Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-08-04 / 32. szám

294 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ Mátyás apatelki lelkész részletes ismertetése alapján j tárgyalta az értekezlet a hivek egyházi adójának csökkentését célzó adó-alapi szabályrendeletet. Beható tárgyalás után magáévá teszi és az egyházmegyei közgyűlés elé terjeszteni határozza előadónak azon indítványát, mely szerint mondja ki az egyházmegye »hogy az olyan nagybirtokosok egyházi adójába, kik egyúttal a róm. kath. egyház patrónnsai is, az ebből származó megterheltetésük is beszámittassék mindaddig, mig a törvény őket e teher alól föl nem menti « Egyúttal módositandónak tartja az értekezlet a javaslat 5 és 8 pontját oly értelemben, hogy az adócsökkentésre szánt segély elosztásánál a segélyösszeg ne az egyeseknek, hanem az egyházközségeknek szolgáltassék ki, ez összegnek az egyes túlságosan megterhelt hívekre el- és szétosztása pedig az illető egyházközség belügyének tekintessék. Frint Lajos aradi lelkész ismerteti. »A bányai ág. h. ev. egyházkerület missiói szabályrendelete« c. javaslatot. Ismertetése alapján az értekezlet az általa indítványozott alábbi módosításokkal ajánlotta elfogadásra az egyházmegyének: A 23. §• törlendő, mivel sok oly szórványhelyünk van, hol az ev. hivek száma nem éri el a tizet s igy minden ily szórványhely után — a javaslat értelmében — tiz koronát számítva a missiói lelkész részére körutazási átalányul, a kerületi missiói segélyalap túlságos mértékben megterheltetnék. E helyett „útiköltség" cimen meghatározott összeget ajánl megállapittatni. A 29. §. a szórványhelyeken teljesítendő hitoktatásról szólván, túlszigoru, gyakran keresztülvihetetlen szabályokat állapit meg s azért az értekezlet azt törlendőnek véli, mert ugy van meggyőződve, hogy a vallásórák számának megállapítása, osztályok összevonása, tananyag csoportosítás stb. terén a fönnálló helyi körülmények lehetnek csak mérvadók s ezek mérlegelése az illető lelkészre bizandó A 33. § c. pontja adózás tekintetében ok nélkül és jogtalanul külömbséget tesz az eredetileg evangelikus s az utóbb-áttérés folytán evangélikussá lett hívek között. Szintén törlendő. Törlendőnek tartja az értekezlet a 35. §-t is mint olyat, mely voltaképen céltalanul megnehezíti az évi kivetést. A 36. §• mint amely jelen alakjában elüt a missziói alap tendentiájától, mivel sok lelkésznek fáradozásáért ez alapból való segélyezését kizárja, az értekezlet szerint j oda módosítandó, hogy a missiói alap teljes mértékben foglaitassék le a missiói körök és missiói tevékenységet kifejtő lelkészek részére. A 37. §-ban megnevezendők azon források, melyekből a célzott kerületi missiói segélyalap létesítendő. A 38. §-hoz d. pont csatolandó a következő szöveggel: „Nagyobb szórvánnyal bíró anyaegyházak lelkészei missiói seg'élyben részesitendők." A 39—42 §-ok, mivel az ott foglalt rendelkezések úgyis az esperesek hatáskörébe tartoznak — kihagyandók. Törlendő a 43. §. is, mivel a missiói körök keletkezése lehetetlenné teszi a segélyösszeg állandósítását. Egyik fontos tárgyát képezte az értekezletnek a római pápa u. n. „Boromaeus encykhkájá"-val szemben való állásfoglalás. Bárdy Ernő mezőberényi lelkész ismertetése alapján az értekezlet magáévá teszi előadónak következő előterjesztését: 1. Az aradbékési ág. h. ev. egyházmegye megbotránkozással értesülvén a római pápa ama vakmerő és durva sértéseiről, a melyekkel f. évi f. évi március hó 10-én kelt »Edité saepe" kezdetű encyklikájában a reformátorokat, a reformátiót s azon népeket és fejedelmeket illette, akik a reformátiót elfogadták s annak szellemi és erkölcsi áldásait most is élvezik — ~ 1910. ezennel a leghatározottabban visszautasítja az encyklikának evangelikus egyházunk ellen irányuló nyílt és leplezett támadásait, alaptalan gyalázásait és történeti ferdítéseit. 