Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-08-11 / 33. szám

VI. év. Nyiregtjháza, 1910. augusztus 11. 33. szám. ff EVANGELIKUS ORALLO EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint egy íven. Kéziratokat, előfizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztő-kiadó címére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIADÓ: QEDULY HENRIK evang. lelkész, NYIREGYHÄZÄ. R lap ára: Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyedévre 3 K Egyes szám ára 40 filler. • Hirdetés ára oldalanként 40 korona. • TARTALOM-JEGYZEK. Vezércikk : Lelkész és politika. Irta: Szeherényi Lajos. — Rz adóalapból kapott segélyek. Irta: Kármán István. — Módosító javaslat a népiskolai vallástanítás tervéhez. Irta: Terray Is'ván. — Tanárválasztás Sopronban. Tárca: Miért apad és mivel emelhető az úrvacsora-élvezők száma ? Irta : Fetrovics Pál ev. leik. — Belélet. — Pályázatok. — Hirdetések. Lelkész és politika.*) Felkéretvén az esperes úr által, hogy e thémáról értekezzem, a kérésnek eleget kívántam tenni, mivel azt felette aktuálisnak tartom, nemcsak hazai viszonyaink jelenlegi állapota következtében, de azon körlevél folytán is, melyet a bányakerületi elnökség a folyó év tavaszán kibocsátott a lelkészek politikai szereplése tárgyában. Rz egyház és a politika tárgyában 4 év előtt »Etoétkedések és gondolatok a Csipkayféle javaslat felett« cimű értekezésemben Írtam. Részletesen kifejtettem a kettőnek egymáshoz való viszonyát és az ott lefektetett és kifejtett elvekhez, melyek elfogadható, világos okokkal nem lettek megdöntve, ma is teljes meggyőződésemmel ragaszkodom. Rz egyház nem lehet birája a politikai kérdéseknek s amennyiben azok nem vonatkoznak a hivő lelki életére, üdvösségére, az egyes egyháztag ép úgy, mint a lelkész is, teljesen szabadon vallhatja azokat; de sem a lelkész, sem az egyháztag nincs jogosítva az egyházat, annak intézményeit politikai eszközül felhasználni. »Lelkész és politika«: ez a tétel csak a jobbágyság megszüntetése, az alkotmány viszszaállítása óta bir aktualitással. 1848 előtt a lelkész, csak amennyiben nemes ember volt, avatkozhatott politikába s kevés ember szánván magát a lelkészi pályára, ez a kérdés, legalább hazánkban, teljesen tárgytalan volt. R népparlamentek előtt nem is volt ez a kérdés mai értelemben aktuális. Ä politikai élet a gyülekezethez és annak papjához nem közeledett. Ä földes urak voltak a politikusok, azok védték a saját jogaikat és egyhá*) Felolvastatott az arad—békési esperesség lelkészi értekezletén. zukat a rendi országgyűlésen. Ä pap, híven egyházunk tradícióihoz, hirdette a hatóság iránti tiszteletet s politikai vágyakozása is csak abban merült ki, hogy hivei elérjék azt, amit a törvény betűje már régen biztosított, a szabad vallásgyakorlatot. De egészen más lett a helyzet 1867 óta. R politikai életben való részvétel csak ezen idő óta vált lehetővé úgy a lelkészre, mint híveinek egy részére nézve. Politikai pártok, politikai körök létesültek, melyek országszerte szervezkedtek — s melyek bizonyos elvek szerint odatörekedtek, hogy uralomra jutva, elveik szerint kormányoztassék az ország. Ä politika saját világot teremtett. Nem tartja magát a keresztyén morál elveihez. Eszközei nem csak a meggyőződés hirdetése, hanem a fanatizmus, a gyűlölet hirdetése, az ellenfél lekicsinylése, megrágalmazása, leveretése. Hatalmas eszköze a fél igazságok hirdetése és azokkkal való megtévesztés, ámítás. Sőt átvettek a modern korba nem való bűnös eszközöket, aminő a terror, a vesztegetés, itatás és etetés. Elavult választási rendszerünk lehetővé tette a politikai élet legaljasabb eszközeinek igénybe vételét is. R fő szempont célt érni bármilyen úton, bármilyen eszközökkel. Ä politikai élet elaljasodása szinte valószínűvé teszi azt a mondást: „ahol a politika kezdődik, ott az ethika végződik." Különösen vad irányzatot vett fel — pártkülönbség nélkül — a politikai élet néhány év óta. Ä régi nemesi világ verekedős politikai hadjáratai mintha új életre keltek volna. A tüntető felvonulások, a külső jelvények nagy szerepet játszanak. Már nem a meggyőződés áll egymással szemben, hanem a fanatizmus és az ezzel szervezett többségi hatalom. Milij