Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-08-05 / 31. szám

284 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1911. nak, hogy a mozgalomnak eddig a felsőbb egyházi és társadalmi körökben legföljebb csak jóakaratú pzemlélői vannak, a mozgalom rnhamosan növekedik. Az első visegrádi nyári gyűlésen egy maroknyi ember gyűlt öszsze, lehettek talán tizen és a most lezajlott eperjesi gyűlésnek körülbelül 90 résztvevője volt. Ez 4 évi munka eredménye. Világos tanúbizonysága ez annak, hogy a magyar diákság tudatára kezd ébredni irtózatos lelki nyomorának és hogy örömmel köszönti azt a mozgalmat, a mely a léleknek romját az élet vizével akarja csillapítani. A magyar mozgalom junius 29-től julius 5-ig Eperjesen tartotta meg idei nyári gyűlését A gyűlésnek — mint általában a ker. diákmozgalom nyári gyűléseinek — kettős czélja volt. Részint arra volt hivatva, hogy a vezetőket tovább képezze, őket egymással minél tartósabb lelki közösségbe hozza, részint alkalmat akart nyújtani arra, hogy a mozgalmat közvetlen szemléletből megösmerjék és zászlaja alá sorakozzanak. Ennek a kettős célnak megfelelő volt a gyűlés tárgysorozza. A napi munka — a reggeli imaóra után — a bibliaolvasó körökben kezdődött. A bibliaolvasó körök az evangéliumokból kiszemelt szakaszokkal foglalkoztak, a melyek Krisztus erényeiről és Ígéreteiről szóltak. Az írásba valő ez az elmélyedés a gyűlés legfontosabb mozzanata volt. Erőgyűjtés volt ez nemcsak a gyűlés egyes napjaira, hanem egyúttal a jövő tanévben vég zendő munkára is. A bibliatanulmányozó órát követte a nyilvános gyűlés az ősi kollégium nagytermében. Mindegyik gyűlésen két előadás hangzott el. Az első legtöbbnyire a világnézetek korunkban lejátszódó harczának egy-egy problémájával, vagy Isten országának nagy dolgaival foglalkozott. Igy Dr. Endrődi Jenő tanár, a Dákszövetség elnöke és Kiss Jenő soproni theologus, alelnök a ker. diákmozgalom konstantinápolyi vttággyüléséről számoltak be, a melyen személyesen résztvrttek. Mayer Endre eperjesi theol tanár a belmissió történetet és annak kiválóbb intézményeit ismertette. Dr. Schimmert Gusztáv budapesti orvos Haeckel mouizmusát czáfolta a természettudomány és a keresztyénség álláspontjáról. Vidor János „Az ember tragédiája alapeszméjét fejtegette és az evangelium álláspontjáról adott feleletek arra a kérdésre, a melyre Madách adni nem tudott. A gyűlés utolsó napján — mintegy az eddigiek betöltéseképen — Takaró Géza budapesti ref. lelkész az evangelium középpontjáról, a Krisztus kereszthalála által vetett vált ságról szólt. A délelőtti gyűlés második előadása egy előadás sorozatba illeszkedett bele, a mely Isten országának egy-egy nagy egyéniségét ismertette Elvonult a hallgatóság lelki szemei előtt Drummond Henriknek, a hires természettudósnak és diákapostolnak munkássága (előadó: Dr. Kovács Lajos budapesti m. tanár) Gurland Hermann Rudolfnak, a nagy zsidó proselytának érdekes lelki fejlőeése (előadó: Br. Podmaniczky Pál pozsonyi theol. m. tanár), Bodelschwingh Frigyesnek, a belmissió e maga nemében páratlanul álló munkásának élete (előadó: Kiss Jenő soproni theol) Chalmers Jamesnek, ujguénia retenthetetlen raissiniáriusának küzdelmei előadó: Szabó Zsigmond budapesti ref. lelkész) és Patou O. Jánosnak, az, az Ujheiybirák apostolán ik viszontagságos pályafutása (előadó: Pongrácz József pápai theol. h. tanár). A délután, a délelőtti megerőltető szellemű munka után, testet és szellemet felüditő kirándulásra volt szánva. A conferencia tagjai rendre felkeresték Eperjes vidékének nevezetességeit, az erdei