Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-07-07 / 28. szám

VI. év. Nyíregyháza, 1910. junius 16. 25. szám. ff EYAS&ELIKUS ORALLO EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint egy íven. Kéziratokat, előfizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztő-kiadó cí­mére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIHDÓ: GEDULY HENRIK evang. lelkész, NYIREGYHÄZÄ. Ä lap ára: Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyedévre 3 K Egyes szám ára 40 filler. • Hirdetés ára oldalanként 40 korona. * TARTALOM-JEGYZEK. Vezércikk : Mi van a vallásegyenlőségi Szövetséggel. Irta : Jancsnskó László. — Veszteségeink Amerikában Irta: Enzsa István. — Nagyobb áldozatot kérünk a szórványbeli hivek lelkigondozása előmozdítására. Irta V. Z. — Missiói szabályrendelet. Irta Lombos Alfréd. — Belélet. — Pályá­zatok. — Hirdetések. Mi van a vallásegyenlőségi Szö­vetséggel? — Levél a Szerkesztőhöz. — Nagytiszteletü Uram! A midőn b. lapja hasábjain merész el­határozással, ihletett szívvel megindította az ev. Szövetség nagyszerű eszméjét, sokan vol­tunk, kik hozsannával ajkunkon üdvözöltük azt s lelkesedéssel, forró egyházszeretettől áthatva sorakoztunk a kibontott zászló alá. A közélet minden terén —• fájdalom — dia­dalmasan előre nyomuló klerikalizmus elleni védgátat, sőt a jog, törvény és igazság fegy­vereivel vértezett támadóját láttuk e mozga­lomban. Magára hagyatott, ezernyi sebből vérző ev. egyházunk renaissancéát vártuk tőle; a közöny sírjából feltörő evangelium ragyogó napjának hajnalpirját hirdette né­künk az örvendetesen feltámadó ev. önérzet és öntudat! Ó, mennyi reményt fűztünk e mozga­lomhoz ! Hittük, hogy az egy cél körül csoporto­suló egységes ev. társadalom új életet teremt egyházi és, társadalmi, állami életünk minden vonalán. Reméltük, hogy tengernyi könynyel és vérrel szerzett jogainkat győzelmesen véd­hetjük meg a sötét reakció szemérmetlen, jogot, törvényt taposó támadásaival szemben. Álmodoztunk protestáns sajtóról, melyből mint valami szívből fog az ernyedt tagokba lüktetően áramlani az evangyéliumi hit ereje és igazsága. S ugyan kérem, hogy állunk ma? Megvalósult-e valami abból, a mit hit­tünk, reméltünk és vártunk ? Vájjon az egész csak szalmaláng volt, felbuzdulás, mely mit sem eredményezett? Hát valóban úgy van-e, hogy ev. egy­házunkból kihalt a tetterő s legfeljebb ál­modni tudunk dicsőt, nagyot, de alkotni nem? Hej, pedig akkor igazán „megnehezült az idők viharos járása felettünk!" De úgy hiszem, nem elég e felett sopán­kodnunk, hanem kutatnunk kellene azokat az okokat, melyek e szégyenletes kudarcot előidézték. Azt hiszem, nem tévedek, ha ennek okát az Ev. Szövetség eszméjét kisajátított Orszá­gos Vallásegyenlőségi Szövetségben keresem. Szó sincs róla, hazánk speciális viszonyai között, a hol minden felekezetnek kell véde­keznie a klerikalizmus egyre terjedő hatal­mával és befolyásával szemben, az ilyen szö­vetkezés is birhat létjogosultsággal, de mi­ként azt a tapasztalat mutatja, ez egyelőre megvalósíthatatlan. S ha sikerülne is a kle­rikalizmus ellen harcolókat egyesíteni s mond­juk, ha sikerülne is itt-ott a reakció táborá­nak túlkapásait erélyesen visszautasítani, ez ev. egyházunk helyzetén még sokat nem len­dítene. Mert a szövetkezés eszméjében in­plicite benfoglaltnak gondolnám, hogy az nemcsak a • támadás visszaverésére, hanem saját magunk erejének teljes kifejtésére, ev. igazságunk diadalának biztosítására szolgáljon. Ezt pedig a heterogén elemek közreműködésével soha­sem érhetjük el. Mert ne felejtsük el, hogy nemcsak a klerikalizmus ellensége a mi egyházunknak, hanem ép a klerikalizmus ellen küzdők között vannak oly irányzatok, melyek minden téte­les vallást, minden pozitív hitet, minden a keresztyén világnézleten alapuló erkölcsisé­get szintúgy perhorreskálnak s ezek ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom