Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-11-03 / 45. szám

1910. EVANGELIKUS ORALLO Templomavatás Újverbászon. Lélekemelő egyházi ünnepélynek voltunk a szemtanúi és részesei f. év október 23-án: az újverbászi gyülekezet renovált templomát avatta fel a bányakerület főt. püspökének megbízásából Belohorszky Gábor, a bácsi egyházmegye főesperese. Újberbász egyike a Bácska legnagyobb s legszebb községeinek, az újverbászi egyház pedig egyike a bácsi egyházmegye legvirágzóbb egyházainak, bár a szabadságharcban igen sokat kellett szenvednie a rác hordáktól Az egyház 1786-ban alakúit meg a nagyrészt Elsass Zweibrücken,- Phalz és Würtenbergből idetelepült 900 lélekkel, ma 4000 lelket számlál az egyházközség. Van 6 elemi népiskolája kitűnő tanerőkkel. Van itt egy községi főgimnázium, melybe a környék lakossága nagy előszeretettel adja gyermekeit, az újvidéki s a szarvasi gimnáziumok közelsége dacára, mert azok itt nem csak jó tanításban, de gondos nevelésben is részesülnek, A gymnásium kezdetben a bács—szerémi esperesség tulajdonát képezte s csak később ment át a politikai község birtokába ; benne ev. egyházias szellem uralkodik, melynek mondhatni a megteremtője s a lelkes tanári karral együtt fentartója az egyház ifjú, fáradhatlan lelkésze Wágner G. Adolf, ki egyúttai a főgimnáziumi bízottság elnöke. A renovált templom az 1816 — 1820. években épült, hossza 21, a szélessége 7 öl ; a rézzel fedett s gazdag aranyozással díszített torony magassága 28 öl, van benne 3 szép hangú harang; a legkisebb 252 fontos II. József ajándéka, a legnagyobb 132'4 fontos. A templom homlokfelíratai: „Deo psalle evangellii Verbás pia carmina soli" és „Fürchtet Gott, ehret den Konig, habt die Brüder lieb." A renoválás 12,000 koronába került ; a terveket Pechán József újberbászi jeles építész készítette, kit az evang. egyházak figyelmébe ez úton is melegen ajánlunk; az ízléses festés Schreiber Ferenc palánkai festő műve. Villamos világítás lett a templomba bevezetve. A boltozatot Pechán József gyönyörű falifestménye ékesíti; tárgya a wormsi birodalmi gyűlés előtt álló és valló Luther: „Itt állok, másként nem tehetek. Isten engem úgy segéljen! Amen." Eredeti és dicséretes gondolat ev. lutheri egyházunk életének ezen emlékezetes és jellemző eseményét az Úr házá- ! ban is megörökíteni Ezen kép az újverbászi evan- j gelikus templomnak megiadja a lutheránus jelleget. A renovált templomot vagy 1600 lélekből álló s a nagy templomot zsúfolásig megtöltő közönség jelenlétében, 9 lelkész segédletével az egyházmegye agg főpásztora avatta fel tartalomban gazdag, a hallgatóság figyelmét teljesen lekötő beszéd kíséretében. Kiemelte, mily magasztos szerep jut az evangelikus templomnak azon elkeseredett harcban, mely a mai korban úgy a társadalmi, mint a szellemi élet terén a hitetlenség s a Krisztusban való hit között folyik; megkapóan, mesterileg ecsetelte a kettő közt folyó küzdelmet. Az ünnepi, szószékí beszédet a helyi lelkész mondotta : szívből-szívhez szólott. Kiíndúlva Salamon templomszentelési imájából, arról szólott, hogy az ő égyháza is vele együtt kérje az Ég urát, hogy tartsa meg őket a régi hitben — és serkentse eket új életre. A beszéd jellemzésére elég felhoznom, hogy ha valaki egy szót sem hallott volna belőle, s csak látta volna a hallgatók hol az izgalomtól elsápadó — hol a lelkesedéstől kipirúló arcát, látta volna a szónokló papra tapadó hol a meghatottságtól könnyező — hol a lelki élvezettől ragyogó szemeket, fogalmat alkothatott volna magának arról, hogy milyen lehetett annak a beszédnek tartalma s milyen az előadása. Oltári szolgálatot végeztek az összes megjelent lelkészek : Róth Béla óverbászi, Langhoffer Károly kiszácsi, Famler G. Adolf torzsai, Ott Fülöp ókéri. Kereszteltek Dedinszky János dunagálosi, Kund Vilmos zsablyai lelkészek s Klein Ferenc újverbászi segédlelkész. Emelte az ünnepély magasztosságát Sauer Frigyes újverbászi kántor-tanító mesteri orgonajátéka. A templomi ünnepély után a paplakon tisztelegtek a főesperesnél : az egyház presbytériuma, a tanítói testület s a politikai község elöljárósága. A paplakon elköltött ízletes ebéd után, mely a ház úrnőjének finom ízlése és szeretetméltóságáról, a ház urának bőkezűsége és vendégszeretetéről tett tanúságot, azon meggyőződéssel oszlottunk szét, hogy erre az újverbászi egyházra, melynek ily buzgó, fáradhatatlanúl munkálkodó vezetői, melynek oly áldozatkész, az apák hitében élő hívei vannak, szép jövő vár. Október 23-ika az Úr napja volt Verbászon. Áldassék érte az Úr neve ! Dedinszky fcinos. Rz eperjesi egyetem kérdése. Az „Evangélikus Őrálló" legutóbbi száma azt a hírt hozta, hogy az ezidei ág. hitv. ev. egyetemes gyűlés az eperjesi evangélikus egyetem létesítésének tervével is foglalkozik. Talán aktualitásánál fogva érdekes lesz, ha rövid történelmi visszapillantás alapján megvitatjuk, hogy milyen szerep várna az eperjesi egyetemre, s hogy mi módon lehetne a felvetett eszmét meg is valósítani. Ha a külföldi nevezetesebb egyetemek múltján végigtekintünk, észre kell vennünk, hogy egyes, az egész művelt világra kiható eszmeáramlatok kiinduló pontjai, forrásai mindig az egyetemek, a studiumgenerale-k voltak. A legkorábban létesült észak-olaszországi egyetemek között különösen a bolognai tett szert nagy jelentőségre azzal, hogy a jogi tudományokat az egyházi hatalom gyámsága alól felszabadítani igyekezett. Neki köszönhető, elsősorban pedig tudós tanárának, Irneriusnak, hogy a római jogfelfogás minden hierarchikus behatástól menten származott át az utókorra. Majd a párisi egy etemnek, aSorbonnenak jutott nem kevésbbé fontos szerep. Ismeretes, hogy innen indult ki, Gerson, D. Älambert, Daily, Abelard kezdeményezésére az a mozgalom, mely a tudományok fejlődését valósággal béklyókba szorító merev skolaszticizmus hatalmát megtörte