinket. Kinek lesz még kedve nálunk dolgozni és — leckéztetést türai. Az új kerületi felügyelő személyében a bányai egyházkerületnek az évi közgyűlésén lévő része jóformán egyhangúlag dr. Zsigmondy Jenő egyetemes főjegyző, udvari tanácsos személyében állapodott meg. Ez idő szerint jobb megállapodásra nem is juthatnánk. Zsigmondy Jeuő évtizedek óta áll az egyház szolgálatában, annak ügyeit, bajait erőforrásait senki sem ismeri jobban, mint ő. Komoly higgadt, vezetésre való, erős evangélikus. Reméljük, hogy a kerület bizalma egyhangúlag őt emeli a felügyelői székbe. Ez nem azt jelenti, hogy nincs igen sok felügyelő ;ek való érdemes emberünk, hanem csak azt, hogy Zsigmondiban az évtizedekre terjedő hűséget kívánjuk kitüntetni. Ev. E sorokhoz a magunk részéről hozzátesszük, hogy ámbár a bányai kerülethez tartozó egyházmegyék elnökségei dr. Zsigmondy Jenő jelöltségében megállapodtak, még sem lehet e megállapodást a közfelfogást teljesen kifejezőnek tekinteni azért, mert — mint sok oldalról értesülünk — dr. Zsigmondynak az egyetemes egyház ügyei körűi tanúsított hosszú és felette, fontos bm'gó munkássaga s főjegyzői állásában való további megtartása annyira vitális érdeke evang. egyházunknak, hogy — bár senki sincs, a ki Zsigmondyt a ker. felügyelői székre méltónak nem tartaná, mégis a közegyház érdekében» valónak tartjak, hogy inkább maradjon meg azon a helyen a hol van, mert igen-igen nagy szükség van ott rea. Azért más kiváló férfiaink nevei is kerültek forgaiomba, úgy mint báró Láng Lajos egyetemes gyámintézeti elnök, Osztroluczky Miklós volt főispán, Haviár Dániel volt orsz. képviselő egyházmegyei felügyelő, kik az egyház ügyei iránt különös figyelmet tanúsítottak a kerületben, végül igen sokan vannak, a kik Molnár Viktor államtitkárt óhajtanák a kerületi felügyelői széken látni, mint aki különösen a legutóbbi időben nagy egyházszeretet tanúsított s talán leginkább lenne módjában sokat tenni egyházáért a kormánynál. — Mindezeket nem azért mondottuk el, mintha egyik vagy másik mellett állást foglalni óhajtanánk, de mert ezek tudomásunkra jutottak s ezért különösen a bányai kerületi olvasóinak csak tovább adni kötelességünknek tar tottuk. Teljesen a kerület egyházainak bölcsességére bizzuk a választást, tudva azt, hogy kellő megondolás után — visszautasítva minden koríeskedésnek színezetével biró befolyást vagy irányítást — lelkiismeretük s egyházszeretetők fogja őket a választásnál vezérelni. Szerk. B E L É L E T, Templomszentelés. Ritka szép ünnepben volt része f. hó 17-én a sziráki ev. egyháznak. E napon avatta fel dr. Baltik Frigyes a dunáninneni egyházkerület püspöke a nagy áldozatkészséggel renovált templomot. A templom es egyház egyike a történelmi múlttal biró egyháznak. Magát a templomot még a nagy nevű gróf Teleki-Róth Johanna áldozatkészsége emelte 1788-ban. A szép fejlődésnek induló egyházat 1832-ben nagy csapás érte, amikor temploma leégett. De az egyház áldozatkészsége és a ngynevü alapitó utódai rövid időn belüujból felépítették azt hamvaiból és azóta áll a mai teml piom, amelyet a gyülekezet a templom fennállásának
