Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)
1910-08-25 / 35. szám
1910 EVÄNGELIKUS ŐRÁLLÓ 321 B E L É L E T. Brassómegyei esperességi közgyűlés Äug. 9-én tartotta meg a brassómegyei esperesség évi rendes közgyűlését a brassói ev. magyar templom helyiségében Bohus Pál főesperes, és a mennyiben Molnár Viktor nem jelenhetett meg, helyette Grosz Frigyes tanár, felügyelő elnöklete mellett. Ugyancsak ez időre esvén a többi értekezletek megtartása is, nevezetesen: a papiértekezlet, segélyegylet, törvényszék stb. mi sem természetesebb, hogy a napokat igénybe vevő gyűlésekre nagyban folyt az előkészület s nem kis energiával kezdettek a lelkészek az idén is a nagyobb szellemi harcokat provocálandó. elintézendő ügyek végleges megoldására és e közben már minden oldalról annyira kivánt békességes és munkás élet megteremlésére. 8-án délelőtt a papiértekezlet szép, sima és formás ülésében intézte el elsősorban szigorúan a lelkészi adminisztráció s pusztán a lelkészeket illető belügyeket. Délután pedig az előértekezlet vitatta meg a másnap tárgyalás alá kerülő pontozatokat, melyek egyikét-másikáí véglegesen el lehetett intézni, de némelyiket csak fél megoldással kellett az esperességi gyűlés elé utalni. S igy természetes, hogy ez ülés sem Ígérkezett olyan nyugalmasnak, mint a hogy azt kezdetben el lehetett gondolni. A közgyűlés 9-én reggel 8 órakor kezdődött meg a bolonyai templomban, melyet megelőzőleg Kiss Béla bácsfalusi lelkész tartott istentiszteletet. Nehemiás próféta könyvének 5., 7., 15. versei alapján a közjótékonyságról beszélt s szolgálta azt kettős formájában ; 1. a Mózesi kor törvényében és 2. a Jézusi kor szokásában. Kimutatta, hogy amott a jótékonyság: szent adó volt, mely mint ilyen terhelte a népet, itt pedig a jótékonyság : művelődési ajándék, mely ép úgy van hivatva épiteni a nép lelkét, mint segélyezni annak szükségét. Ez igazi jótékonyság gyakorlással kapcsolatosan megemlékezett Skita Mihály volt m. felügyelőről, kit ez esperesség Nehemiásának nevezett, kit Isten ugyauazon misszió teljesítésével bizott meg, mint egykor az ő prófétáját. Ä felolvasott igék alapján, a közjótékonyságot ez is úgy gyakorolta, hogy könnyített a nép terhének viselésén, építette az anya-r szentegyházat, fenntartotta a rendet és békét s végül ha kellett saját személyét is feláldozta a közügy szolgálatában. Istentisztelet végeztével Bohus Pál főesperes nyitotta meg a gyűlést, melyre igen szép számban jelentek meg az egyes egyházak kiküldöttei. Äz ülés, mely 9 órától 1 óráig tartott, rendben, simán folyt le, csupán egy ügy volt oly, mely már az előértekezletről eldöntetlen s vitát provokálólag hagyományoztatott a közgyűlés szine elé. Ez pedig a szavazatbontó bizottság jelentése volt a megejtett esperesválasztásról, melyet Szőrády Lajos, pártjával élén tudomásul nem venni indítványozott. Ä közgyűlésen a szavazatbontó bízottság jegyzőkönyvét Kiss Béla bizottsági tag olvasta fel, melyben természetesen bennfoglaltatik azaz indokolás, hogy a bizottság Zajzon községnek Szórádi/ra adott szavazatát miért nem fogadta el. Ä jegyzőkönyv felolvasása után Kiss Béla hosszabb beszédben indokolta a bizottság elrárását s rámutatott arra, hogy nevezett egyházközségnek szavazata érvénytelennek kellett hogy nyilvánittassék, mert az alk. 46. §. e. pontjának nem felelt meg, mert a választói közgyűlés lelkész v. helyettes lelkész nélkül tartatott meg, ramutatott arra, hogy a bizottság ezt