2. Egyben felhívja az esperesség összes egyházait és pedig a lelkészeket és híveket egyaránt, hogy ezen hallatlan és minösitheílen támadások dacára el ne lankadjanak, hanem Luther példáján buzdulva, annál lelkesebben ragaszkodjanak az ág. h. ev. egyházhoz, a melynek egyedüli alapja Istennek Igéje, a melynek egyedüli feje: Krisztus. 3. Egyúttal fölkéri a bányakerületi közgyűlést és ennek utján az egyetemes gyűlést, hogy ezen és hasonló támadások és hallatlan túlkapások felett ne térjenek napirendre, hanem bölcs belátásuk szerint intézkedjenek, hogy a kormányhoz intézendő felirat utján a „jus placeti" jogának érvényesítésével ilyen támadásoknak elejét vegyék. Az értekezlet fénypontját képezte Szeberény Lajos békéscsabai lelkésznek „Lelkész és politika* cimen nagy élvezettel hallgatott értekezése, melynek e helyen való ismertetését nem tartjuk szükségesnek, miután felolvasó azt az értekezlet felkérésére egész terjedelmében közzé teendi e lapban Tárgyaltatván a „Pozsonyvidéki papi értekezlet" indítványa a lelkészeknek fizetésük javítását céljából teendő «szervezkedése» tárgyában, az értekezlet, utalva a mult évi egyetemes közgyűlés jegyzőkönyvének 49 pontjára e tárgy felett napirendre tér. Kérdés merülvén fel az értekezleten a tüzkárbiztositásból nyerendő jutaléknak hová fordítása tárgyában, értekezlet magáévá teszi Gálik Mátyás apatelki lelkész azon indítványát, mely szerint ez öszszeg a »Lelkészfiakat segélyző egyesület»-ben létesítendő alapra fordittassék. Hs. Rz Őrálló felelős szerkesztője szabadság idejére elutazván Nyíregyházáról, mintegy négy hétre tervezett távolléta alatt a lapot illető küldemények Balla fenő egyházfelügyelő címére küldendők, ki a szerkesztőt távollétében helyettesíti. Őfelsége, a király 80-ik születésnapját a dunáninneni egyházkerület hivatalosan megünnepli- Dr. Baltik Frigyes püspök körözvényben hívta fel a kerületébe tartozó lelkészi hivatalokat f. é. augusztus 18-ának hálaadó istentisztelettel, imával és szentbeszéddel való megünneplésére. Ä zsolnai ünnepélyhez Barsvármegye is küldött ki az ehm. felügyelő Kosztolányi Sándor vezetése alatt 13 tagból álló küldöttséget. Értesítés. Az eperjesi Collegium egyetemes theol. akadémián a jövó 1910—11 isk. év szept. 9-én kezdődik. A beiratások szept. 1—9-éig tartatnak, mely idő után jövők csak az elkésés igazolása mellett tanárkari s püspöki engedélylyel vehetők fel. A beirt hallgatók tandijat nem fizetnek. Minden hallgató a theol. Otthonban tartozik lakni, a mely 46 lakó részére van berendezve s a mennyiben ennyi theologus benlakó nem jelentkeznék, a feles helyek pót joghallgatóknak adatnak ki. Bennlakásért fizetendő egész évre 100 K azonban lelkészek s tanítók fiai csak a felét fizetik (50 koronát), ily hely 13 van, díjmentesen lakhatik a nyíregyházai ev. egyház alapítványa terhére egy elsősorban nyíregyházai illetőségű ifjú. Az Otthonnal egy telken épült konviktusnak évi dija: reggeli, ebéd és vacsoráért 310 kor., illetőleg azok részére, kik reggelire kávét kapnak 330 kor. ebéd és vacsoráért 180 korona, mely összegből azonban elengedésnek van van helye. Az elengedés 40—180 kor. közt változik tanulás, magaviselet és szegénység foka szerint. Lel-