Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-07-28 / 31. szám

1910. EVÄNGELIKUS ÖRÄLL0 277 sokat törődnek egyházunk ügyeivel, pedig nincs hálá­sabb tér, mint az egyház, olyanok számára, a kik csak egy kis jóakarattal munkálkodnak az egyház ügyei körül. Ilyen jó akaratot, sőt szeretetet tanúit ö ismerni már szüleinél s ez vezérelte őt már kora ifjú­ságában az egyházhoz s ime nem maradt el a hála, a mit eleinte kicsi péteri egyházában tapasztalt, az most az egész egyházmegye részéről nyilvánúlt meg irányában. — Elparentálja Beniczkyt, e széken előd­jét. Programmot nem ád, hiszen az egyházmegye úgy is ismeri, — esküjét, melyet az imént letett, meg fogja tartani, az egyház autonómiáját minden oldalról meg­védi, csak ne használják azt fel egyesek köpenyegül rejtett vagy nyilt nemzetiségi céljaik elérésére. Nem soviniszta, mint sokan hirdetik róla, de a hol izgatást tapasztal, ott szembeszáll a legnagyobb erélyluel s az egyházi és világi törvények legszigorúbb alkalmazá­sával azok ellen, kik az egyház békéjét, feljődését nemzetiségi izgatásaikkal megbolygatni, illetve meg­akasztani akarják. — Óhajtja, hogy az egyházmegye az elsők között szerepeljen. Tudja, hogy evangelikus egyházunk hazánkban még mindig sok lenézésnek, gyanúsításnak s a magát még mindig uralkodónak vélő kath. egyháztól visszaszorításnak van kitéve; sok küz­delemre van még kilátás, míg a teljes egyenjogúsá­got kivívjuk, de hogy ezt kivívhassuk, legyen legfőbb gondunk a hitélet fejlesztése, az egyetértés megszilár­dítása. Midőn még a közigazgatás és bíráskodás gyor­saságát ígéri szeme előtt tartani, kéri munkálkodásá­hoz az egyházmegye támogatását. Lelkes éljenzéssel fogadta a közgyűlés új fel­ügyelőjét s elmondott székfoglaló szavait. Ä főesperes évi jelentésében beszámol minden neve­zetes mozzanatról, bemtatja az új apostagi lelkészt Bakay Pétert. Beszámol az államsegély kiosztásáról s e pont­nál aggodalmak merültek fel az iránt, hogy az állam­segély, melyet az egyházak ez év elején megkaptak, ez évre (1910) lett volna kiadva, holott az tulajdon­képen az 1909. évre szól. Báró Prónay Dezső az ag­godalmaskodókat megnyugtatta azzal, hogy a most megszavazott államsegély az 1909-1913-ig évekből álló 5 évi cyklusra lett megállapítva. Ä jelentés után kisebb ügyek kerültek sorra, majd Zolnay Jenő esp. ügyész ismerteti a bányai ker. elnökség által 1227— 1910. sz. alatt kiadott s a képviselő választásokra vo­natkozó rendeletét. Rz esperességi közgyűlés ekképen határozott: Minthogy a bányai ág. hitv. evang. egyház ke­rület elnöksége az imént körülírt rendeletével felíogá­sunk szerint hatáskörét túllépte akkor, a mikor a ke­rület kötelékébe tartozó lelkészeket a képviselő válasz­tási mozgalmakban való tényleges részvételüktől — felelősségre vonás terhével — eltiltotta — s minthogy hatáskörét e részben a rendeletnek abbeli rendelkezé­sével is túllépte, mely szerint imperative kimondotta, hogy a lelkész képviselői mandátumot csak az egy­házközségnek egyhangú hozzájárulásával vállalhat, a mely körülmény a püspöknek előzetesen bejelentendő, — túllépte pedig hatáskörét azért, mert ezek a ren­delkezések az E. Ä.