Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-02-10 / 7. szám

50 EVÄNGELIKUS ŐRÁLLÓ 1910. életet. De azért egészben véve meg van bizaalmatlanság, mely mindkét félre nézve hátrányos. Á meghasonlás e tekintetben hátrányos a gyülekezeti életre nézve. Mert ez utóbbi nem nélkülözheti a theologiát. Be lett bizonyítva, hogy azok a keresztények, akik elvetnek minden theologiát, öncsalódásban élnek. Például minden bibliaolvasó függ a theologiától. Maga az a bibliafordítás, melyet olvas, egy korábbi theologiai munka gyümölcse, mely megállapította a helyes szöveget és annak fordítását. Ha a bibliát épülésre is használjuk, legalább a történelmi ismeretek minimumával rendelkeznünk kell. Bizonyos véleményt kell alkotnunk a keresztény főfogalmakról, aminők a bűn, a megtérés, az újjászületés — még nem is szólunk a speciálisan theologiai kifejezésekről, aminők a szentírásban: a „megigazúlás", az „ige", Jan. 11. És ahol normális az élet, e téren gondolatainkat öszszeíüggésbe hozzuk. A normális öntudatos élet épen az összefüggésben nyilvánul. Mihelyt a keresztény gondolkodás munkáját következetesen visszük keresztül, theologiát nyertünk. Sokan vannak, kiknek nincs szükségük arra, hogy bizonyos pontokon túl gondolkozzanak. És ezt egyeseknél respektálni kell. De egészben véve mégsem lehet az ideálunk, hogy a gondolatnak önkényes határt szabjunk — olyan határokat, melyek magában a gondolatban, vagy a képességben nem lelik indokolásukat. Ä nem kész, a következetben nem bír jogosultsággal arra nézve, hogy mi azt a legmagasabbnak nevezzük. Tényleg azok, kik minden theologia ellen küzdenek, rendesen magok is birnak theologiával és pedig átöröklöttel, erőssel. Ä viszály tehát nem a theologia és nem theologia között van, hanem a theologia két formája között. Mikor tehát egy új theologiai mozgalom lassan, lépésről lépésre átalakitólag hatott a gyülekezet gondolkozásmódjára, nem lehet a gyülekezetre nézve közönyös, hogy miként állnak a dolgok a theologia terén. Ha a létező theologia nem elégít ki bennünket, azon kell lennünk, hogy jobbat teremtsünk. Ha csak passive, védelmi állásba helyezzük magunkat, úgy az nagyon gyenge álláspont.*) Ä viszály nagyon hátrányos a theologiára nézveA theologiára nézve nem közönyös az, hogy miként mennek a dolgok a gyülekezetben. Minden esetre, ha úgy használjuk e kifejezést theologia, amint én azt a következőkben kifejtem, bizonyos tekintetben minden í vallástudományra nézve, azt hiszem, érdekkel bir az, hogy a vallásos életet teljesen és erősen éljük át. *) E tekintetben figyelembe vehetjük egy angol theologus következő szavait: Ha van valami, a mire tapasztalatom tanított, úgy az az hogy a theologia művelődés a legnagyobb fontossággal bir az egyházra nézve. Egy egyház sem kerülheti el azt, hogy eine ösmerje szükségét annak, miszerint legjobb embereié, kell megválasztania a stádiumra és t mításra és azoknak fenkölt lelkiteknek kell lennök, hogy bízhasson bénnűk és támogathassa őket. A jövőben egyre több kérdés tolul elő s azokra csak tanúit emberek felelhetnek- „W Robertson Nicill a" The. Expositórba. 1906. Jan. (Folyt, köv.) GYÄSZROVÄT. Halálozás. Az érdemes közegyházi vezérférfiú, Skita Mihály brassói másodfelügyelő haláláról vettük még a következő sorokat: A brassómegyei ág. hitv. ev. esperességet rendkívül súlyos csapás érte. Másodfelügyelője, Skita Mihály kir. táblai biró rövid szenvedés után Budapesten, ahova operáitatása végett szállították — meghalt s vele a brassómegyei esperesség valóban elvesztette az ö fejének koronáját. Hogy kí volt Skita Mihály a brassómegyei esperességben s milyen pótoltatatlan veszteség érte ezáltal ez elárvult egyházmegyét, csak azok érzik, azok tudják azt kellőképen mérlegelni, akik tanúi voltak az ő évek, sőt évtizedekre szóló lankadatlan, fáradságot nem ismerő, bátor, igazságszerető, egyházmegyéjéért lángoló, semmi küzdelem-, tői vissza nem rettenő egyházboldogító munkásságának. A gondviselés öt, a másodfelügyelőt helyezte a legelsősorban, a legelső vezető helyre a legelső vezérré, mert az esperesség első felügyelője Molnár Viktor államtitkár, az állami ügyek intézésének székhelyéről, Budapestről, nagy elfoglaltságára való tekintetből nagyon ritkán tölthette be az esperességi életben neki szánt kormányzói, felügyelői teendőit, melyeket Skita Mihály, mint brassói biró, mint m. felügyelő teljesített oly kifogástalan ügyszeretettel, mihez hasonlót körünkben többé nem fogunk találni soha. A brassómegyei esperesség a legutóbbi 10 esztendő alatt óriási belharcoknak volt a szintere. Legelőbb az esperességi elnökség között, majd az elnökség és a lelkészi kar között keletkezett összeütközés, majd a legutóbb megtartott esperesválasztásból kifolyólag a lelkészek között felmerült controverziák avatták az esperességi közgyűléseket egy-egy lángban álló szigettengeré. És ezekben a lángokban, ezekben az óriási küzdelmekben mindig és mindig csak Skita Mihály m. felügyelő volt az, aki szigorú biróí pártatlanságával, óriási energiájával, mindenfélé szétcsapkodó igazságszeretetével, lelkének, szívének teljes odaadásával ott állt, mint vezér rendületlenül, vezette az izzó gyűléseket s ha ma azt állítjuk, hogy esperességünk részben neki köszönheti mindezideig való fennmaradását — cseppet sem nagyítunk, sőt megörökítve találjuk ebben az ő hervadhatatlan érdemét is, melyet bizonyára sohasem fogunk elfelejteni sem mi lelkészek, sem azok, akik az egyházmegye életenek sorsát szívükön viselik. Utóbbi időben az esperesválasztásból kifolyólag meg nem érdemelt keserűséget kellett szenvednie. — Ő azonban ezek dacára sem csüggedett. S bizonyára tovább viszi vala a felemelt zászlót, ha a halál ki nem csavarta volna azt kezéből. Nyugodjék csendesen! Emléke legyen olyan áldott, mint aminő dicső volt élete és egyházszerető munkálkodása. K. B. A köztiszteletben álló Hornyánszky-családot (amelynek sajtóján több éven át a mi lapunkat is nyomták) a mult héten megrendítő ksapás érte. Dr. Hornyánszky Gyula egyetemi magántanárnak 13 éves László fia véletlen baleset áldozata lett egy végzetes szánkázás alkalmával. A nagyreményű kedves fiút, aki oly nagy családot döntött méltó gyászba, január 26-án temették a Lógody-utcai gyászházból. A lesújtott szülők s az egész család fogadják a mi őszinte részvétünket is. B E L É L E T. Antal Gábor püspök a gyermekvédelemért. Antal Gábor dr. dunántuli református püspök a gyermekvédelemről is szóló 1908. évi büntető novella idei életbeléptetésével kapcsolatban lelkes felhívást intézett