Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)
1910-06-23 / 26. szám
1910. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 231 -érvényesen meg lett állapítva, minden fennforgó kétség eloszlatása végett annak igazolására, hogy az A) és C) alatti okmányok csakugyan kétoldalú, tehát mind a két szerződő felet egyaránt kötelező okiratok (contractus-ok), ide iktatom D) 7. alatt az 1873. évi január 14-ikén az akkori korponai róm. kath. és ágost. evang. lelkészek által Plachy Lajos akkori városi főispán, tehét a legfőbb városi hatósági főnök, Bory Arnold akkori városi főjegyző és Gunisch János akkori városi jegyző janúk előtt kiállított azon nyilatkozatot, a melyben a fenti A) és C) alatt közölt okmányokat kifejezetten — expressis verbis — a »szerződéseknek« minősítik, kijelentik, elismerik: Nyilatkozat, mellyel ezennel kijelentjük, miszerint Korpona sz. kir. város 943. sz. tjk. íven + 1—2 sor és 138 és 78. hr. sz. a. foglalt és a helybeli r. kath. és evang. két községre irt temető és iskolatelkek használatában a most emiitett hitközségek léteznek ugyan, de minthogy az említett hitközségek az iskolára és temetkezési helyiségre vonatkozó jogai nem az idézett telken vagy lelenlegi használatán, hanem többrendü, nevezetesen: 1705. december 12-én, 1799. december \2-én, 1855. julius 31 -én és 1861. október 2-án ünnepélyesen kötött és Ő Felsége nevében a magas korf mány által megerősített szerződéseken alapulnak és azok által biztosittatnak, ennélfogva beleegyezésünket adjuk, hogy a fent körülirt telkek, melyekre a r. kath. és evangelikus hitközség semmi tulajdoni jogot nem igényelhet, és melyek a helyszínelés alkalmával azok nevére hibásan jegyeztettek be, a r. kath. és evang. hitközség telekkönyvi ivéből ki- és Korpona sz. kir. város nevére mint az utóbbinak tulajdona minden teher és minden további kihallgatásunk nélkül tulajdonjogilag átirathassanak illetőleg áfkebeleztethessenek. Kelt Korponán, 1873 évi január hó 14-én Mikulka György s. k. monostori apát és korponai r. k. plébános mint a helybeli r. kath. hitközség képviselője. Huluk M. Mihály s. k. korponai ág. hitv. ev. lelkész. Plachy Lajos s. k. világi felügyelő s. k., Bóry Arnold s. k. mint tanú, Gunis János s. k- mint tanu. Ehhez kétség nem fér ; ez föltétlenül bir a bizonyító erővel ! Ugy de még egy kifogás emelhető s ,az az, hogy meddig tart az A) és D) •/. alatti szerződések hatálya, érvénye. Erre"^ a B) •/• alatti miniszteri leirat adja meg a választ oly módon, hogy a lekötött subsidismus (javadalmazás) örök időkre megadottnak lenni látszatik". S ez tény, mivel az A. és C. / alatti szerződésekben egyrészt a felmondás kikötve nincsen, másrészt pedig azok .jogosultsága a város közönségének a helybeli róm. kath. egyházközség irányában fennálló kegyúri kötelék tényére és kiterjedésére van fektetve azon elv szerint '»quod uni justum alteri aeguum.« Az 1867-iki kiegyezés folytán az alkotmányos életünk visszaállíttatván, a fent vázolt szerződéses javadalom az ősi jogviszony hazai irott törvényben nyert országos szabályozást, kifejezést s legfőbb bizonyítékot. Ugyanis az 1868. évi 53. törvénycikk 23§-a a következően rendelkezik : «Különböző vallásfelekezetek által lakott községben és városban, mely házipénztárából egyházi célokra vagy valamely felekezeti iskola javára segélyt szolgáltat ki, e segélyben igazságos arány szerint minden ottan létező vallásfelekezet részesítendő.