Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-08-25 / 35. szám

1910 EVÄNGELIKUS ŐRÁLLÓ 321 B E L É L E T. Brassómegyei esperességi közgyűlés Äug. 9-én tartotta meg a brassómegyei esperesség évi rendes közgyűlését a brassói ev. magyar templom helyiségében Bohus Pál főesperes, és a mennyiben Molnár Viktor nem jelenhetett meg, helyette Grosz Frigyes tanár, felügyelő elnöklete mellett. Ugyancsak ez időre esvén a többi értekezletek megtartása is, nevezetesen: a papiértekezlet, segélyegylet, törvény­szék stb. mi sem természetesebb, hogy a napokat igénybe vevő gyűlésekre nagyban folyt az előkészü­let s nem kis energiával kezdettek a lelkészek az idén is a nagyobb szellemi harcokat provocálandó. elin­tézendő ügyek végleges megoldására és e közben már minden oldalról annyira kivánt békességes és munkás élet megteremlésére. 8-án délelőtt a papiérte­kezlet szép, sima és formás ülésében intézte el első­sorban szigorúan a lelkészi adminisztráció s pusztán a lelkészeket illető belügyeket. Délután pedig az elő­értekezlet vitatta meg a másnap tárgyalás alá kerülő pontozatokat, melyek egyikét-másikáí véglegesen el le­hetett intézni, de némelyiket csak fél megoldással kel­lett az esperességi gyűlés elé utalni. S igy természe­tes, hogy ez ülés sem Ígérkezett olyan nyugalmasnak, mint a hogy azt kezdetben el lehetett gondolni. A köz­gyűlés 9-én reggel 8 órakor kezdődött meg a bolo­nyai templomban, melyet megelőzőleg Kiss Béla bács­falusi lelkész tartott istentiszteletet. Nehemiás próféta könyvének 5., 7., 15. versei alapján a közjótékony­ságról beszélt s szolgálta azt kettős formájában ; 1. a Mózesi kor törvényében és 2. a Jézusi kor szo­kásában. Kimutatta, hogy amott a jótékonyság: szent adó volt, mely mint ilyen terhelte a népet, itt pedig a jótékonyság : művelődési ajándék, mely ép úgy van hivatva épiteni a nép lelkét, mint segélyezni annak szükségét. Ez igazi jótékonyság gyakorlással kapcso­latosan megemlékezett Skita Mihály volt m. felügye­lőről, kit ez esperesség Nehemiásának nevezett, kit Isten ugyauazon misszió teljesítésével bizott meg, mint egykor az ő prófétáját. Ä felolvasott igék alap­ján, a közjótékonyságot ez is úgy gyakorolta, hogy könnyített a nép terhének viselésén, építette az anya-r szentegyházat, fenntartotta a rendet és békét s végül ha kellett saját személyét is feláldozta a közügy szol­gálatában. Istentisztelet végeztével Bohus Pál főespe­res nyitotta meg a gyűlést, melyre igen szép számban jelentek meg az egyes egyházak kiküldöttei. Äz ülés, mely 9 órától 1 óráig tartott, rendben, simán folyt le, csupán egy ügy volt oly, mely már az előértekezlet­ről eldöntetlen s vitát provokálólag hagyományoztatott a közgyűlés szine elé. Ez pedig a szavazatbontó bi­zottság jelentése volt a megejtett esperesválasztásról, melyet Szőrády Lajos, pártjával élén tudomásul nem venni indítványozott. Ä közgyűlésen a szavazatbontó bízottság jegyzőkönyvét Kiss Béla bizottsági tag ol­vasta fel, melyben természetesen bennfoglaltatik azaz indokolás, hogy a bizottság Zajzon községnek Szó­rádi/ra adott szavazatát miért nem fogadta el. Ä jegy­zőkönyv felolvasása után Kiss Béla hosszabb beszéd­ben indokolta a bizottság elrárását s rámutatott arra, hogy nevezett egyházközségnek szavazata érvényte­lennek kellett hogy nyilvánittassék, mert az alk. 46. §. e. pontjának nem felelt meg, mert a választói közgyű­lés lelkész v. helyettes lelkész nélkül tartatott meg, ramutatott arra, hogy a bizottság ezt joggal vizsgál­hatta