joggal vizsgálhatta meg, mert erre az alk 102. §. b. pontja a bizottságnak felhatalmazást ad s végül vitatta azt, hogy a közgyűlés a szavazatbontó bizottság jelentését csak tudomásul veheti, mert a tudomásul nem vételből eredő, a szavazatbontó bizottságra kijáró esetleges fegyelmi — magán kérésre már megtörtént és a kerületi törvényszék a bizottságot a vád alól felmentette s a Szőrády és társai által beadott panaszt, mint alaptalan és roszhiszemüt elutasította. így a bizottság a kerületi törvényszék által — a zajzoni szavazat feletti Ítéletéért — igazoltatván, a tudomásul nem vétel most a közgyűlés részéről nem volna igazságos és méltányos. Zajzon községnek pedig a tudomásul vétel után is meg van adva a jog az esetleg rajta elkövetett állítólagos sérelem orvoslására. Ezzel szemben Szőrády Lajos vitatta, hogy a lelkész nélkül tartott ülések ép úgy mint a választói közgyűlés is törvényszerüek s azok határozatai érvényesek. Zajzon szavazata is érvényes, mert a helyettes lelkész ha nem is volt a közgyűlésen, a szavazatot mégis aláirta . s a formának ezzel megfelelt. (Igen kívánatos volna, ha e kérdéshez e lap hasábjain is többen hozzászólanának.) Vitatta azt, hogy a bizottságnak nem volt joga a szavazat érvényessége felett Ítélkezni s annak mikénti létrejöttét vizsgálni. És végül vitatta, hogy a kerületi törvényszéki Ítélet, mely őket bünteti s a bizottságot a vád alól felmenti, az ö igazságuk mellett tanúskodik. Végöl indítványt tesz, hogy a szavazat bontó bizottság jelentése tudomásul ne vétessék, a Zajzoni szavazatot mondja ki a közgyűlés érvényesnek s akkor Bohus Pál és ő egyenlő szavazatot kapva, minthogy az alk. szerint ily esetekben a szavazó összes egyházközségek lélekszámának többségét veszi irányadóul, ez pedig Bohusé, legyen tehát Bohus Pál esperes. Kiss Béla erre kijelentette, hogy az esp. közgyűlés a szavazat érvényessége felett nem dönthetvén, miután ez a törvényszéknek a feladata s a mennyiben ezt a közgyűlés mégis megtenné ő ezen határozatot megfelebbezi, miután ily irányban szólalt fel Harsányi István is, erős szavakban intvén a közgyűlést, hogy saját jogkörén túlterjeszkedő határozatot ne hozzon, a mint egy két és fél órát tartó hoszszadalmas s nem egyszer szenvedélyes vita után elnök szavazásra bocsátotta a kérdést s a közgyűlés Kiss Béla indítványát elfogadta. E pont után a gyűlés minden vita nélkül folyt le. Elintéztettek az öszszes felsorolt ügyek mindenkinek közmegelégedésére. Ä kerületi közgyűlésre kiküldettek: Jónás András Petrovics Pál lelkészek, Barcsai és Bacsó Mihály felügyelők. Délben bankett volt, a melyről Molnár Viktor felügyelőt és a távolievő Deák Sándor jegyzőt táviratilag üdvözölték. Ä resiczabányai ág. hitv. evangelikus egyház uj templomának felszentelés! ünnepét folyó évi szeptember hó 4-én délelőtt fél tiz órakor tartja. Äz ünnepély műsora a köve+^ző: Szombaton, 1910. szeptember hó 3-án, délelőtt . J őra 20 perckor Őméltósága Scholtz Gusztáv püspök úr s a többi vendégek fogadása a románresiczai é ison. Vasárnapon, 1910. szeptember hó 4-én, déíeloa órakor gyülekezés a templom és a paplak udvarán. KLgyed tiz órakor a templom zárókövének letétele. Ä zárókőbe helyezendő okmány egy héttel előzőleg naponként délelőtt 11 — 12 óráig aláírható a templomban. 1. Fél tiz órakor Kubányi Endre egyházi felügyelő átadja a templom-kulcsot a püspök urnák. 2. Püspök átveszi a kulcsot s kinyitja a templomot. 3. „Erős vár a mi Istenünk u.
