Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-09-30 / 39. szám

Hi VII. év. Rákoskeresztúr (Budapest mellett) 1911. szeptember 30. 39. szám. EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint egy iven. Kéziratokat, előfizetési öijakat, hiröetések szövegét és öiját a

z Ev. Őrálló szerkesztősége címére Rákoskeresztú

r Pestmegye, kell külöeni. — A bel- és külmissióra vonatkozó közlemények Seholtz Ödön lelkész, rovatvezető cimére Ágfalvára (Sopronmegye) külöenöők. Bű Eb Eb Eb FELELŐS SZERKESZTŐ: NOSZKÓ ISTVÁN rákoskeresztúri lelkész. Szerkesztő-helyettes: NÁDASSY JÁNOS ny. lelkész. Rákoskeresztúr. Főmunkatárs: Eb SCHOLTZ ÖDÖN ágialvi lelkész. A lap ára: Egész évre .... 12 K Félévre 6 K Negyeöévre .... 3 K Egyes szám ára 40 fillér, ül Hiröetés ára olöalanként 40 korona, ű TARTALOMJEGYZÉK: Vezércikk: A statisztika a klerikálizmus szolgálatában. Irta Deák János. — Cikkek: Beszterezebányai ünnepnapok. Irta N. — Református nagygyűlés. — Belélet. — Pályázatok és hirdetések. A statisztika a klerikálizmus szolgálatában. A statisztika nagyon nehéz, de egyúttal nagyon szép ós fontos tudomány. Ennek segítségével lehet leszarni ig-zán a multak tanulságát, de csak akkor, hogy ha lelkiismeretesen végzi feladatát. Ép ezért sokan vannak, akik szeretik és szívesen foglalkoznak vele. Azonban sokan vannak ellenségei is. Ezek azt szokták mondani, hogy a statisztikával mindent lehet bizonyítani. S nekünk ugy tetszik, hogy az utóbbi időben tetemesen megszaporodtak a statisztika ellenségei, mert ugy látszik, mintha általa csakugyan bizonyítani le hetne mindent. Azok, akik e szerény sorokat olvassák, igazat fognak nekem adni abban, hogy a statisztikát legújabban a klerikálizmus szolgálatába igyekeznek hajtani s ez által lényegével ellenkező célra akarják felhasználni. A statisztika ideális célja ugyanis az, hogy a haladást szolgálja: általi tudjuk megállapítani, hogy mely tényezők mozdítják elő s melyek gátolják a fejlődést. S ha ezeket megállapítjuk, azután azon leszünk, hogy a gátló tényezőket csökkentsük, a haladást előmozdító tényezőket pedig fokozzuk. Ezért mondjuk, hogy lényegével ellenkező célra akarjak felhasználni, mert legújabban nem a haladásnak, de a reikciónak, a klerikalizmusnak erősítésére kezdik alkalmazni. Mert mi történik széles e hazában? Az, hogy rámutatnak a száraz statisztikai aditokra, hogy Magyarországon a lakosság 60 37 százaléka róm. katholikus s ebből már most levonjuk a következtetést, hogy az állami tanintézetekbe ezen százalék szerint kell kine ezrii a tanerőket s felvenni a növendékeket. Mellékes tehát egy állás betöltésénei, hogy pl. a pályázó tanárok, tanítók stb. közt melyi < volna a tehetségesebb, legrátermettebb arra az állásra, az az irányadó csupán, hogy a vallásfelekezet százalékát közelítsék -meg; mellékes, hogy pl. hány szorgalmas evang., vagy ref. növendék van valamely internátusba való felvételért folyamodó tanulók között, az a fő, hogy a százalék szerint feltüntetett arányban legyenek képviselve a különféle vallások. Hány tehetséges, szorgalmas egyénnek van része ma mellőzésben, csak azért mert nem az „egyedül üdvözítő" egyház hive! S milyen mérhetetlen kárára lesz az hazai kultúránknak, ha nem a tudás ós tehetség, de a vallás fog képesíteni az egyes pályákra és állásokra, mily veszedelmére társadalmunknak, ha mindenkor azt kérdezik, hogy melyik vallás hive valaki s nem azt nézik, hogy hogy érti a dolgát! Ezek közismert tények. Azonban hogy a statisztika adatait igen gyakran helytelenül és megtévesztőén alkalmazzák róm. kath. részről, ennek a megvilágítására idé/.zük az „Egyházi Közlöny" f. évi számából a következőket: „Klerikális székfoglaló cimü nagybetűs riadókat látunk nem egyszer a liberális lapokban, melyek arról regélnek hogy ebben az országban minden csak a katholikusoké, a középiskolákat ók lepik el, ellenben a többi felekezetek mindenből ki vannak zárva. Neliány hiteles statisztikai adatból most alkalmunk van kimutatni, hogy az ország összes lakosságának 60-37 százalékát kitevő katholikusok a középiskolák tanárai között csupán 63 53 százalékkal vannak képviselve, mig a zsidóság arányszámát éppen kétszeresen múlja felül a zsidó tanárok arányszáma. Ugyanis izraelita vallású volt az 1907. évben az ország lakosságának 5 04 százaléka, mig az állami középiskolai tanárok közül