Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)
1911-01-26 / 4. szám
VII. év. Nyíregyháza, 1911. január 26. 4. szám. EYAN&ELIKU EGYHÁZI ES TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint egy íven. Kéziratokat, előfizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztő-kiadó címére kell küldeni. R bel- és külmissióra vonatkozó közlemények Scholtz Ödöu lelkész, rovatvezető címére Á?f;ilT.1ra (Sopronm.) küldendők. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIADÓ: GEDULY HENRIK evang. lelkész, = NYÍREGYHÁZ Ä. = Főmunkatársak: NOSZKÓ ISTVÁN rákoskeresztúri és SCHOLTZ ÖDÖN ágfalvi lelkészek. Ä lap ára: Egész évre 12 Félévre 6 Negyedévre 3 Egyes szám ára 40 fillér. • Hirdetés ára oldalanként 40 korona. TARTALOM-JEGYZEK. Vezércikk: Mi a belmisszió? Irta: Wallrabensteín Jakab. — Rz adóalapról. Irta: id. Laczkó Jáms Külföld. — Külmissziá. Rovatvezető ; Schultz Ödön — Tárca: Luther éneke. — Belélet. — Pályázatok. — Hirdetések. Ali a belmisszió? Mi az anyag ? Mi az erő ? mi a villamosság ? mi a földrengés ? mi a lélek ? Quo vadis ? stb. ily fontos kérdés foglalkoztatja a XX. század gondolkodó embereit. Egyházi téren is, de sok fontos kérdés vetődik fel az egyházát szerető, jövőjéért aggódó, gondolkodó lélek előtt! Hova lesz autonomiánk, melyért eleink vérüket hullatták ? Ki hisz predikálásunknak ? Hova vezet a világiak s egyháziak hit dolgában mindig növekvő közönye ? Miért szakadnak ki tömegesen az egyház kebeléből ? Ezek mind fontos, megoldásra s feleletre váró kérdések. Jelen alkalommal a felvetett kérdések egyikére sem akarok felelni, hanem az „Ev. Ő." új bel- és külmissziói rovatának szellemében egy másik, szintén igen fontos kérdést kívánok felvetni s vele foglalkozni, mert megérdemli a vele való foglalkozást. E kérdés : mi a belmisszió ? R belmisszió neve lapunk olvasói előtt nem ismeretlen. Hogy mégis felvetem s fontos kérdésnek minősítem — annak oka abban rejlik, hogy többnyire csak elsiklunk e név felett, anélkül, hogy az a sokfelé ágazó munka, mely a belmisszió nevében foglaltatik s mely munka nélkül az egyház ma már meg sem lehetne, eszünkbe jutna. Mivel a repülőgépek és a gyors közlekedés korszakában élünk, melyben nincs időnk hosszabb elmélkedésre; mivel minden egyes nap annyi újat, annyi érdekfeszitőt hoz, hogg az ember alig tud a sebesen tovarohanó idővel lépést tartani és magánad kis időt szakítani, azért csak néhány pillanatra akarom az olvasók drága idejét igénybe venni. Álljunk meg egy rövidke negyedórára és nézzük mintegy uraniai előadáson, a szemünk előtt kifeszített vásznat, amint rajta, egyik kép a másik után megjelenik. /. kép: Embertömegek rajzanak az utcán bizonyos cél felé. Ärcuk gondterhes, barázdás. Fáradtak az élet terhétől; a sok csalódás, küzdés és ezernyi remény hajótörése levertté, csüggedté, szomorkodókká tette őket. Lelkük sajog, mellükből sóhaj száll az ég felé . . . éhezik és szomjúhozzák a boldogságot ! Célhoz érnek. Äz ezer meg ezer főre menő embertömegből emelvény nyúlik ki, rajta egy ember áll, nyugodt, megihletett arccal, melyről mennyei boldogság súgárzik' a hallgatókra, örömhírt mond a sokaságnak: „Megszületett a bűntől megváltó Messiás, jöjjetek ő hozzá mind, kik megfáradtatok és megterheltettetek, ő megnyugosztal titeket; boldogságot oszt mindenkinek, ki hozzá jön, ki benne hiszen, ki őt követi." Mint a sötét börtönből kiszabaduló rab kimondhatatlanul boldognak érzi magát a világosság megpillantásakor ; éppen olyan boldognak érzi magát a szemünk előtt álló tömeg, melyet Isten igéje a sötétségből a világosságra vezetett R belmissziói munkának ezen ága az evangelizáció ! II. kép. Lázasan dolgozik száz meg száz munkás egy óriási házban. Különféle nagyságú, különféle nyelvű bibliát nyomtatnak, kötnek, csomagolnak s aztán „szétküldik a világnak mind az öt részébe. Oszhaju tudósok, misszionáriusok íróasztaluknál ülve a különféle pogány népek nyelvére fordítják a bibliát. Hívő férfiak, házról-házra — faluról-falura viszik a bibliákat, keresztyén hés pogány népek közzé. Betérnek gazdagokhozszegényekhez — műveltekhez és nem műveltekhez, fáradságot, szégyent nem ismerve l