Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-04-28 / 18. szám

1910. EVÄNGELIKUS ŐRÁLLÓ 1910. Dogmatika nélkül nem lehetünk. A gondolatnak mindég arra kell törekednie, hogy a kereszténységnek elvi kifejezést adjon. Eddig a dogmatika az objektiv és szubjektív faktor között lévő zavart helyzetben szenvedett. Abból indultak ki, hogy mi Istennek és az isteni dolgoknak közvetlen leírását birjuk a szentírásban. Egyúttal azt követelték, hogy a keresztény tapasztalat ugyanazt mondja, amit a szentirás-tanit. Ebben a gondolatmenetben kétségkívül nagy igazság van. Bizonyára szükségszerű postulatum az — véleményem szerint a tapasztalat is megerősíti azt — hogy mentül mélyebb kereszténységet élünk, annál inkább közeledünk az apostoli kereszténységhez. A leghatalmasabb, a leghitébresztőbb hirdetése az evangeliomnak az, amidőn hirdeti a büntöl való megváltást a Jézus Krisztus által, általa, akinek képét adja az evangeliom, általa, aki meghalt és feltámadott és állandóan él gyülekezetében, az evangeliomnak, amely adva van az uj testamentomban. De emellett nem szabad tekintet nélkül hagynunk, hogy az uj testamentomi szerzők, amint a legnagyobb közöttük maga mondja, szintén csak részszerinti ismerettel birnak és hogy az írásban oly hitgondolatokat is találunk, melyek tartalmuk és alakjuk tekintetében a kornak és egyéniségnek kifejezői és nem alkalmasak arra, hogy minden további nélkül egy későbbi kor dogmáivá tegyük. Nem szabad figyelmen kivül hagynunk azt sem, hogy minden theologus tapasztalata és világossága erősen korlátolt. Ha egy teljesen régi rendszerű dogmatikai rendszert ad is, az írásból és egyházi tanból, és abból amit a maga keresztény életében tapasztalt, a különböző részek tényleg nagyon elütök lesznek. Az egyik rész pusztán külső tekintélyen, a másik rész meg nagyrészt személyes hitgondolatokon fog nyugodni. E tekintetben keres a modern theologia tisztább helyzetet. Világosabb megértésére törekszik a keresztény ismeretnek (Lásd Lie. Glarbos vitatkozását). Minden különbözősége dacára is egészben véve subjectivistikus. Ez nem jelenti azt, amit sokszor naivul hitték, hogy azon állásponton a hit egész tartalmát a magunk koponyájából kell előteremtenünk. A subjektiv theologia — legalább rendesen, nagyon jól tudja hogy a kereszténység történelmi kijelentés vallás s hogy abban mi adott dolgot nyerünk, melyet nem mi gondolunk ki. Ä Subjektivismus ezzel szemben részint a vizsgálat rendszere (mert a subjektiv általunk közvetlenül sokkal hozzáférhetőbb, mint az objektív), részint egy kritikás norma. A szubjektív theologia nem teremti önmaga a tartalmat, hanem elsajátítja azt és amit nem bír elsajátítani, azt nyugodni hagyja. Amint Geismar mondja, ismertetve Krarup vallásfilozófiáját: „Reánk dánokra nézve egészen új theologia ez és az új benne az, hogy szigorúan ahhoz ragaszkodik, hogy semmisem keresztény igazság, aminek n ncs személyes értéke és hogy a theologiában semmit sem lehet keresztény igazságként hangsúlyozni, amiről nem lehet megállapítani, hogy az egy kapocs a keresztény értékösszefüggésben. Egyenesen ki kell jelentenünk, hogy korunk nagy kérdéséivé^ szemben minden nem modern theologia felmondja a szolgálatot. (Folyt, köv.) B E L É L E T. Rz országos ág. hitv. ev. tanáregyesület Nyíregyházán, f. évi május hó 17-ikén és 18-ikán tartja 3. évi rendes közgyűlését a melyet Dr. Meskó László elnök és Gömöry János titkár hivnak össze. A közgyűlés sorrendje : Május hó 17-ikén, kedden délelőtt 9 órakor a középiskolai szakosztály illése az ág. hitv. ev. főgimnázium dísztermében. Elnök Fischer Miklós, az iglói ág. hitv. ev. főgimnázium igazgatója. Tárgy: 1. Néhány középiskolánk életbeléptettea „First Latin Reader'' cimü angol nyelvkönyv módszerét. Melyek a szerzett tapasztalatok ? Előadó Vöröss Sándor (Eperjes.) 2. Hogyan lehetne elősegíteni és megvalósítani azt az óhajtást, kogy középiskolából kikerülő ifjaink jobban ismerjék hazánk és egyházunk mai alkotmányát és közigazgatását, egyházi és társadalmi intézményeit? Előadó Oravecz Ödön (Beszterczebánya). 3. A földrajz tanításának reformja á középiskolában. Előadó dr. Vitális István (Selmeczbánya). 4. Az egyházi és világi ének tanítása a középiskolában. Előadó Frenyó Lajos (Eperjes). 5. A történelmi kirándulások tervszerű előkészítése történelmi szemináriumok szervezése által. Előadó dr. Bruckner Győző (Igló). 6. Az egyfolytában való délelőtti tanítás körül szerzett tapasztalatok. Előadó Perényi Vilmos (Eperj.) 7. Közlendők-e az iskolai értesítőben a tanulók érdemjegyei ? Előadó dr. Reil Lajos (Békéscsaba). 8. Céllövészeti tanfolyamok középiskoláinkban. Az e téren szerzett tapasztalatok. Előadó Szokol Kornél (Késmárk). 9. A felekezeti tanárok áthelyezésének lehetősége. Előadó Loysch Ödön (Rimaszombat). 10. Tanárjelöltek, a kik ev. intézetnél óhajtanak alkalmazást szerezni, töltsenek egy évet valamelyik külföldi protestáns egyetemen. Az egyházegyetem az ily tanárjelölteket anyagilag támogassa. Előadó Gömöry János (Eperjes). 11. Az állammal kötött szerződéseknek és a nyugdíjtörvénynek revíziója. Előadó Loysch Ödön (Rimaszombat.) 12. Kedvezményes vasúti jegyek kieszközlése tanulmányutakra, tanügyi értekezletekre stb. Előadó Kutlik Endre (Szarvas). Délután 3 órakor a főiskolai szakosztály ülése az ág. hitv. ev. főgimnázium igazgatói szobájában. Elnök dr. Masznyik Endre, a pozsonyi egyetemes theologiai akadémia igazgatója. Tárgy: 1. A theologiai tanügyi szervezet reformjának kérdése. Előadó dr. lie. Daxer György (Pozsony). 2. A főiskolai tanárok fizetésrendezésének kérdése a nyugdíjüggyel kapcsolatban. Előadó dr. Masznyik Endre (Pozsony). Délután 3 órakor a tanítóképzői szakosztály ülése az ág. hitv. ev. főgimnázium VIII-iK osztályának tantermében. Ideiglenes elnök Papp Jóssef a soproni ág. hitv. ev. tanítóképző igazgatója. Tárgy : 1. A tanítóképzői vallásoktatás. Előadó id. Kapi Gyula (Sopron). 2. A kántorképzés az evangélikus és az állami tanítóképzőkben. Előadó ifj. Kapi Gyula (Eperjes). 3. Fizetésügyünk rendezése, a fizetéskiegészitési szabályzat módosítása : a nyugdíjtörvény revíziója. Előadó Nikelszky Zoltán (Szarvas).