Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)
1910-08-25 / 35. szám
316 EVANGELIKU S ŐRÁLLÓ 1910. hogy a politikai szenvedély megrázza az egész magyar társadalmat s nem állhat-e jogában ilyenkor a kerület elnökségének, hogy a szeretet, a jóakarat tanácsával forduljon a testvérekhez, hogy ne engedjék bevonulni a pártharcot a Szentegyház kapuiba ? R midőn néhány évvel ezelőtt a XIII. szepesi városi egyházmegye évszázados levéltárát rendeztem, nem egy levél s intimatum akadt a kezembe, különösen a 48. előtti időkből, a melyben a superintendens hol lakonice, hol atyafiságos szeretettel figyelmezteti a lelkészeket, hogy mily állást foglaljank az új eszmék harcában, sőt egyenesen direktívákat ád nekik. S ezek nem nehezteltek, pedig voltak közöttük nemesek is. Szerény nézetem szerint ez komoly pillanatokban nemcsak joga. de kötelessége is a felsőbbségnek! Hisz itt van az E. Ä. 130. §-a, a mely direkte azt mondja: „Ä püspök legfőbb hivatása őrködni, hogy a Krisztus anyaszentegyháza, úgy a nyájra, mint ennek pásztoraira nézve, mindinkább épüljön." S vájjon ki állíthatja, hogy a bányakerületi elnökség nem az anyaszentegyház építése céljából adta ki a vitatott rendeletet? Ez oknál fogva igénytelen nézetem az, hogy bármily kellemetlenül is érintett egyeseket ezen körlevél, kiadatásához egyházjogi szempontból kétség sem férhet, azt törvényesnek el kell fogadnunk! S az annak végén hangoztatott felelősségre vonást sem lehet jogi szempontból megtámadni, mert ha törvényes az intézkedés, akkor érvénybe lép a 125. §., mely azt mondja: „Az egyházkerület, egyházmegyék, egyházközségek és iskolák bármily néven nevezendő tisztviselői kötelesek a püspöknek és egyházkerületi felügyelőnek törvényes meghagyásait teljesíteni, figyelmeztetéseit, intéseit elfogadni s ha kívántatik, eljárásukról nekik számot adni." Ez a jogi tényállás s ez előtt meg kell hajolnunk, ha csak az E. Ä.-nyal nem akarunk ellenkezésbe jutni. Vájjon szükséges és célszerű volt-e ezen körlevél, arról nem akarok vitatkozni, hanem hogy ok nélkül nem adatott ki — azt gondolom ! Jancsuskó László, titeli lelkész. Az eperjesi ev. egyetem ügyében a sárosi ág. h. ev. egyházmegye 1910. julius 27-ikén, Eperjesen tartott közgyűlése a következő határozatot hozta: ,,A sárosi egyházmegye figyelmét nem kerülhette el az a, nagyjelentőségű mozgalom, a mely néhány év óta, de különösen a legújabb időben, új tudományegyetem fölállítását célozza, s immár a m. kir. kormány részéről is hivatalos megerősítést nyert. Nem szemlélheti a sárosi egyházmegye tétlenül ezt a mozgalmat, már csak azért sem, mert a magyar evang. országos egyháznak legnagyobb főiskolája, a theologiai és jogi akadémiákat felölelő eperjesi Kollégium, éppen ennek az egyházmegyének területén fekszik Ennélfogva ez az egyházmegye legelső sorban van hivatva a nagyhorderejű kérdést tanácskozás tárgyává tenni, mert hiszen az uj egyetemek fölállítása, kulturális vonatkozásaitól eltekintve, létérdekeiben érintheti a fennálló főiskolákat és ev. egyházunknak a magyar alkotmányban biztosított és az 1791. XXVI. t -cikben közelebbről is körülirt, azt a jogát, a mely szerint főiskolákat f entarthat. Ev. egyházunk erre a százados és nagyjelentőségű jogára kiváló súlyt helyez ma is s a sárosi egyházmegye területén fennálló eperjesi kollégiumi jogakadémiában olyan főiskolára mutathat rá, a mely a hazai tíz jogakadémia között a legnépesebb, állami színvonalon van, s életképességének elvitázhatlan bizonyítékát szolgáltatta. Egyházmegyénk, mint kulturális föladatok végzésére hivatott közjogi testület, e mellett ugy van meggyőződve, hogy az új egyetemnek legcélszerűbben a fennálló jogi és theologiai főiskolák fokozatos kifejlesztésével szervezhetők. A fenti szemponttól eltekintve, tehát már ez a körülmény is arra int bennünket, hogy felsőbb egyházi testületünk utján a m. kir. kormány figyelmét felhívjuk arra, hogy az uj egyetemek fölállítása kérdésében mindenekelőtt a főiskolákat fentartó hatóságokat s igy a magyarországi ev. ker. egyház egyetemes közgyűlését is meghallgatni szíveskedjék. Jól tudjuk, hogy magasabb egyházi hatóságaink teljes tudatában vannak annak, hogy oktatásügyünk, de sőt zsinat-presbiteri egyházalkotmányunk szempontjából még milyen fontos érdekek kívánják azt, hogy meglevő s a virágzás magas fokára jutott főiskolánk az uj egyetemek fölállítása következtében ne lassú elmúlásra legyen kárhoztatva, hanem ellenkezőleg egyike legyen ama kiszemelt főiskoláknak, « melyek fokozatos fejlesztésével az új egyetemek majdan létesülnek, mindamellett a sárosi egyházmegye már ezúttal is rámutat ama, további érvekre, a melyek az eperjesi ősi Kollégiumból két-fakultásos (csonka) egyetem kifejlesztését indokolttá és lehetségessé teszik. 1. Az eperjesi theologiai és jogi akadémiáknak egyetemi fakultásokká való kifejlesztésével es ivjy az eperjesi csonka egyetemnek létesítésével mcnoldást nyerne az ág. h. ev. theol. fakultás ; • se is. Ennek a kérdésnek megoldását messzei/^i időre annál kevésbbé halaszthatjuk, mivel a debrecz^.ii egyetem létesítésével a református theologiai fakultás már létet nyer. 2. Eperjesen a theologiai és jogi akadémia föladatának magaslatán áll. Mindössze még egy-két tanszék szervezésére volna szükség és készen üli a két egyetemi fakultás. Hiszen akármelyik kisebb német