meg, mert erre az alk 102. §. b. pontja a bi­zottságnak felhatalmazást ad s végül vitatta azt, hogy a közgyűlés a szavazatbontó bizottság jelentését csak tudomásul veheti, mert a tudomásul nem vételből eredő, a szavazatbontó bizottságra kijáró esetleges fegyelmi — magán kérésre már megtörtént és a kerületi törvényszék a bizottságot a vád alól felmentette s a Szőrády és társai által beadott panaszt, mint alapta­lan és roszhiszemüt elutasította. így a bizottság a kerületi törvényszék által — a zajzoni szavazat fe­letti Ítéletéért — igazoltatván, a tudomásul nem vé­tel most a közgyűlés részéről nem volna igazságos és méltányos. Zajzon községnek pedig a tudomásul vétel után is meg van adva a jog az esetleg rajta elkövetett állítólagos sérelem orvoslására. Ezzel szem­ben Szőrády Lajos vitatta, hogy a lelkész nélkül tar­tott ülések ép úgy mint a választói közgyűlés is tör­vényszerüek s azok határozatai érvényesek. Zajzon szavazata is érvényes, mert a helyettes lelkész ha nem is volt a közgyűlésen, a szavazatot mégis alá­irta . s a formának ezzel megfelelt. (Igen kívánatos volna, ha e kérdéshez e lap hasábjain is többen hoz­zászólanának.) Vitatta azt, hogy a bizottságnak nem volt joga a szavazat érvényessége felett Ítélkezni s annak mikénti létrejöttét vizsgálni. És végül vitatta, hogy a kerületi törvényszéki Ítélet, mely őket bünteti s a bizottságot a vád alól felmenti, az ö igazságuk mellett tanúskodik. Végöl indítványt tesz, hogy a sza­vazat bontó bizottság jelentése tudomásul ne vétes­sék, a Zajzoni szavazatot mondja ki a közgyűlés érvényesnek s akkor Bohus Pál és ő egyenlő szava­zatot kapva, minthogy az alk. szerint ily esetekben a szavazó összes egyházközségek lélekszámának több­ségét veszi irányadóul, ez pedig Bohusé, legyen tehát Bohus Pál esperes. Kiss Béla erre kijelentette, hogy az esp. közgyűlés a szavazat érvényessége felett nem dönthetvén, miután ez a törvényszéknek a feladata s a mennyiben ezt a közgyűlés mégis megtenné ő ezen határozatot megfelebbezi, miután ily irányban szólalt fel Harsányi István is, erős szavakban intvén a köz­gyűlést, hogy saját jogkörén túlterjeszkedő határoza­tot ne hozzon, a mint egy két és fél órát tartó hosz­szadalmas s nem egyszer szenvedélyes vita után el­nök szavazásra bocsátotta a kérdést s a közgyűlés Kiss Béla indítványát elfogadta. E pont után a gyű­lés minden vita nélkül folyt le. Elintéztettek az ösz­szes felsorolt ügyek mindenkinek közmegelégedésére. Ä kerületi közgyűlésre kiküldettek: Jónás András Petrovics Pál lelkészek, Barcsai és Bacsó Mihály felügyelők. Délben bankett volt, a melyről Molnár Viktor felügyelőt és a távolievő Deák Sándor jegyzőt táviratilag üdvözölték. Ä resiczabányai ág. hitv. evangelikus egyház uj templomának felszentelés! ünnepét folyó évi szeptember hó 4-én délelőtt fél tiz órakor tartja. Äz ünnepély műsora a köve+^ző: Szombaton, 1910. szeptember hó 3-án, délelőtt . J őra 20 perckor Őmél­tósága Scholtz Gusztáv püspök úr s a többi vendégek fogadása a románresiczai é ison. Vasárnapon, 1910. szeptember hó 4-én, déíeloa órakor gyülekezés a templom és a paplak udvarán. KLgyed tiz órakor a templom zárókövének letétele. Ä zárókőbe helyezendő okmány egy héttel előzőleg naponként délelőtt 11 — 12 óráig aláírható a templomban. 1. Fél tiz órakor Ku­bányi Endre egyházi felügyelő átadja a templom-kul­csot a püspök urnák. 2. Püspök átveszi a kulcsot s kinyitja a templomot. 3. „Erős vár a mi Istenünk u.

Next

/
Oldalképek
Tartalom