Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-11-03 / 45. szám

1910. EVANGELIKUS ORALLO Templomavatás Újverbászon. Lélekemelő egyházi ünnepélynek voltunk a szem­tanúi és részesei f. év október 23-án: az újverbászi gyülekezet renovált templomát avatta fel a bánya­kerület főt. püspökének megbízásából Belohorszky Gábor, a bácsi egyházmegye főesperese. Újberbász egyike a Bácska legnagyobb s legszebb községeinek, az újverbászi egyház pedig egyike a bácsi egyház­megye legvirágzóbb egyházainak, bár a szabadság­harcban igen sokat kellett szenvednie a rác hordák­tól Az egyház 1786-ban alakúit meg a nagyrészt Elsass Zweibrücken,- Phalz és Würtenbergből ide­települt 900 lélekkel, ma 4000 lelket számlál az egy­házközség. Van 6 elemi népiskolája kitűnő tanerőkkel. Van itt egy községi főgimnázium, melybe a környék lakossága nagy előszeretettel adja gyermekeit, az új­vidéki s a szarvasi gimnáziumok közelsége dacára, mert azok itt nem csak jó tanításban, de gondos nevelésben is részesülnek, A gymnásium kezdetben a bács—szerémi esperesség tulajdonát képezte s csak később ment át a politikai község birtokába ; benne ev. egyházias szellem uralkodik, melynek mondhatni a megteremtője s a lelkes tanári karral együtt fen­tartója az egyház ifjú, fáradhatlan lelkésze Wágner G. Adolf, ki egyúttai a főgimnáziumi bízottság elnöke. A renovált templom az 1816 — 1820. években épült, hossza 21, a szélessége 7 öl ; a rézzel fedett s gazdag aranyozással díszített torony magassága 28 öl, van benne 3 szép hangú harang; a legkisebb 252 fontos II. József ajándéka, a legnagyobb 132'4 fontos. A templom homlokfelíratai: „Deo psalle evangellii Verbás pia carmina soli" és „Fürchtet Gott, ehret den Konig, habt die Brüder lieb." A renoválás 12,000 koronába került ; a terveket Pechán József újberbászi jeles építész készítette, kit az evang. egyházak figyelmébe ez úton is melegen ajánlunk; az ízléses festés Schreiber Ferenc palánkai festő műve. Villamos világítás lett a templomba be­vezetve. A boltozatot Pechán József gyönyörű fali­festménye ékesíti; tárgya a wormsi birodalmi gyűlés előtt álló és valló Luther: „Itt állok, másként nem tehetek. Isten engem úgy segéljen! Amen." Eredeti és dicséretes gondolat ev. lutheri egyházunk életének ezen emlékezetes és jellemző eseményét az Úr házá- ! ban is megörökíteni Ezen kép az újverbászi evan- j gelikus templomnak megiadja a lutheránus jelleget. A renovált templomot vagy 1600 lélekből álló s a nagy templomot zsúfolásig megtöltő közönség jelenlétében, 9 lelkész segédletével az egyházmegye agg főpásztora avatta fel tartalomban gazdag, a hall­gatóság figyelmét teljesen lekötő beszéd kíséretében. Kiemelte, mily magasztos szerep jut az evangelikus templomnak azon elkeseredett harcban, mely a mai kor­ban úgy a társadalmi, mint a szellemi élet terén a hitetlenség s a Krisztusban való hit között folyik; megkapóan, mesterileg ecsetelte a kettő közt folyó küzdelmet. Az ünnepi, szószékí beszédet a helyi lelkész mondotta : szívből-szívhez szólott. Kiíndúlva Sala­mon templomszentelési imájából, arról szólott, hogy az ő égyháza is vele együtt kérje az Ég urát, hogy tartsa meg őket a régi hitben — és serkentse eket új életre. A beszéd jellemzésére elég felhoznom, hogy ha valaki egy szót sem hallott volna belőle, s csak látta volna a hallgatók hol az izgalomtól elsápadó — hol a lelkesedéstől kipirúló arcát, látta volna a szó­nokló papra tapadó hol a meghatottságtól könnyező — hol a lelki élvezettől ragyogó szemeket, fogalmat alkothatott volna magának arról, hogy milyen lehetett annak a beszédnek tartalma s milyen az előadása. Oltári szolgálatot végeztek az összes megjelent lelkészek : Róth Béla óverbászi, Langhoffer Károly kiszácsi, Famler G. Adolf torzsai, Ott Fülöp ókéri. Kereszteltek Dedinszky János dunagálosi, Kund Vil­mos zsablyai lelkészek s Klein Ferenc újverbászi segédlelkész. Emelte az ünnepély magasztosságát Sauer Frigyes újverbászi kántor-tanító mesteri orgona­játéka. A templomi ünnepély után a paplakon tiszteleg­tek a főesperesnél : az egyház presbytériuma, a taní­tói testület s a politikai község elöljárósága. A paplakon elköltött ízletes ebéd után, mely a ház úrnőjének finom ízlése és szeretetméltóságáról, a ház urának bőkezűsége és vendégszeretetéről tett tanúságot, azon meggyőződéssel oszlottunk szét, hogy erre az újverbászi egyházra, melynek ily buzgó, fáradhatatlanúl munkálkodó vezetői, melynek oly ál­dozatkész, az apák hitében élő hívei vannak, szép jövő vár. Október 23-ika az Úr napja volt Verbászon. Áldassék érte az Úr neve ! Dedinszky fcinos. Rz eperjesi egyetem kérdése. Az „Evangélikus Őrálló" legutóbbi száma azt a hírt hozta, hogy az ezidei ág. hitv. ev. egyetemes gyűlés az eperjesi evangélikus egyetem létesítésének tervével is foglalkozik. Talán aktualitásánál fogva érdekes lesz, ha rövid történelmi visszapillantás alapján meg­vitatjuk, hogy milyen szerep várna az eper­jesi egyetemre, s hogy mi módon lehetne a felvetett eszmét meg is valósítani. Ha a külföldi nevezetesebb egyetemek múltján végigtekintünk, észre kell vennünk, hogy egyes, az egész művelt világra kiható eszmeáramlatok kiinduló pontjai, forrásai mindig az egyetemek, a studiumgenerale-k voltak. A legkorábban létesült észak-olasz­országi egyetemek között különösen a bo­lognai tett szert nagy jelentőségre azzal, hogy a jogi tudományokat az egyházi hata­lom gyámsága alól felszabadítani igyekezett. Neki köszönhető, elsősorban pedig tudós tanárának, Irneriusnak, hogy a római jogfel­fogás minden hierarchikus behatástól men­ten származott át az utókorra. Majd a párisi egy etemnek, aSorbonnenak jutott nem kevésbbé fontos szerep. Ismeretes, hogy innen indult ki, Gerson, D. Älambert, Daily, Abelard kez­deményezésére az a mozgalom, mely a tudo­mányok fejlődését valósággal béklyókba szo­rító merev skolaszticizmus hatalmát megtörte

Next

/
Oldalképek
Tartalom