Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-09-29 / 40. szám

EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1910. pénzgyűjtését, az egyházi közszellem erősbödését, a nőegyletek gyámintézetí munkáját; a gyámintézet hatását a gyülekezetek keletkezésére — s érdekes statisztikai adatokkal világítja meg előadását, Több mint 2 millió koronát osztott ki segélyként a gyámintézet azon 50 év alatt, nagyobb tevékenységre és áldozatkészségre buzdít. Gyumtz püspök az elnöki megnyitó beszédnek jkv.-be való felvételét indítványozta s előadja elnöki jelentését. Székács méltatásával kezdi ő is. Ä mi hitünk szerint a lélek felett az enyészetnek diadala nincs. A költő szerint nem halunk meg egészen; a mit az ember tett. annak a tettnek hatásában él tovább. Az apostol Székács lelke is közöttünk él és itt munkál. Kegyeletünk megnyilatkozik s áldást kér emlékére. Megemlékezik a többi munkásról, a kik a gyámintézet bölcsőjénél voltak s annak további növekedéséné' munkálkodtak. A gyámintézet azon igazságra tanít, hogy az ember nem pusztán önmagárt születik s az egyház ügyeire fordítja az emberek tekintetét. Jelenti, hogy a mult évben a kerületek gyűjtése 420020 kor. volt a Gusztáv Adolf egylet 420695 kort. küldött a mult évbben, Eddig adott összesen 1.264.752 koronát a magyar honi evangelikus egyházaknak. Isten áldását kéri a szeretet nagy törvényének terjesztésére és munkájára. Majd összehasonlítja a mult harcait a mai kor harcaival. Századokkal az előtt úgy mond, a hit igazságát karddal kellett eldönteni, ma a szeretet munkájával kell a harcot megvívni. Megemlékezik Fam'er torzsai lelkész ker. gyámintézeti elnök buzgó, akadályt nem ismerő munkájáról, a melylyel a confirmandusok otthonát felállította. Jelenti, hogy Ö felsége a király 4000 (négyezer) kort. adott a gyámintézetnek. Távirati üdvözlést indítványoz s legközelebbi budapesti tartózkodása alkalmával pedig az egyetemes ev. egyház hódoló küldöttséggel fog Ő felsége elé járulni. A mostani adománnyal együtt Ő felsége 7000 kort. adományozott. Ez összeg Ferencz József alapítvány néven lesz kezelve. Láng 200, Meskó 200, VecseylO OOO kort. adott különböző célokra, ebből 1000 kort. gyámintézeti célra. Hálás köszönetet mond az adományozóknak. Jubileum alapot indítványoz megkezdeni s ezen alap neve lenne egyetemes g<jámintézeti jubiláris Székács József a

1 ap. Gyuráfc püspök indítványát határozatokká emelik. Egyes alapítványok kamatainak elosztásáról tesz jelentést. Jelenti, hogy Bognár jegyző megírta a gyámintézet 25 éves történetét. Köszönetet mond a budapesti egyháznak a mai gyűlés fogadásáért. Végűi a nőkhöz intézett gyönyörű beszédet, amelyben őket a gyámintézeti munkára felhívta. A püspök jelentését hosszantartó tetszésnyilvánítással fogagták és Bognár Endre főjegyzőnek, aki a gyámintézet második huszonöt évi történetét megírta, a közgyűlés köszönetet és elismerést szavazott. Scholtz Gusztáv, a bányai egyházkerület püspöke, dr. Antal Gábor püspök, a dunamelléki és a dunántuli református egyházkerületek, dr. Baksa Lajos a református konvent elnökségének nevében, Kaczián János esperes pedig a budapesti ev. egyházmegye nevében üdvözölte a közgyűlést. Kedves mozzanata volt az ünnepélynek a különböző ajándékadomány átnyújtása a szegénysorsú gyülekezetek részére. A közgyűlés után a Royal szálló külön termében