Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-03-23 / 12. szám

105 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1911. házunk figyelmébe is. „Ahhoz már hozzászoktunk, hogy az állam más felekezetek számára internátust, legényegyleti otthont, templomot építtet. Most már e téren is más világ készül, gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter a döghei iskola államosítási mozgalomnak azzal vetett véget, hogy elvállalta tárcája terhére az uj iskolaépítés költségeit. Ez az elhatározás olyan fontos, olyan új persektivát nyitó, hogy szükségesnek tartjuk a végzést leközölni. Másolat : „Magyar királyi vallás- és közoktatásügyi Miniszter 93,604 -1910. sz.. Hivatkozással múlt évi augusztus hó 25-én 2397. sz. a. kelt jelentésére a ref. egyház és Döge község iskolaépitési segély elnyerésére, illetőleg állami iskola szervezésére irányuló kérelmét azzal küldöm le a Tanfelügyelő urnák, hogy a vármegye közig, bizottságának az 1909. évi október hó 14-én 2913. sz. a. hozott azon határozatát, amelyben Döge községben egy községi iskola felállítását elrendelte, bár az a törvényes kellékekkel bir, végrehajtani nem kívánom, mivel eredményében célravezetőnek nem találom. Ugyanis a már meglevő két felekezeti iskola mellé akár községi, akár állami jelleggel még egy harmadik árnyalatú iskolát létesíteni, sem paedagógiai, sem tanügyi adminisztratív tekintetekből célszerű nem lenne. Az is nyilvánvaló, hogy a beiskolázatlan tankötelesek vallási megoszlása arányában a ref. felekezeti iskola fejlesztése mutatkozik leghelyesebbnek de erre sem a község, sem a felekezet nagyobb áldozatot nem hozhat. Ilyképp az építkezéshez hajlandó vagyok államsegéllyel hozzájárulni. Felhívom tehát a Tanfelügyelő urat, hogy a református iskola feljesztése, illetőleg építése tárgyában az egyházközséggel lépjen érintkezésbe az alább mondottak alapján. Áz iskola céljára megfelelő telekről az egyházközség köteles gondoskodni, esetleg a község révén Az iskola építési tervét és költségvetését az egyházközség készíttesse el s a Tanfelügyelő ur azt az államépitészeti hivatal által vizsgáltassa felül, amely alkalommal az épités körül felmerülő kézi és igás napszámok értéke levonásba hozandó, mivel azt az egyházközség tagjai kötelesek viselni. Az igy megállapított épités költségét az egyházközség az általa felveendő hosszú lejáratú kölcsön által fedezi s ezen törlesztéses kölcsön évi törlesztési hányadait, a törlesztés tartamára tárcám terhére államsegélyként átvállalom. A kölcsön felvételére vonatkozólag az egyházközség által kiállított kötelezvényt az egyházi főhatóság jóváhagyásával ellátva, ide mielőbb a terv és költségvetéssel együtt mutassa be. Budapest, 1911 január hó 16-án. Zichy". T Ä R C R. R vallás szerepe az emberiségnek tökéletesbiilésére való törekvésében. (Folytatás). A nationalizmus túlzásaival szemben az ideális fejlődéstan, minőt Kidd becses művében birunk, felettébb fontos és megbecsülhetlen eredményről számol be s a tudomány ítélő széke előtt igazolt tények fényében nyerjük azt a tanúságot: „a társadalomban működő folyamat legelső terméke gyanánt vallásos jelleget fejleszt ki, észbeli tehetséget csak annyiban, amennyiben az e tulajdonsággal összefér." Pl. a görög népről elismert tekintélyek vallják, hogy a szellemi tevékenység fő ágaiban: a bölcsészet, az eposz, a drámai, lyrai költészet, ékesszólás, szobrászat stb. terén alkotott remekei mai nap is felülmúlhatatlanok. Vagy ott van a francia nép, mely szellemi fejlettség terén Európa egyéb népeinél egy fokkal magasabban áll — s hatását érezteti minden téren — politikában, tudományban, művészetben egyaránt. És mégis, — a görög nép a múlté, a francia nemzettel szemben a vezető szerepet a germán fajok veszik át; a vezető társadalom mindinkább északabbra vonul. — A reformációt bevett népeké a jövő. A fejlődés folyama mindenütt a v£ ásos xypust juttatja előtérbe; a győztes fajok e jeli mvonas szerint alakulnak ki. A puszta értelmi erő szerepe a vallás mellett csak másodrangú tényező az emberiség haladásában. Saját sírját ásta meg az a nép, amelynek értelmi fejlettsége annak valláserkölcsi fejlettségét valamikor felülmúlta. A vallás és erkölcs a társadalomban mindig életet adó, fejlesztő és fenntartó erő. — Jelentősége az emberiség haladásában magával hozza azt, hogy az emberiséget folyton megifjitja, midőn az a tespedés és tehetetlenség korszakaiban fejlesztő erő nélkül maradt s egyúttal azon belátásra képesít, hogy a kulturdt, a szellemi fejlődést, magasabb szempontból tekintjük s látjuk abban Isten utainak végcélját, látjuk azt a célt, mely a ker. világnézet mel'ett maga után vonja a természeti és szellemi világ megdicsőitését A vallás és erkölcs szerepének ezen felfogása, általában a ker. világnézet adja kezünkbe azon vezérfonalat, amelynek birtokában az egész kulturát, a modern művelődést helyesen értékeljük s annak az emberiség tökéletesbütésre való haladásában igazi jelentőségét helyesen felfogjuk. A ker. világnézet alapján mondhatjuk, hogy mig ember él a föld szinén, kultúrának is kell lennie, hisz a haladásnak a végetlen fejlődésnek hatalmas biztositékát bírjuk, A természeti állapothoz való visszatérés vágya mindig a dekadencia felé hajló korszakok jellemvonása. Ha jogosult volna a természeti állapothoz viszszatérés vágya, akkor művelődésről, tökéletesbülésről ép oly kevéssé lehetne szólanunk, a mily kevéssé szólhatunk az állatvilág kultúrájáról, amelynek van ugyan célja, de nincs ezen célról tudata., mig a materializmussal szemben álló idealizmus álláspontján van ideál, amely felé haladva az emberi szellem tökéletesbül s hódító diadalútjában a tökéletes Isten országa eljövetelét munkálja. A materializmus az embert, mint pusztán természeti lényt fogja fel s végső következményeiben tényleg az állatiassághoz való visszatérést jelentené s teljes győzelme mindannak szétrombolásával volna egyértelmű, amit a tökéletességre hivatott emberi szellem haladását jelző produktumainak, kulturának tekintünk. Akkor igazat kell adnunk a párisi Commune ama rajongóinak, akik a Louwre műkincseit tűzzelvassal akarták szétrombolni. (Vége köv.) B E L É L E T. — Dr. Zsigmondg Jenő kitüntetése. Dr. Zsigmondy Jenőt, a budapesti deáktéri testvéregyházak közfelügyelőjét, a magyarhoni egyetemes evang. egyház főjegyzőjét, ő Felsége a király, az egyház és a közügyek