Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)
1911-07-22 / 29. szám
266 T Ä R C Ä. Kecskemét. Drága szülőföldem, Kecskemét, Sírva kérdem: rám ismersz-e még? Hű fiad, én, nem ismerek rád Romban hever az épséged, Jaj, oda már a szépséged: Fényes koronád! Színmagyar nép, ősi büszke nép, Akiben egy Petur lángja ég, S egy Tiborcznak mély keserve dúl: Istenért élsz és hazáért, Rád most ugyan nagy csapást mért Haragvón az Úr! Föld majd elnyelt, ég majd rád szakadt, S nem roskadtál le a vész alatt, Jellemed vas, lelked színarany. Sziklaként állsz, nem remegve, Mint az Istennek remekje, Méltóságosan. Aki Bánk költőjét szülte rég, Nem omolhat össze Kecskemét, Isten és e nép akarja ezt. Katonánk a fényes égbül Nézz le s mondd: e rom fölépül, S nem nyom e kereszt. Itt Petőfi! Lelke itt lebeg, Hírős város, ötte könyered S gyermek-szíve tüzet itt fogott.*) S szól: hol gyász űl most a tájra, Az örömnek rózsafája Virulni fog ott. A jó Isten jót tesz még veled, Ösi város, oszlik éjjeled, Melyben már is fénysugár ragyog : Ősz Királyunk szíve gyöngye, Nemzeteknek részvét könnye — Nem vagy elhagyott. Drága szülőföldem, Kecskemét, Bízva-bízzál, fölvirulsz te még, Nem lesz sorsod többé mostoha: Látom képed a jövőben, Uj napod már fölkelőben, S le nem megy soha! Sántha Károly. *) Petőfi három éven át Kecskeméten járt az elemi iskolába, Rhuzék, rokonai és rokonaink házából. B E L É L E T. A tolua -baranya—somogyi Ag. h. ev. egyházmegye jul. 10 — 12. tartotta közgyűlését Szekszárd r. t. városban. 10-én d. e 10 órakor gyámint. biz. ülés volt, melyen 220 kor. segélyt osztottak ki a kérvényezők között. D. u. 6 ó. előértekezlet volt, melyen a gyűlés fontosabb tárgyait beszélték meg. 11-én reggel 8 órakor volt a gyámintézeti Istentisztelet. Az imádságot Eősze Zsigmond egyhm. főjegyző, az egyh. beszédet ifj. Porkoláb Gyula pécsi lelkész mondotta Mindkettő rászolgált a köszönetre, mellyel a gyámint. elnök indítványára a közgyűlés adózott nekik A közgyűlést fél 10 órakor nyitotta meg az egyházul. felügyelő Szeniczey Géza lelkes, buzdító beszéddel. A városházának nagy terme egészen megtelt a megjelentekkel. 110-nél többen voltak, kik nevüket feljegyezték. Régen volt az egyházmegyének ilyen népes gyűlése. A jkv. hitelesítők s ker. képviselők megválasztása után Horváth Sándor főesperes olvasta fel jelentését s tartott benne szemlét higgadt, szelídségre, békességre hajló lelkével az elmúlt közig, év örvendetes és elszomorító jelenségei s eseményei felett. Köszönettel vette a közgyűlés tudomásul. Mivel mandátuma lejárt, a főesperes tiszttársai nevében is bejelentette lemondását. A fő- és alesperesre, valamint az egyházmegyei főfelügyelőre szept. elsőjéig adják be a gyülekezetekszavazataikat ; a megválasztottakat az erre két hét muiva következő rendkívüli közgyűlés iktatja be. A többi tisztviselők s bizottságok majd kivétel nélkül a régiek maradtak; csak egy-két megüresedett helyre került új ember. Tomka Gusztáv alesperes jelentéséből s vele együtt a népiskolai bizottság jegyzőkönyvéből örömmel hallotta a küzgyűiés, hogy népiskoláiban a vallás, különösen a magyar nyelv, de a többi tárgyak tanítását tekintve is buzgó és sikeres munka folyik. A tanítók szolgálati viszonyait szabályozó szabályrendelettervezetet több módosítással ajánlja a közgyűlés a felsőbb hatóságoknak elfogadásra. A pénzügyi biz. az egyházmegye pénzügyeinek kedvező állásáról számolt be. A biz. elnökévé az elhalt Kracher György helyett Reichert Gyulát választották meg ; ellenőr Beke Andor főgimn. tanár lett. D. u. 1 órakor közebéd volt a kaszinó kerthelyiségében. 3 órakor folytatták a gyűlést a véleményezési bizottság jkvének tárgyalásával. Több kisebb jelentőségű ügy közül fokozott érdeklődésre és hosszú vitára adott alkalmat az egyhm új német énekeskönyvének ügye. Évek kosszú sora óta dolgozott az énékügyi bizottság, míg tavaly annyira jutott az ügy, hogy az énekeskönyvet kinyomathatta az egyházmegye a saját költségén. A lehetőség szerint igyekeztek eltűntetni az új ill revideált énekeskönyvbe a racionalismus tatárjárásának nyomait s a gyülekezetek egy része még is indokolatlan ellenszenvvel fogadta azt. Az egyhm. elrendelte, hogy három év leforgása alatt minden német gyülekezetben használatba kdl venni. A magyarbolyi gyülekezetnek folyamodását, melyben iskolájának államosítására kért engedélyt, a közgyűlés elvi okoknál fogva elutasította.