Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-04-14 / 16. szám

140 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1910. Más szemében ő a szálkát megleli. Magáéban a gerendát feledi ! Egymás terhét viseljük és úgy teljesítsük mesterünk törvényét! Hogy a harang felkelhessen, szét kell törni a formát. Ennél pedig a következő kérdés merül fel: Mit értünk tulajdonképpen ezen állami segély alatt ? Váljon az egyházi adózók teherkönnyítését általában, vagy pedig csak a szűk anyagi viszonyok között álló gyülekezeteknek a felsegélyezését ? Abban az esetben, ha az első hypothesis érvénnyel bír, a sublimis mathesisnek az alkalmazása egészen szükségtelenné válik. Elég lesz csak a mathematikai a/öpmüveletek egyikének, vagy másikának a helyes alkalmazása és megszűnik a titok. Itt a gordiusi csomót még meg lehet oldani. Suum cuique irányelv legyen a mérvadó ! Minden evangélikus teherviselő lélek abból az alkalmi ajándékból vegye ki a maga részét, tekintetnélkül anyagi viszonyaira. Persze egészen más mérővessző és szabály alá veendő a dolog, ha ezen államsegély alatt nem értjük az egyházi adózók teherhönnyítését, hanem csak a szegény gyülekezeteknek felsegélyezését. Itt már esetleg lehet szó adóalapi segély anomáliáiról, az adóalap és missiókról, sőt főleg a missiókról, mert ezek a szegényeinknek legszegényebbikjei. Ezen állásponton az alapirányelv mellett: szeressük egymást! — ekképen csoportosítanám a támpontokat. 1.) Az államsegélyből különösen és első sorban a missiókról gondoskodni kell, ezért az államsegélyből e eélra egy meghatározott összeg hypothecirozandó. 2.) Az államsegélyből másodsorban felsegélyezendők olyan egyházak, melyek nagyobb költségekkel valamit építenek. Ez mintegy búzdítólag, lelkesitőleg hatna az illető vállalkozó egyház híveire, azon öntudatban, hogy nincsenek magukra hagyatva és ha cseppen valami, a többit valeant humeri. 3.) A hátralevő részből pedig csak úgy végezhető a segélyosztás feladata igazság szerint és közmegnyugvásra, ha tekintetbe vétetnek első sorban az egyházaknak rendelkezésére álló alapítványok. Ezen alapítványok szerint határozandó meg, mely egyházak egyáltalában nem esnek felsegélyezés alá és melyek — az alapítványokhoz képest — milyen arányban. Itt egyelőre csak körvonaloztam a fő, a szeretet irányelve mellett a támpontokat, az alaposzlopokat. De ha jó lesz az alap, jó lesz a rajta felépített épület is, közmegelégédés lesz annak a koronája. Ezek erre a thémára vonatkozó szerény megjegyzéseim, melyeket, ha Nagytiszteletü Szerkesztő Úr — alázatos kérelemre — az Őrállónkban közzétenni és szeretve tisztelt főesperes Uram a f. évi esperesi lelkészi értekezletünk második tárgyául elfogadni méltóztatnak (ha nem volna elegendő az első thémám) nyugodtan teszem le a pennámat, hogy tőlem telhetőleg a mai egyházi életünk két legfontosabb tárgyairól lelkészi értekezletünk alkalmából hozzászólani szerencsés voltam s várva várom, hogy megnyugtat| hassam epedő vágyamat szeretett sárosi i testvéreim és Ntü. eperjesi theologiai Tanár Urak a tárgyakra vonatkozó alaposabb fejtegetésein. Istennek szent áldása nyugodjék rajtunk ! és szeretett evangelikus egyházunkon ! Id. Laczkó János lelkész. Megjegyzések. — A dunáninneni kerületi lelkész választási Szabályrendelet tervezetéhez. — A dunáninneni egyházkerület az önkormányzat legvitálisabb actusához készül, lelkészválasztási szabályrendeleten dolgozik, rnely ha egyszer efogadtatik — hosszú időre — talán évtizedekre hivatva lesz elhatározólag befolyást gyakorolni egyházunk fejlődésére — ha jó lesz; ellenben hanyatlására — ha nem fog a hozzá fűzött várakozásnak megfelelni. A kerület, mikor a lelkészválaszlási szabályrendelet átdolgozásába bocsátkozott, a mint az a dolog természetéből folyik — abból a szempontból indult ki, hogy a meglevő s az 1901-ben alkotott szabályrendelet hiányait pótolja s a lelkészválasztási eljárást esetleg megkönnyítse, egyszerűbbé tegye és ott, a hol kell, uj intézkedéseket hozzon be Sajnos, hogy a mind hangosabbá váló közóhaj teljesítésének — alkottassék egy egyetemes lelkészválasztási Sz. R. — éppen az Egyh. Alk. áll útjában — a mely azon határozatával, hogy a kerületek alkotnak lelkészválasztási Sz. R.-eket, bizonyos mértékig kizárja az egyet. leik. vál. Sz. R. alkotását — nem engedvén arra még csak határidőt sem egy »vagylagos« intézkedés által. Áttérve már most magára a Sz. R. tervezetére, az alábbiakban megteszem lehető röviden megjegyzéseimet, még csak azon feltevésemnek adok kifejezést, hogy az érdekelteknek kezében van a Sz. R. tervezete s igy azt »felolvasottnak tekintem«. A Tervezet 8 §. szól a lelkészi jövedelemnek üresedés alkalmával hovafordításáról. A Terv distingvál oly esetek között, midőn a.) özvegy stb. marad b.) nem marad és végül c ) más esetekközött.