Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)
1910-02-24 / 9. szám
78 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ chthon mennyei örömöt érzett, hogy megszabadulva a bűntől, gondtól és a rabies theologorumtól, egyideüleg megértse annak titkát, hogy miként van a két természet a Krisztusban egyesítve. Ä belső vallásos életnek átkutatása nagyon fenséges, de egyszersmind nehéz feladat is. A mi anyagunk nem elegendő és némely korszakra nagyon is hiányos. Ebben a feladatban mindég van valami megoldhatlan. Ä legbensőbb vallásos viszony, a lélek találkozása Istennel és a vele való élet, mindég bizonyos tekintetben titokszerü. Annak érzete nélkül, hogy itt valami szent felett állunk, sohasem fogjuk megérteni ezt az életet. Annak, aki azt megakarja érteni, nem szabad csak kritikusnak lennie, hanem képességgel kell bírnia együtt érezni, és úgy egy sejtő megértést nyerhet. Itt egy oly oldallal állunk szemben, ahol óhajtanunk kell, hogy a theologia és gyülekezeti élet közeli viszonyban legyenek egymással. Nagyon értékes az, ha a theologia a gyülekezeti élet központjában áll és pedig egyaránt, mint elfogadó és munkálkodó. Neki nem szabad a gyülekezettől tudnia azt, hogy minő eredményhez jusson. De a gyülekezeti életben tapasztalatokat kell szereznie, melyeknek élesíteniök kell benne a valóságérzetet és elő kell mozditaniok a mélyebb látást. A tudományban sokszor voltak olyan irányzatok, melyek megakarták határozni a vallás és különösen a kereszténység lényegét abstrakt formulák által. De a gyülekezetben élve megtanuljuk, hogy a vallás egy valóságos hatalom, teljes, erős, céltudatos. Azelőtt volt közelebbi viszony a theologia és egyházi élett között és pedig azoknál a férfiaknál, azokban a korszakokban, melyeket mi a legtermékenyebbeknek tekintünk. Csak Augustinusra és a reformációra utalok. Még az ujabb theologia Schleiermacher által való alapvetésénél is ugyanaz az eset. Napjainkban a tudomány oda törekszik, hogy egyre inkább általánosemberivé fejlődjék, érintkezzék a gyakorlati élettel, különösen pedig specializtálni szeret. A theologiai fejlődés pedig az, hogy egyre inkább elszakad az egyházi élettől. Holott egyre erősebb köteléknek kellene a kettőt egybefüznie. (Folyt, köv.) B E L É L E T. Gyermekelőadás. A tiszakerületi ág. hitv. ev. rozsnyói polgári leányiskola, mely Bartholomaeidesz Adél igazgató vezetése mellett öntudatos protestáns és hazafias eszme szolgálatában dicséretesen működik, febr. hó 5-én Rozsnyón a városháza nagytermében saját czéljaira, de kölünösen az Andrássy Franciska grófnő ösztöndíj alap gyarapítására jótékony czélu gyermekelőadást rendezett, mikor is, valamint az előző nap is a főpróba megtevésekor telt házban szinre került "Hófehérke,, dramatizált mese énekkel és táncokkal Fleckstein Amália tanitónő rendezése mellett. Ezen előadás, melyen 11 intézeti növendék közreműködött, német nyelvű volt, bizonyára azért, hogy necsak az iskolát látogató gyermekek szüleinek és a tanügyi barátoknak, hanem az iskolán kívül álló nagy1910. közönségnek is legyen tudomása arról, hogy e kiváló intézetben a német nyelv is sikeresen taníttatik. Ezután szinre került a „A nap szakaszai" című allegorikus játék dalokkal, táncokkal, élő és mozgó képekkel. Irta. Tordai Grail Erzsi; Zenéjét szerkesztette : Tamássyné Gau Anna. Rendezték pedig: Domaniczky Irén, Erőss István és Lehoczky Eleonóra intézeti tanítónők. A festői ruházat előállításában pedig elismerés illeti Incze Ilonka tanítónőt. A hajnal, nappal, alkony és éj körüli alakitások, melyek a káprázatos festői öltözéken kivül különösen precíz táncban és dalban nyilvánultak mintegy 80 intézeti növendék közreműködésével, egy tündérországot varázsoltak elő, mely a jelen volt nagy és előkelő közönségnek soká fog megmaradni emlékezete tárházában, de egyúttal azon szerzett tapasztalata is, hogy ezen kiváló leányintézet a tudás fejlesztésén kivűl az aestetikai és testi ügyesség fejlesztésére is kiváló gondot fordít. A két estély az erkölcsi nagy sikeren kivűl a jótékonyság oltárára is hozott majd nem ezer koronát. Ad revidere. Ä győri evang. belmisszió egyesület folyó hó 20-án vasárnap az evangélikus templomban vallásosestélyt rendezett a következő műsorral: 1. Előjáték Jensen Adolftól. Orgonán előadja Krichner Elek. 2. Gyülekezeti ének. 3. Imádság és Írásmagyarázat. Mondja I'só Vince. 4. Az anyaszentegyház siralma. Ének 1674-ből. Vegyeskarra irta Kirchner Elek. Előadja az ev. egyházközség vegyeskara. 5. Tisztaság, mint a vallásos élet talaja. Irta és felolvassa dr. Kovácsícs Sándor, járásorvos. 6. Bach: Air. Előadják: dr. Vajda Emil, dr. Polgár Viktor, Kirchner Elek és Csillag Gyula urak. 7. Váradi Antal: Júdás. Szavalja Nádassy Gyula, lyc. tanár. 8. Kirchner Elek: Choral. Előadja az evang. egyházközség vegyeskara. Ä beszterczebányai evang. egyesület f. hó 20-án, vasárnap Bethlen Gábor-utcai otthona nagytermében rendezte IV. Protestánsestélyét a következő műsorral.- 1. Légy üdvözölve és áldva, közének, 1. és 2. vers, énekli a közönség. (Szövege a 3 oldalon.) 2. A nők helyzete a régi keresztyén egyházban, felolvasás, tartja Kuszy Emil úr. 3 Mendelssohn: 2. jellemdarab. Előadják Neuberger Izsó, Danielovics Ernő, Keller Imre és Mühlberger János urak. 4. ,,A szegény asszony könyve" Vörösmarthy Mihálytól, szavalja Olejcsek Matild úrleány. 5. Kiben Isten és hit él, közének, 1. és 2. vers énekli a közönség. (Szövege a 3. oldalon.) Ä pozsonyi ág. hitv. ev. liceum ifjúsága márczius hó 2-án d. u. 6. órakor az intézeti tornateremben az ifjúsági körök alapjainak gyarapítására hangversenyt rendez a következő műsorral : 1. Schubert Ferenc. „A hársfa." Énekli a vegyeskar. 2. Farkas Imre. ,,A Déghyek kardja". Szavalja Schmidt Lajos VIII. o. t. 3. Bihari János. „Bercsényi nótája." Előadja a zeneegyesület. 4. Madách Imre. „Az ember tragédiájáéból, a VIII. IX. és X. 5 „Magyar népdalok". Énekli a daloskör. 6- Strauss-Schütt. „Keringő". Zongorán előadja Wix Ernő VII. o. t. 7. Gabányi Árpád. „Egy kedves ember". Víg monológ. Előadja Stromszky Andor VII. o t. 8. Schubert Ferencz. „Vadrózsa 1'. Énekli a vegyeskar.