lakot, Kapivárl, a sárosi várat, Sóvárt. Egy-egy pihenőre szánt félórát olykor egy könnyebb modorú, rövidebb előadás töltött ki. Igy pl, a sóvári kirándulás alkalmával Westerback van Etilen orvostanhallgató, a világszövetség kiküldöttje igen érdekes előadást tartott a hollandus diákoknak a missiói irodalom terén kifejtett munkásságáról. Az esteli órákat egy előadás-sorozat foglalta le, a mely Jézus tanításának a diák életére való alkalmazásával foglalkozott. E sorozat keretén belül Jézusról és a diák életpályájáról Victor János, Jézusról és a diák tanulmányairót Dr. Endrődi Jenő, Jézusról és a diák testi életéről Benkő István, Jézusról a diák barátairól Forgács Gyula, Jézusról és a diák szórakozásáról Br. Podmaniczky Pál, Jézusról és a diák lelki életéről Pongrácz József tartott előadást. Az esti gyűlést egy bibliai elmélkedés vagy egy alkalmilag fölvetett kérdésnek fejlesztése zárta le. A következő vasárnapon, julius 2-án ünnepi istentisztelet volt, a melynek szónoka, Br. Podmaniczky Pál Isten igéi megvilágításába helyezte a ker diákmozgalom munkásságát. Délután a nagyközönség számára nagygyűlés volt. Mayer Endre megnyitója után Dr. Endrődi Jenő kifejtette a mozgalom programmját. Victor János beszámolt a konstantinápolyi világgyülésen szerzett benyomásairól és Takaró Géza bibliai magyarázatot tartott. Az eperjesi gyűlésről teljes joggal mondhatjuk el, hogy hatalmas megnyilatkozása volt a magyar diákság Krisztus után való vágyakozásának. Sokat mond már maga az a tény is, uogy a tanév végén, éppen a fáradalmakkal, vigalmakkal teljes vizsgái idény után 90 diák, vegyest joghallgató és technikus, theologus és orvostanhallgató, egyetemi hallgató és középiskolai tanuló egybegyűlt hogy egy héten át Isten igéjét tanulmányozza, hogy a lelki életnek mélységes kérdéseivel, Isten országának ügyeivel foglalkozzon. Annak jellemzésére, hogy a diákság mennyire át van hatva e mozgalom szükséges voltának tudatától, csak a gyűjtések eredményét említem. Az eperjesi gyűlés folyó szükségleteinek fedezésére egy este egybegyűlt körülbelül 200 korona. Ugyancsak az estén a jelenlevők 1600 koronát ígértek meg a jövő tanévi munka szükségleteinek fedezésére. Másnap egy ujabb szükséglet fedezésére 1000 koronát ajánlottak meg. Ha a diák önként, minden külön kényszer nélkül ilyen áldozatokat hoz egy mozgalom érdekében, akkor sokat kaphatott, sokat várhat ettől a mozgalomtól! Bárcsak megértené a protestáns társadalom is, hogy mit akarunk! Hiszen az magától értetődik, hogy szükségünk van bizalmára, szeretetére, pártfogására. Bárcsak megértenék vezető köreink, hogy, ha valami akkor ez a mozgalom, a mely az Ige fegyverével akar thóditani, hozhatja meg egyházunk számára a rég óhajtolt ébredést és a vallási megújhodást! Csak az a nemzedék, a mely kezében a Bibliával készül az élet harczáraa, a mely igy lép ki az élet küzdőterére, teremthet uj, erővel, élettel teljes, igza keresztyén egyházi életet. »A magyar diákság evangelizáiása ebben a diáknemzedékben!»— ennek a jelszónak jegyében áll a szeptemberben megkezdődő munka. Ezt a jelszót véste be mindnyájunk szivébe az ntazó titkárnak, Y

Tictor Jánosnak a conferenciát bezáró beszéde. A következő 4 év alatt az Úrról való vallástételünk által alkalmatakarunk nyújtani minden magyar diáknak arra, hogy Jézus Krisztust a maga fenséges valóságában mégis erje, őt Urául és Üdvözitőjéül elfogadja és az ő szolgálatába álljon. 'Nagy az a feladat, a melynek megvalósítására törekszünk, de meg vagyunk arról győződve, hogy az Ür maga tűzte elénk ezt a feladatot, az az Ur, a ki az