Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-04-27 / 17. szám

EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1911. 154 matematika tanításának reformja is az evangelikus tanárok köréből indult ki- Ha az evang. tanárok továbbra is az eddigi irányban haladnak, úgy az államhatóság figyelme és elismerése is kell, hogy feléjök fordúljon. A mai közgyűlésnek kiváló jelentősége, hogy egy társaságban egyesiti az evang. egyház összes tanitó elemeit : az elemi iskolai tanítókon kezdve a főiskolai tanárokig. S ez a természetes és jogos egyesülés, mert mindnyájan az evangélikus nevelésügyet szolgálják. Ez azonban nem célzás sem más egyházak, sem az állani ellen. Ezen jelszó csak azt jelzi, hogy mint evangelikus, mint protestáns tanárok a szabad kutatás és vizsgálódás szolgálatában állnak, minek korlátja csak a Szentírás. Ezen az alapon óhajtjuk fejleszteni evangélikus iskoláinkat annak tudatában, hogy a jónái mindég értékesebb a jobb. Az iskolában fő a szellem, a tanterv nyűg Ajánlja, hogy az evang. tanárok az állami tanterv keretén belül szabjanak meg olyan irányokat, a melyek a mi iskoláinkat előbbre viszik s nem kényszerítik a tanárt, hogy sablonokkal fáradjon. Rámutat a társadalomban kitörő újabb irányzatok követelményeire, a szociális bajokra s a társadalomtudomány különféle tételeire. Vannak ezek között helyes törekvések is, de vannak olyanok is, amelyek ellentétbe kerülnek az igaz emberi mivólttal s ezekkel az evang iskolának kell megküzdenie. Az alap, melyen az iskola ezen küzdelmet megvívja a család; azért az ifjúságban a családot kell nevelni. A valláserkölcsi alapot, az egyház és iskola közötti kapcsolatot megtartva a szabadságért való törekvéssel halad az evang. tanáregyesület előre. Ez a nemes hévvel előadott elnöki megnyitó mély hatást gyakorolt az összes jelenlevőkre, s megvetette a közgyűlés méltóságos lefolyásának alapját. Hatása alatt állott fel Gyurátz Ferenc dunántúli püspök szólásra, s klasszikus szépségű beszédet mondott az egyház és iskola, a hit és nevelés viszonyáról, melynek végeztével üdvözölte a közgyűlést és Isten áldását kívánta munkásságára. Erre megindúlt az üdvözlések áradata. Hajas Antal alispán Sopronvármegye, Kretschy Sándor dr. h. polgármester Sopron sz. k. város, Brünner János soproni I. lelkész az ottani ev. gyülekezet, AJégyessy László egyet, tanár az országos tanáregyesület, Antal Géza orsz. képviselő a ref. tanáregyesület, Packer Donáth a Benedekrendi főgimnáziumi, Marusák Pál az áll. felsőbb leányiskola, Wullner Ignác az áll. főreáliskola, Kajaba Lajos a felső kereskedelmi iskola s Bancsó Antal a soproni ev. tanintézetek nevében üdvözölte a közgyűlést. Gömöry János igazgató, az ev. tanáregyesület titkára, felolvasta Scholtz Gusztáv és Geduly Henrik püspökök távirati s Démy Lajos dr. esp. felügyelő írásbeli üdvözletét, mire Magócsy-Dietz Sándor dr. megköszönte az üdvözléseket s a választmány azon lelkes egyhangúsággal elfogadott indítványát terjesztette elő, hogy Gyurátz Ferenc püspököt és Poszvék Sándor nyug. lie igazgatót válasszák meg tisztetbeli tagoknak. Gyurátz püspök hálás köszönetet mond a bizalomért, de egyúttal arra kéri a tanáregyesületet, „hogy ha már őt, az öreg, megfáradt embert tiszteletbeli tagnak megválasztották, engedjék meg neki, hogy egyúttal mint rendes tag is beléphessen az egyesületbe. Két kikötőt ismert életében, ahol legszívesebben tért be; a templomot és az iskolát. Ma is lelkész és