Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-07-28 / 31. szám

EVÄNGELIKUS ŐRÁLLÓ 1910. 280 ményezett. Ä Modori kerül, leányiskola azonfelül 208 kor. 40 fillt. gyűjtött. Összesen befolyt e célra 1772 kor. 83 fill. Evvel a pozsonymegyei esperesség a többi között első helyen áll. — Szered, Kralova, Pa-Födémes és Taksony egyenként 60 kor. segélyt kapott. A zsolnai kerületi közgyűléshez kiküldettek: egyházi részrl Maschtena József és Maliárik János; világi részről Svigruha Pál és Smogrovics Gusztáv. Jegyzőkönyvi kivonattal: öten egyházi s öten világi részről. Ä tanügyi bizottság határozatai közül megemlítjük, hogy Teriing iskolája évközben többször a lelkész és esp felügyelő által meglátogatandó; a tanfelügyelőség pedig megkeresendő, hogy a szokásos jegyzőkönyv felvétele szempontjából általa a tanfelügyelői iskolalátogatásokhoz a helyi lelkész mint iskolaszéki elnök meghívandó; Limbachon a vizsga ezentúl lehetőleg ne virágvasárnapon tartandó, s a galántai főszolgabírói hivatal megkeresendő, hogy a mindennapi tanköteleseket a cukorrépa körüli munkálatoktól tiltsa el, a nagyfokú iskolamulasztások miatt. Ä Selmecbányái tanítóképző felállítását az esperesség támogatni óhajtja, de nem a lelkészek segélyezésére szánt 1500 kor. államsegélylyel, hanem más forrásokból. Ä lelkészválasztási szabályrendelet — az autonómiát megszorító paragrafusok elhagyásával s átalakításé-al fogadtatott el s az esperességnek utolsó rendkívüli közgyűlési határozatoknak a kerületi gyűlésen érvény szereztessék. Ä lelkészi fizetés rendezést illetőleg a Pozsonyvidékí papiértekezlet f é. indítványa teljes szövegében elfogadtatott s így a kerületi gyűlésen szorgalmazandó, hogy a f. é. egyetemes gyűlés kebeléből egy küldöttség menesztendő a vallás és közoktatásügyi miniszterhez, mely a lelkészi fizetések tarthatatlanságát ecsetelvén, a lelkészi fizetésnek a középiskolai tanárok fizetésének mintájára való rendezését szorgalmazza. Egy másik bizottság pedig ugyanakkor menesztendő a m. kir. kereskedelmi s közlekedési miszterhez, mely a papságnak a vasúti féljegy megszerzését kieszközölje, annál is inkább, mivel a papság is a közjót szolgálja s már minden rendű és rangú tisztviselőnek ez a kedvezmény megadatott; legutóbb a felek, tanítóknak s tanároknak. Ä zsolnai kerületi közgyűlésen megjelenő résztvevőknek a püspöki hivatal helyez kilátásba kedvezményes vasúti jegyek kieszközlését. Äma régebbi gyakorlatot helyreállítani célzó indítvány, hogy a kerületi segélytosztó bizottság a lelkészeknek szánt 1500 koronás kerületi segélyt egészen ossza fel, közhelyeslé re talált. Az esp. közgyűlés a Borromaeus encyklikában foglalt támadások és pápai sértések ellen tiltakozván, a reformáció s az akkori fejedelmek s a reformátorok emlékét beszennyezni nem engedi; s a hivei előtt egy röpirat kiadásával óhajt igaz álláspontunknak érvényt szerezni s egyháztagjaínkat szóval és tettel egyházunk igazaihoz való törhetetlen hűségre akarja lelkesíteni. A modori tót egyház közgyűlési megkeresésének, hogy Zoch Sámuel legyen a ker. leánynevelő intézetben a tót nyelv tanára, az esp. gyűlés nem tudván érvényt szerezni, jóllehet a kívánságot méltányolja, mégis ennek kivihetősége hatáskörén túlesvén, a kerületi tanügyi leányiskolái bizottságba való beválasztását Zoch Sámuelnek, a maga részéről előmozdítani kívánja — Rásó Mihály alesperesre 15 egyház immár ötödször szavazott; s a többi esperességi tisztségre főleg az eddigi bevált erők választattak be. A jövő évi közgyűlés helyéül meghívás folytán a Modori II. egyház lett kitűzve: az ezutáni közgyűlés helyéül pedig a Misérdi egyház. Az „Arany-szarvas" szállóban 2 órakor 35 terítékű közebéd volt. Krahulecz Aladár, ev. lelkész. Ä tátraaljai ág. h. ev. k. egyházmegye közgyűlése. Késmárkon találkoztak ezidénf. h. 13-án és 14-én a tátraaljai egyházmegye egyházközségeinek kiküldöttjei, hogy egyrészt az egyházmegyei elnökség beszámolóját meghallgassák, másrészt egyházunk javáról tanácskozzanak. 13-án volt az előértekezlet. Ha nem is voltak sokan jelen, mégis mint villámháritó, kitűnően bevált az előértekezlet, a mennyiben másnap a legszebb egyetértésben hozattak meg az összes határozatok. 14-én az egyházmegyei közgyűlést megelőzőleg gyámintézeti közgyűlés volt. Faix Mihály pénztáros jelentése szerint az utolsó évben 730 K 93 f. folyt be. Átlag esik egy lélekre 7 f. Legtöbbet adakoztak lélekszám arányában Késmárkon és Rókuson. Előbbi helyen 15 f., utóbbin 12 f. esik egy lélekre. A gyámintézeti közgyűlés után a régi fatemplomban tartatott gyámintézeti istentisztelet. Posch G. A. toporci lelkész volt az ünnepi szónok. Minta beszédet mondott Nehemiás 4-ík f. alapján. Feszült figyelemmel hallgattuk e beszédet, melyben a szónok kimutatta, hogy ma is, a modern viszonyok és áramlatok gyakran zűrzavaros tömkelegében, erőt, bátorítást egyedül az ősrégi isteni Igéből meríthetünk. Persze, olyan kegyes és istenfélő vezérférfiura van^ nekünk is szükségünk, mint a milyen Nehémiás. Ő a tettnek embere volt és épen azért csodákat is művelt kegyes, kis csapatjával. Külső és belső ellenségek ellen sikeresen védekezett. Egyházunknak is vannak külső és belső ellenségei mind a mai napig. Ott van a külső ellenségek között Róma. A „Ne temere" és „Provida" után következik a Borromaus-féle Enciklika. Legyen az intés egyházunkra, a puskaport szárazon tartani és a kardokat kiélesiteni, legjobb fegyverünk azonban maradjon az evangyéliom, a testvéri szeretet, az őszinte összetartás. E nagyhatású beszéd méltó folytatása volt a Thököly mauzóleumban rendezett ünnepély. Dr. Lersch Kornél kiváló felügyelőnk indítványára vonultunk testületileg az uj templomba. Ott azután ugyancsak ő egyházszeretettől és hazafiságtól lángoló beszédet mondott. Kiemelte beszédjében, hogy ma, midőn a tátraaljai egyházmegye a kuruez király hamvainak hazahozatala óta első közgyűlését tartja Késmárkon, szent kötelességünk e drága helyre elzarándokolni és hálánkat leróni a soha el nem muló érdemeknek. Thököly emléke a protestantismusra annál dicsőbb, mert történelmi tény, hogy a protestáns szellemmel hanyatlott a protestáns szabadság, sőt a haza szabadsága is. Aki a protestáns szellemért küzdött, az a szabadságért is küzdött. A magyar Protestantismus fensőségét, hazafiságát e Mauzóleum is hirdeti porladozó lakójában. Büszkék lehetünk Thökölyre, de másrészt emléke fokozatos kötelességet ró reánk, mert elmerengve a dicső múlton, látva a sivár jelent, munkára, küzdelemre serkent e hely. Thököly még most is pártütő a törvény szava szerint, ez töV'S mai ünneplésünkben; nem szabad nyugodnunk, míg e törvényt hatályon ki_ „ . ... .,