Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-09-29 / 40. szám

1910. Két más városa van még hazánknak, mely az evang. egyetem kérdésénél szóba jöhet. Pozsony és Sopron egyaránt igényt tarthatnak evang. egyetemre, mert mind kettőnek régi és virágzó theol. főiskolája van és mindakettő élénk szellemi élettel biró, fejlődő város és kulturális központ. Äzonban szinte bizo­nyosra vehető, hogy a felállítandó új egyetemek egyike Pozsonynak jut, mivel ott már áll. jogakadémia van és az evang. theologia kiegészítése azért nem volna indokolt. Másfelől sokan aggodalommal fogadnák a pozsonyi evang. egyetem eszméjét, mert e várost, mi ugyan meg vagyunk győződve róla, hogy teljesen alaptalanul, nemzetségi törekvések meggyökeredzé­sére fekvésénél fogva alkalmas talajnak tartják s a harmadik egyetemért folytatott küzdelemben talán ez az egyetlen kijátszott nyomós érv, melyet ellene fel­hozhatnak. Sopron teljesen alkalmas volna evang. egyetem felállítására, ámbár szemére szokták vetni nagy drágaságát és nehéz megélhetési viszonyait, mivel azonban az ujabb időkben nagyobb városaink — talán egyes boldog alföldi városok kivételével — drágaság tekintetében szinte versenyeznek egymással, e szempontot Sopronnál bátran mellőzhetjük. Annyi­ban azonban mindenesetre háttérbe szorul Sopron Eperjes mellett, hogy csak egy fakultása van eddig, a theologiai és igy csonka egyetemmé való fejlesztése is kétszeres áldozatokba kerülne. Mivel a múltban Késmárknak is volt főiskolája, a történelmi jog szerint ő is igényt tarthatna az evang. egyetemre, de a város mai viszonyai, szegénysége, csekély népessége, félreeső fekvése miatt ma már e kérdésnél szóba sem jöhet. Az 1848. julius 20-ikán Eperjesen, majd az utóbb Pesten tartott egye'emes evang. gyűlés Késmárkot még Eperjes fölé helyezi, amikor kimondja, hogy: „az ág. hitvallásuaknak le­gyen 3 elsőrendű és legalább egy másodrendű főis­kolájuk" melyek Sopronban, Pozsonyban és Késmár­kon, illetve (a másodrendű) Eperjesen állíttassanak fel. E határozat meg is okolja, hogy miért érdemel Kés­márk elsőséget Eperjes mellett. Késmárkon az ifjúság könnyebben elsajátíthatja az oly szükséges német nyelvel anélkül, hogy magyarságából veszítene, hiszen e város lakossága hazafias érzelmű, továbbá méltá­nyolni kell azokat a nagy áldozatokat, melyeket Kés­márk főiskolájáért hozott, mikor a Zayugróczi tan­rendszert életbe léptette és két évre terjesztette ki a jogi tanfdyamot, noha a város szegény és aránylag kicsiny. Épen ez okból azonban a két fakultással biró főiskola Késmárkon nem állhatott fenn sokáig, mert midőn az 1850/51-iki tanévben az Organisations Ent­vurf előírása szerint gimnáziumát kénytelen volt 8 osztályúvá fejleszteni, a theologiai és jogi tanfolyamok költségeit az egyház fedezni nem birta. Sopronban is, Pozsonyban is mindegyre hiányosabb képzést nyújt­hattak a jogi tanfolyamok, mert anyagi eszközökben szükséget szenvedték. Szerencsére egyházunk még jókor tudatára ébredt annak, hogy jogainak és alkot­mányának megvédéséhez feltétlenül szüksége van a kor igényeinek megfelelő jogi tanfolyamra és ezért elhatározta, hogy a több helyen folytatott hézagos jogi tanulást beszünteti és egy főiskoláját fejleszti igazán tudományos és korszerű tanintézetté. 