tanitó!" Természetes, hogy az egyesület nagy örömmel fogadta be a szeretett főpásztort rendes tagjai közé is. Ez volt a közgyűlés ünnepélyes része. Néhány percnyi szünet után, mely alatt a vendégek eltávoztak. Kezdődött a tudományos rész, mely három kiváló értekezést nyújtott azoknak, akik mindvégig kitartottak. Az első felolvasó Pröhle Károly soproni theol. akad. tanár volt. Tárgya: „A középiskolai műveltség, mint a főiskolai (különösen theologiai) oktatás feltétele." Nagy gonddal kidolgozott s hatással előadott értekezésében, mely megérdemelné, hogy publikálás által minél többen élvezzék s megismerjék, főként Schneller \ István nevelesi elveivel foglalkozott s hajtotta meg egyházunk ezen nagyszerű pädagogusa előtt az elismerés pálmáját. Rendkívül kedves hangon és modorban olvasta fel dr. Hittrich ödön budapesti főgimn. tanár: „Hogyan tanúlták a latin nyelvet érettségire ; készülő tanítványaim? cimű eszmefuttatást. Aza nagy figyelem, melylyel a jelenvoltak az előrehaladt idő dacára is mindvégig kisérték a felolvasást, legjobban az mutatta, milyen tanulságosan adta elő követésre méltó metódusát és tapasztalatait. Az utolsó felolvasó Tömörkényi Dezső szarvasi tanitóképezdei tanár volt. Nagy részletességgel kidolgozott művének, melyet csak kivonatosan adhatott elő, a címe: „Hogyan tarthatjuk evangélikus tanitóképzőinket kellő színvonalon?" A közyyülés utolsó részét, melyen a folyó ügyek kerültek elintézésre programm szerint d. u. 4-kor kellett volna megtartani, de közkivánságra egyfolytában végeztek ezzel is. Főtárgya tulajdonképen Gömöry János titkár s eperjesi főgimnáziumi igazgató „titkári jelentése" volt, melynek értékes bevezetéséből kiemeljük a következőket: „Protestáns szellemben vezetett közép s egyéb iskoláinkra feltétlenül szükség van. Válságos időben élünk. A felmerülő küzdelmekből derekasan ki kell venni részünket. Mint a felvilágosodás harcosai küzdünk, de nem tehetjük ki iskoláinkat az uj még ki nem forott világnézetek kísérleti helyévé. Osztyályrészünk a nivelláló, a szélsőségeket áthidaló munkásság. Iskoláink evangelikus szellemének ápolása főcélja tanáregyesületünknek. Ezen mindnyájunk elismerését megérdemlő szép bevezetés után s a titkári jelentés további menete kapcsán haiározottá emelték mindazokat amikről jelentésünk során már megemlékeztünk. Uj momentum volt azonban az, hogy az egyesület az erdélyrészi szász evang. középiskolák tanáraival is keresi, bár eddig sajnos még eredménytelenül, a kapcsolatot. A pénztáros jelentése szrint az egyesület mult évi bevétele 2162 K 78 f, kiadása 1124 K 95 f. volt, vagyona pedig 2197 K 29 f.. A választmányi és szakosztályi ügyek elreferálása után az elnök a derekasan végzett értékes munka tudatában zárta be a közgyűlést, mely valóban ujabb tiszteletet és elismerést vívott kí és biztosított evangélikus tanáraink egyesületének. Délután 2 órakor látogatott közebéd volt, melyI nek során számos szép felköszöntő hangzott el s | melyen különös lelkesedéssel ünnepelték Gyurátz Ferenc püspököt, Magócsi-Dietz Sándor dr. ügyvezető elnököt és Négyessy László orsz. tanáregyesületi elnököt. Másnap kirándulás volt a Semeringre, melyen azonban a zord időjárás miatt csak kevesen vettek résztHa már most méltatni akarjuk a tanáregyesület közgyűlését, ugy annak egész lefolyásáról csak a teljes elismerés hangján szólhatunk. — Gyakran hallani olyanféle megjegyzéseket, mintha evang. középiskoláink működése épen az evangélikus érdek szempontjá-