Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-05-26 / 22. szám

1910. elszórva találunk. De statisztikailag meg­állapított tény az, hogy a felvidék, külö­nösen a Szepesség lutheránus német nyelvű népessége a 70-es évektől évről-évre nagy számban vándorolt ki Amerikába; kivándorol még nagyobb számban a tót népesség is, mig azonban ez utóbbi jó részben a hazába visszatér, addig az előbbi a kivándorolt né­met elem családostul vonul oda és a hazába legkisebb arányban tér vissza. Äz 1908. évi kivándorolt 47'897 között volt magyar 17 976 {százalékban: 35 5), német 10*090 (százalék­ban: 21*1), tót 9-256 (százalékban: 19;3) s legtöbb kivándorló esett ezer lélekre Árva, Liptó, Äbaujtorna, Sáros, Ung, Zemplén, te­hát éppen a tiszai kerület területéről, mi évről-évre ismétlődik; ha ezt tekintetbe vesz­szük, rá jövünk a mérvadó okra, mi ezen gyülekezetek lutheránus népességét csökkent­hétté. S ha ehhez hozzá vesszük az áttéré­sek, a reverzálisok folytán évről-évre ismét­lődő veszteséget, s különösen még azt, hogy az evangélikusok a természetes szaporodásnál is rendesen az országos átlagon alul vannak, megértjük, hogy a hitfelekezetek birodalmi aránya az 1900. évi népszámlálásban és 1908­ban miért alakult következőképen: 1900­ban róm. kath. 51'5 százalék, (a zárjelben lévő számok az 1908. évi adatok: 52 14), gör. kath. 9.6 (9 65). ref. 127 (1248), ág. h. ev. 6'7 (6 48), gör. kel. 14*6 (1432), unit 04 (0-35), izraelita 44 (4.50), egyéb 0 1 (008). Rz evangélikusok csökkenő aránya azon­ban feltűnő nem csak a Tiszai egyházkerü­letben, hanem az országos átlagban is. Mind­ezek mellett nagyon érdekes és tanulságos volna annak a megvilágosítása, hogy a fel­vdéken is, az imént említett vármegyékben azok központjai az utóbbi évtizedekben né­pesség számában jelentékeny módon megnö­vekedtek s annek dacára az evangélikus né­pesség azokban a városokban még is csök­kent, vagy a más hitfelekezetekkel szemben kisebb arányban növekedett p. o. Eperjes, Kassa, Lőcse, Igló, Késmárk, Rozsnyó stb. Kassán p. o. az 50-es években 13 ezer la­kosság volt összesen, evangélikus népesség Szlávik adatai szerint 1848-ban 1100; 1900­ban pedig az összes népesség: 40102, ebből evangélikus 2474 s a ref. lakosság ma már jóval túlszárnyalta az egykor nagyobb lélek­számmal biró evang. egyházat. Érdekes, hogy a felvidék legtöbb községeiben nemcsak a róm. kath. de az izraelita hitfelekezet is jó­val túlszárnyalta az evangelikus lakosságot s ezzel ezen községekben nemcsak a vallási, hanem a polgári, politikai predomináns állás­pontot mások foglalták el. Érdekes, hogy csak egy-két évtizeddel ez előtt Eperjesen, Iglón, Dobsinán, Beszterczebányán stb. a re­formátus egyház alig egy néhány lelket szám­lált, ma már önálló missziói, vagy rendes ref. egyházak alakultak ott. Tagadhatatlan, bizonyos más téren elért haladás, jól eső, örvendetes fejlődés mellett, hazai evangélikus egyházunkban sok vissza­esés, hanyatlás, sőt pusztulás konstatálható, s tökéletesen igaza van Zelenka püspök úrnak, midőn ezekre vonatkozólag azt mondja, hogy az a mi bűnünk. Ezen kitérés után, miután nyereségről — sajnos — ezúttal sem szólhatunk, követ­kezőképen állapíthatjuk meg az ág. h. ev. és a református egyházak 1908. évi veszte­ség számláját: Rz ág. h. ev. egyház vesztesége a gyer­mekek vallására vonatkozó megegyezéseknél (a nyereség-veszteséget leszámítva): 530, (az 1868. évi LIII. t.-c. 12. §-ához viszonyítva: 265), áttérés folytán (a társországokban elért 2 nyereség levonásával): 330; felekezetből való kilépés folytán: 235. Összes vesztesége tehát 1095. Rz 1907. évben volt: 1229; 1906­ban: 859; 1905-ben: 1039; 1904-ben: 1163; 1903-ban: 989. Kivándorlás folytán: 4903. Ä református egyház vesztesége a gyer­mekek vallására vonatkozó megegyezéseknél (a nyereség-veszteséget leszámítva): 363, (az 1868. évi LIII. t.-c. 12. g-ához viszonyítva: 181 "5), áttérés folytán (a társországban 6 vesz­teség hozzáadásával) 190; felekezetből való kilépés folytán: 161; összes vesztesége tehát: 714. Rz 1907. évben volt: 1764, 1906-ban: 1044, 1905-ben: 1111, 1904-ben: 1479, 1903­ban: 1574. Kivándorlás folytán 4543. Vajha ne volnának ezek a nagyon tanul­ságos adatok, mint Révész Kálmán barátom ír róla, mint évek óta búsan kongó vész­harangok, hanem felhívnák figyelmünket a kétségtelen veszedelemre, különösen benünket evangélikusokat, mert bizonyos, hogy: Jam proximus ardet . . .! Kassa, Homola István, ev. lelkész. Ä középiskolai vallásoktatás tan­tervének revíziója ügyében ki­küldött bizottság tantervjavaslata. A mult évi egyetemes közgyűlés tudvalevőleg a középiskolai vallásoktatásra vonatkozó utasítások ügyét a tanterv revíziójával kötötte össze s ezen

Next

/
Oldalképek
Tartalom