díszebéd volt. Délután dr. Wágner Géza, a budapesti deáktéri egyház felügyelője barátságos összejövetelre hívta meg az egész ünneplő közönséget a svábhegyi villájába. Az előkelő vendégsereget gazdagon terített asztalok várták sa házigazda vendégei tiszteletére művésztársaságot is hívott meg. Az estnek kiemelkedő része volt Babits Vilma énekművésznönek több éneke. Vendéghegyi Géza zongorán, Prosteán János hegedűn, Stefán János pisztonon, Fink Dezső pedig gordonkán müvészkedett. B E L É L E T. A bányai egyházkerületi segélyző intézet közgyűlése. A bányai egyházkerületi segélyző intézet szeptember 15-én Scholtz Gusztáv püspök elnöklete alatt Budapesten tartotta évi közgyűlését. A közgyűlésen jelen volt tagok a számvizsgáló bizottság jelentéséből meglepetéssel értesültek azon sajnálatos tényről, hogy az intézet eléggé tekintélyes tőkéje (270. 635 K) kamatai és az intézet egyéb rendes bevételei, melyek 16.931 K-t tettek, 1909-ik évben nemcsak hogy nem voltak képesek a 200 koronás évi segélyjutalékot fedezni, de még a tőkéből is 1471 K-t kellett az évi szükséglet kielégítésére pótolni, holott eddig nemcsak a 200 koronás segélyekre volt elegendő a rendes évi jövedelem, hanem a kamatokból — az alapszabályok rendelkezésének megfelelően — még 10 százalék tőkésíthető is volt. Ennek oka abban található, hogy a segélyre jogosultak száma az utóbbi időben, főleg a tagok nyugdíjba lépése folytán 108-ra szaporodott fel. 1910-ik évi segélyekre fordítható bevételekből az eddigi 200 koronát nem lehetett többé előirányozni a nélkül, hogy ez a tőke további csonkítását ne vonná maga után. Az alapszabályszerűen felhasználható jövedelemből egyenként legfeljebb 170 K-t lehetett volna megállapítani, a mi érzékenyen érintette volna főleg azon özvegyeket, kiknek az egyetemes egyházi nyugdíjintézet rendes ellátmányára jogigényük nincsen. A baj orvoslásának módja felett élénk eszmecsere keletkezett s végre ugy határozott a közgyűlés, hogy egyfelől a kerülethez fordul az 1909. évi hiány pótlásáért s amennyiben a kerület ezt nem teljesítené, a tőkéből felhasznált összeg az évi jövedelemből 148 koronás részletekben lesz visszafizetendő, mert az alapszabályok a tőke csonkítását nem engedik meg. Másfelől a jövőre nézve, hogy oly helyzet ismét elő ne állhasson, mely az évi szükséglet kielégítésére a tőke igénybe vételét kívánná, a közgyűlés nem állapította meg fix összegben az évi segély jutalékot, hanem az évi jövedelemnek egyenlő részekben való kiosztását határozta el. S hogy a felosztandó segélyösszeg nagyobb lehessen, az alapszabályokat oly értelemben módosította, miszerint az összes évi jövedelem segélyekre fordítható s igy az eddigi alapszabályok azon intézkedése, mely a jövedelem egy tizedét a tőkéhez csatolni rendeli, hatályon kivül helyeztetett. Ez annál inkább indokolt, mert az egyetemes nyugdíjintézet jelenlegi szervezete mellett kevésbé fontos az alsóbb fokú hasonló intézmények vagyoni gyarapítása, mint az a követelmény, hogy a most segélyre szorulók, kik az egyetemes nyugdíjintézet jótéteményében nem részesülnek — mennél hathatósabb támogatásban részesüljenek, ami elérhető az által, ha az intézet évi jövedelme egészben segélyezésre használtatik fel. Az alapszabályok ily értelemben történt módosítását a kerületi közgyűlés jóváhagyta. Vitális Gyu'a. (Ä «Belélet» folyt, a mellékleten)