Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-07-22 / 29. szám

266 T Ä R C Ä. Kecskemét. Drága szülőföldem, Kecskemét, Sírva kérdem: rám ismersz-e még? Hű fiad, én, nem ismerek rád Romban hever az épséged, Jaj, oda már a szépséged: Fényes koronád! Színmagyar nép, ősi büszke nép, Akiben egy Petur lángja ég, S egy Tiborcznak mély keserve dúl: Istenért élsz és hazáért, Rád most ugyan nagy csapást mért Haragvón az Úr! Föld majd elnyelt, ég majd rád szakadt, S nem roskadtál le a vész alatt, Jellemed vas, lelked színarany. Sziklaként állsz, nem remegve, Mint az Istennek remekje, Méltóságosan. Aki Bánk költőjét szülte rég, Nem omolhat össze Kecskemét, Isten és e nép akarja ezt. Katonánk a fényes égbül Nézz le s mondd: e rom fölépül, S nem nyom e kereszt. Itt Petőfi! Lelke itt lebeg, Hírős város, ötte könyered S gyermek-szíve tüzet itt fogott.*) S szól: hol gyász űl most a tájra, Az örömnek rózsafája Virulni fog ott. A jó Isten jót tesz még veled, Ösi város, oszlik éjjeled, Melyben már is fénysugár ragyog : Ősz Királyunk szíve gyöngye, Nemzeteknek részvét könnye — Nem vagy elhagyott. Drága szülőföldem, Kecskemét, Bízva-bízzál, fölvirulsz te még, Nem lesz sorsod többé mostoha: Látom képed a jövőben, Uj napod már fölkelőben, S le nem megy soha! Sántha Károly. *) Petőfi három éven át Kecskeméten járt az elemi iskolába, Rhuzék, rokonai és rokonaink házából. B E L É L E T. A tolua -baranya—somogyi Ag. h. ev. egy­házmegye jul. 10 — 12. tartotta közgyűlését Szekszárd r. t. városban. 10-én d. e 10 órakor gyámint. biz. ülés volt, melyen 220 kor. segélyt osztottak ki a kér­vényezők között. D. u. 6 ó. előértekezlet volt, melyen a gyűlés fontosabb tárgyait beszélték meg. 11-én reggel 8 órakor volt a gyámintézeti Isten­tisztelet. Az imádságot Eősze Zsigmond egyhm. fő­jegyző, az egyh. beszédet ifj. Porkoláb Gyula pécsi lelkész mondotta Mindkettő rászolgált a köszönetre, mellyel a gyámint. elnök indítványára a közgyűlés adózott nekik A közgyűlést fél 10 órakor nyitotta meg az egy­házul. felügyelő Szeniczey Géza lelkes, buzdító be­széddel. A városházának nagy terme egészen megtelt a megjelentekkel. 110-nél többen voltak, kik nevüket feljegyezték. Régen volt az egyházmegyének ilyen né­pes gyűlése. A jkv. hitelesítők s ker. képviselők meg­választása után Horváth Sándor főesperes olvasta fel jelentését s tartott benne szemlét higgadt, szelídségre, békességre hajló lelkével az elmúlt közig, év örven­detes és elszomorító jelenségei s eseményei felett. Köszönettel vette a közgyűlés tudomásul. Mivel mandátuma lejárt, a főesperes tiszttársai nevében is bejelentette lemondását. A fő- és alesperesre, valamint az egyházmegyei főfelügyelőre szept. elsőjéig adják be a gyülekezetek­szavazataikat ; a megválasztottakat az erre két hét muiva következő rendkívüli közgyűlés iktatja be. A többi tisztviselők s bizottságok majd kivétel nélkül a régiek maradtak; csak egy-két megüresedett helyre került új ember. Tomka Gusztáv alesperes jelentéséből s vele együtt a népiskolai bizottság jegyzőkönyvéből öröm­mel hallotta a küzgyűiés, hogy népiskoláiban a vallás, különösen a magyar nyelv, de a többi tárgyak tanítá­sát tekintve is buzgó és sikeres munka folyik. A ta­nítók szolgálati viszonyait szabályozó szabályrendelet­tervezetet több módosítással ajánlja a közgyűlés a felsőbb hatóságoknak elfogadásra. A pénzügyi biz. az egyházmegye pénzügyeinek kedvező állásáról számolt be. A biz. elnökévé az el­halt Kracher György helyett Reichert Gyulát válasz­tották meg ; ellenőr Beke Andor főgimn. tanár lett. D. u. 1 órakor közebéd volt a kaszinó kert­helyiségében. 3 órakor folytatták a gyűlést a vélemé­nyezési bizottság jkvének tárgyalásával. Több kisebb jelentőségű ügy közül fokozott érdeklődésre és hosszú vitára adott alkalmat az egyhm új német énekes­könyvének ügye. Évek kosszú sora óta dolgozott az énékügyi bi­zottság, míg tavaly annyira jutott az ügy, hogy az énekeskönyvet kinyomathatta az egyházmegye a saját költségén. A lehetőség szerint igyekeztek eltűntetni az új ill revideált énekeskönyvbe a racionalismus tatárjárá­sának nyomait s a gyülekezetek egy része még is indokolatlan ellenszenvvel fogadta azt. Az egyhm. el­rendelte, hogy három év leforgása alatt minden né­met gyülekezetben használatba kdl venni. A magyarbolyi gyülekezetnek folyamodását, mely­ben iskolájának államosítására kért engedélyt, a köz­gyűlés elvi okoknál fogva elutasította.

Next

/
Oldalképek
Tartalom