« Ez világos, határozott rendelkezés, kivételt, eltérést, korlátot nem ismer, nem rendel! Úgy de az idők multával az ekként javadalmazott korponai ágost. evang. egyházközségnek egyházmegyei, számszékileg is hetybenhagyott kóltségelőirányzatszerü szükségletei megnagyobbodván, a városi közgyűlés az 1898. évi december 30-ikán kelt 115—1898 közgyűl. számú jogerős véghatározatával 5284 koronában állapította meg a szóban forgó javadalmazás évi összegét. Ily jogi és tényleges állapot állott fenn az 1909. évi városi költségelőirányzat öszszeállitásáig, vagyis az 1908. évi őszig. Ekkor a városi számvevőség javaslatának teljes mellőzésével a városi tanács azzal állott elő, hogy miután a város pénzügyi helyzete a városi erdőüzemterv régebben a városi tanács által tett szerfeletti kihasználása — magyarán mondva az erdőhaszonfa szerfeletti mennyiségben való letaroltatása avagy az erdőfelügyelőség által „rabló gazdaságinak minősített üzemtervi mértékén felüli eladatása folytán eső vagy 40—50 évre rosszabbodott (persze azt, hogy kinek a mulasztásai folytán, nagy okosan elhallgatta) ezen 5284 kor. szerződés javadalmazás egyszerűen a városi költségelőirányzatból kitörültessék, s hogy ezt elfogadhatóbbá tegye, a helybeli róm. kath. egyházközség hátrányára a 4200 kor. évi javadalmazás kitörlését, a helybeli izr. hitközség kárára pedig a 800 kor. évi javadalmazás apadásba hozatalát tette javaslatba. Egalitos-fraternitas 1 Valószínűleg azt vallván elvül : »Aequalis divisio non conturbat fratres«! Úgy, de célját nem érte el, mivel az 1903. évi városi rendes őszi közgyűlés eme 5284 korona egyházi javadalmazási összeget egyhangúlag szavazván meg, azt az állandó kiadási tétel gyanánt a városi költségelőirányzat kiadási rovatába az eddigi 110 évi (az 1799. évtől számítódó) szakadatlan gyakorlathoz mérten beállította. Azonban ily váratlan összetartás, egyetértés nyomta oldalbordáját a tisztelt városi tanácsnak s ez a sérelmesnek vélt közgyűlési eme határozatot megfelebbezte. Indokai az érdekelt egyházközséggel közölve nem lettek. A hontmegyei törvényhatósági bizottság, ezen igazán szokatlan soron kívüli »hatósági« felebbezés folytán Il-od fokon járván el törülni rendelte a jelzett 5284 korona szerződéses javadalmazást, mivel — úgy indokolja meg a határozatát — „a város kedvezőtlen anyagi helyzetben lévén »ingyenes kedvezményeket« osztogatni nem köteles." Itt azon baleset érte a hontmegyei előadó urat. hogy az állandó választmány több tagja által a törültetni indítványozott egyházi javadalmazás jogszerűsége iránt megkérdeztetvén, azon hivatalos értesítést adta meg, miszerint ez iránt az egyházi javadalmazás iránt, a belügyminisztérium már is elutasitólag és jogérvényesen határozott, a mi a valósággal homlokegyenest ellenkezik. Ez ellen a Il-od fokú határozat ellea az érdeket egyházközség felebbezéssel élt a következő elapon: a) az 5284 korona egyházi subsidium nem ingyenes kedvezmény (kegyes alamizsna) hanem igenis szerződéses javadalmazás; b) az az élő törvény rendelkezésén alapuló tartozás illetve követelés, — tartozása a városnak követelése pedig az egyházközségnek ; c) a város képviselőtestületének egyhangú határozata ; és d) a 110 évi szakadatlan gyakorlat föltétlenül épségben tartandó; e) hasonló „hatósági felebezéssel" a legsajátosabb községi önkormányzatot lehetne megsemmisíteni,