-böl hiányzanak, de annak szabad, s az egyházközségi önkormányzatot és az egyéni szabadságot is tiszteletben tartó sőt védelmező intéz­kedéseivel és szellemével sem egyeznek meg: „mindezeknél fogva az egyházmegyei közgyűlés ezennel igénybe veszi az E. Ä. 87. §-a s) pontjában megalapított jogát s e sérelem orvoslása végett felter­jesztést intéz az egyházkerülethez." Rz első napi gyűlés után a közgyűlés tagjait Földváry esp. felügyelő barátságos lakomán látta ven­dégekül a vadászkürtben, a hol a szeretet fesztelenül nyilvánult meg iránta minden oldalról és melegen. Ä közgyűlést megelőzőleg jul. 5-én az esperes­ségi tanítói egyesület is tartott rendes évi közgyűlést, majd délután a lelkészek tartották meg értekezletüket. Majd 7-én reggel az esperességi gyámintézet ülé­sezett. Ä zólyomi egyházmegye f. hó 20-án tartotta Beszterczebányán Bakay Péter főesperes és Csipkay Károly em. felügyelő elnöklete mellett rendes évi közgyűlését, mely alkalommal Vi­tális Gyulát az alesperesi hivatalba iktatta, főjegyzővé Paulinyi Dánielt, törvényszéki bíróvá Svehla Gusztá­vot, új dékánokká Hajdú Lajost és Szenes Gyulát, számvizsgáló bizottsági tagokká : Plaszky J., Marko­vich Samu, Hajdú Lajos, Licskó Samu, iskolabizott­sági elnökké Vitális Gyulát választotta. Ä főesperesi jelentés kapcsán sajnálattal vette tudomásúl a köz­gyűlés, hogy a baptizmus az em. területén összejöve­teleket kísérlett meg, de örömének adott kifejezést afölött, hogy a megtámadott gyülekezetek lelkészei s első sorban a főesperes buzgólkodása folytán e tév­tanok követőkre nem találtak. Ugyancsak a főesperesi jelentés során elfogadtatott a papi értekezletnek a „Borromeus encyclica" közzététele tárgyában előter­jesztett ama határozati javaslata : tiltakoznék a m. a pápa ezen túlkapása ellen, és pedig dr. Osztrolucky Miklós nyug. főispán fölszólalása után azzal a pótlás­sal : keresse meg az egyetemes közgyűlés a magyar királyi kormányt és a képviselőházat, hogy a „ius placeti"-t erélyesebben gyakorolja. Vitális Gyula tan­ügyi jelentéséből örömmel vette tudomásúl az em. köz­gyűlés, hogy a tanköteleseknek csak 0'8 százaléka nem járt iskolába s hogy a tanítóknak több mint a fele jeles eredményt mutatott föl. Ä lelkészek, özve­gyek és egyházak kérvényeinek elintézése után Drdos nagyszalatnai lakos felebbezését, mint alaptalant el­útasította s a zólyomi egyháznak a dr. Szuchy-féle alapító-levél módosítását célzó kérvényét pártolólag a kerület útján az egyetemhez fölterjeszteni rendelte. Ä csanád-csongrádi em -nek az ambuláns ker. gyűlé­sek tárgyában közölt határozati javaslata fölött napi­rendre tért s a mostani állapot mellett nyilatkozott, t. i. hogy a ker. gyűlés továbbra is Budapesten tar­tassék. »Ä missiói szab. rend« javaslatát jelentékeny módosítással s az ügyvivőről szóló szaksznak a teljes elhagyásával elfogadta. Ä „pozsonyvidéki papi érte­kezletének a lelkészí fizetések rendezése s a békési egyházmegyének az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtása tárgyában áttett javaslatát egyhangúlag és lelkesedés­sel elfogadta. Ugyancsak a papi értekezletnek indít­ványára kimondta, hogy a zsolnai zsinat 300 éves emlékünnepén az egyházmegyei elnökséggel magát képviselteti s fölhívja az em. közönségét, hogy a kül­döttséghez minél nagyobb számmal csatlakozzék. Ä közgyűlést megelőző napon jul 19-én a testvérek az Urnák szent vacsorájához járultak, melyet Licskó Sá­muel libetbányai lelkész szolgáltatott ki; majd egybe­gyűltek a besztercebányai egyház tanácstermében, ahol megtartották rendes évi értekezletüket. Äz ez évi ér­tekezletet, a végzett komoly munka mellett, emléke­zetessé tette Svehla Gusztáv kiérd, főesperesnek ün-

Next

/
Oldalképek
Tartalom