1851-ben Eperjesen az egyházkerületi iskolai gyűlésen elhatá­rozták, hogy : „csak egy theologiai, philosophiai és juridikai akadémia szerveztessék, még pedig Eper­jesen." Eddig ugyan csak két fakultás létesült Eper­jesen, u. m. a theologiai és a jogi, mert a bölcsészeti fakultást a maga szétágazó disciplináival, hol legalább 12 tanár, nagyobbszabásu könyvtárak, szertárak stb. szükségesek, az egyház fentartani nem tudná s a meglevő kettőért is a legmesszebbre menő és meg­erőltető anyagi áldozatokat hozna. Hogyha azonban sikerül a kormánytól államsegélyt nyerni, úgy a tör­ténelmi jog és a méltányosság egyaránt azt kívánják, •hogy Eperjesen létesüljön a 3 fakultással biró evang. egyetem, abban a városban, melynek főiskoláját a magyar evang. egyház ezelőtt 60 évvel az összes ev. tanitézetek között a vezető szerepre kijelölte s mely hosszú időkön át a protestáns tanügyért mindent meg­tett. Az egyetemi ifjúságra nézve csak előnyös volna, ha tanúlmányait Eperjesen végezhetné, mert ott igen sok középiskola lévén, a szegényebb sorsuak tanítás útján szép jövedelemre tehetnek szert, a tápintézetben pedig csekély dijért, mintegy 200 K-ért ellátást kap­hatnak. Azonkívül igen fontos előny, hogy Eperjesen fennál a „Theologusok Otthona" internátus, mely a theológusokon kivül jelenleg is sok joghallgatót befo­gad s melyet nagyobbszabásu főiskolai otthonná le­hetne kibővíteni. Mindenesetre azonban célszerűnek tartjuk, hogy az esetben, ha az egyetem tényleg lé­tesülne Eperjesen, hogy az evang. egyház mondja ki azt az elvet, hogy mindazok, akik idővel evang. kö­zépiskolánál akarnak működni mint tanárok, kötelesek legyenek néhány félévet az eperjesi evang. egyetem filozófiai fakultásán tölteni, hogy ily módon annak lá­togatottságát és felvirágzását biztosítsa. Meg kell még jegyeznünk, hogy mióta állami segítséggel a vízvezeték kiépült Eperjesen, egy csa­pásra megszűntek azok a gyakori járványok, melye­ket a rossz ivóviz a múltban előidézett és mos! már egészségi tekintetben sem érheti Eperjest semmi vád, vagy kifogás­Abban a reményben vagyunk, hogy, miután a közoktatási kormány elveivel nem ellenkezik, hogy egyetemet az egyházzal karöltve létesítsen, (mint a hogy a debreceni ref. egyetem tervénél kitűnik) mél­tányolni fogja azon tekintélyes anyagi előnyt, hogy két teljesen felszerelt fakultást talál Eperjesen és a filozófiai kar felállításához szükséges eszközöket meg­adja. ,,Az evang. egyház a magyar alkotmány értel­mében főiskolák fentartására feljogosított tényező", a küzdelmes, nehéz időkben egyházunk ezt a jogát kötelességének tekintette és sokszor erején felül szol­gálta a magyar tanügyet, illő tehát, hogy segítő ke­zet nyújtson most néki a kormány, mely felé az egész magyar evangélikus egyház várakozással és remény­séggel tekint. Rz e. e, e. gyámintézet jubiláris közgyűlése. Ha nem lennénk a tiszta igazság szószólói, ak­kor a gyámintézetnek Budapesten szept. hó 24-én és 25-én tartott s 50 éves fennállását ünneplő közgyű­léséről azt írnók, hogy az az ország evangélikusainak nagy részvétele mellett, kísérve az ország más val­lású lakosságának fokozott érdeklődésétől impozáns módon folyt le. De mivel az igazságot hirdetjük még akkor is, ha ez nekünk fájó kellemetlenséget okoz, sajnos a lefolyt különben szép és magasztos ünnep­ségekről meg kell állapítanunk, hogy hiába volt a meg­hívónak talán 5000 példányban való szétküldése, hiába

Next

/
Oldalképek
Tartalom