Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-09-30 / 40. szám

1909. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 349 BELÉ L E T. Visszaélés az irodalmi tisztességgel. A »Národnie Noviny« cz. lap dr. Masznyik Endre pozsonyi theol. akad. igazgató tanévi megnyitó-beszédjének fordításaként oly kijelentéseket ad Masznyik szájába, amelyek — ha a valóságban elhangzot'ak volna — a legnagyobb mértékben alkalmasakká váltak volna a nevezettnek teljes mérvű díszkreditálására és egyházi téren lehetetlenné tételére. E kijelentéseket — s ez jellemző — a legnagyobb mohósággal közölték és természetesen a protestantismusnak ártó glosszákkal kisérték a klerikális körökkel rokonszenvező lapok. Hozzánk számos felszólamlás érkezett e tárgyban. Maga az ugyanezen időben Budapesten időző evang. püspöki kar táviratilag kérte be a beszéd hiteles szövegét, dr. Masznyik pedig a fővárosi lapok szept. 23-iki számában közölt egy nyilatkozatot, amelyből kitűnik, hogy a »Národnie Noviny« által neki tulajdo­nított kijelentések nem hangzottak el. Ezzel a kínos szenzációnak indult ügy — amint mi azt másként elképzelni se tudtuk — igazságos befejezést. nyert; a szenzációk teréről egyszeriben eltűnt, de megmaradt két tapasztalás: az egyik a klerikális lapok jól meg­érdemelt bűnhődése, a nagyhangú glosszáknak téves következtetésekül történt beigazolódása miatt — a másik s ez a szomorúbb — a méltó megütközés a »Narodnie Noviny«-nak az irodalmi tisztességről való nagyfokú megfeledkezése miatt. Ilyen fegyverekkel még a »Narodnie Noviny« céljait se lehet eredményesen szolgálni. Tízéves jubileum. A balassagyarmati egyház kebelében működő »Evang. iparos Férfiak és Ifjak Szövetkezete,« mely 1899-ben alakúit meg az iparos­osztálynak vallásos és hazafias irányban való veze­tésére, f. évi szept. 19-én tartotta meg tíz évi műkö­désének jubileumát. Az egész ünnepély, melyre meg­jelentek a hivatalos hatóságok fejei, a hasoncélú társ­egyesületek, az egyháztanács tagjai, igen szép programm keretében folyt le. Délelőtt 11 órakor hálaadó isten­tisztelet volt, melyet maga D. Baltik Frigyes püspök, az egyesület dísztagja tartott meg s kenetteljes beszéd­ben utalt arra, hogy »mindeddig segítségül volt az Úr« az egylet 10 évi működésében s az ő szent segedel­mével folytatott további munka meg fogja teremni gazdag gyümölcseit evang. egyházunk, a haza és az egylet javára. Ä templomi ünnepély után díszközgyűlés volt, melyen Sztranyavszky Géza egyházfelügyelő szép megnyitó beszédet mondott s Kardos Gyula m. lelkész, szöv. elnök vázolta a tíz év történetét s utalt arra, nogy az egyletet eddigi működésében a zászlajára felír* eszmék: „Istenért, hazáért!" irányították s ezen idő alatt arra törekedett, hogy az iparos ifjúságot a veszedelmes irányzatoktól megóvja, megmentse az ev. egyház és a magyar haza javára. Ilyen irányban fogja folytatni a munkát a következő decennium alatt is. A díszközgyűlés nagy ovációkban részesítette dr. Tirtsch Gergely katonai főreáliskola! vallástanárt, aki az egyletnek megalapítója és első elnöke volt, ne 'érői egy 100 koronás alapítványt tett le, azon kikötéssel, hogy annak évi kamataiból egy díszbiblia vásároltassék s egy szorgalmas egyleti tagnak jutalmul adassék. — Este 150 terítékű bankett és nagy táncmulatság volt. — Habár tíz esztendei működés nem oly hosszú idő, mégis szép dolog az, hogy a mai közönyös korban egy egyesület az iparos-osztály köreben, mely ma nagy veszélynek van kitéve s körében ijesztő módon terjed az egyháziatlanság, megalakúl egy egylet s tíz év alatt nemcsak szép eredményeket ér el az iparos­osztály felkarolásában, hanem azokat az egyház részére meg is tartja, bennük a keresztény s protestáns öntudatot fejleszti, méltó arra, hogy tíz év leforgása után jubi­láljon. Ajánljuk a belmissiói munka szempontjából lelkésztestvéreink figyelmébe az ilyen iparos-egyletek alakítását, mi a belmissiói tevékenység szempont­jából igen nagy fontossággal bír. Lám, a katholikusok látták az idők jelét s minden nagyobb helyen meg­alkották a kath. legényegyleteket, melyeknek működése hogy mit képes elérni, azt azok láthatják, akik oly helyeken lelkészkednek, ahol ily egyletek léteznek. — íly evang. iparos-egyletek alakításának szükségességét legközelebb egy önálló cikkben fogjuk kifejteni. Ä somlyóvidéki evang. lelkészegylet köz­gyűlése. Pápán, szept. 15-én tartotta meg a som­lyovidéki lelkészegylet ez évi rendes gyűlését. Reg­gel 8 órakor lelki áldozatra gyűltek fel a lelkészek a püspöki templomba, ahol Mód Aladár galsai ifjú lel­kész szép s avak kíséretében szolgáltatta ki a lel­késztestvéreknek az Úrvacsoráját. — Ezután átvo­nultak a gyűlési tagok az egyház díszes tanácster­mébe, ahol Kiss Lajos elnök magas szárnyalású beszéd­del nyitotta meg az értekezletet. Megnyitójában, mely napjaink legaktualisabb kérdéseivel foglalkozott, kiváló szónoki erővel meggyőzően mutat rá arra, hogy nap­jaink összes felszínen mozgó kérdései majd az ide­alismns és majd a materialismus bélyegét hordják hom­lokukon. E két nagy hatalom irányítja ma is az embe­rek lépteit: a vallási közöny és a vallásnak szeretete. Ebben rejlik az eseményeknek hatása, mely majd vonz, majd elidegenít, majd lever, majd felemel s örömre hangol. — Ezután behatóan foglalkozik Zsi­linszky Mihálynak, a bányakerületi felügyelőnek leg­utóbb elhangzott megnyitó beszédével. Zsilinszky t melegen köszönti, mint világi papjaink legkiválóbbját. — Majd rátér a Katholikus Népszövetségnek isme­retes szegedi kongressusán elhangzott beszédeknek taglalására. Ezekben is ott látja az idealistikus és a realistikus felfogás bélyegét. Zichy beszéde vonz, mert szeretetet hirdet, Rakovszkyé elidegenít, bánt, lever, mert realistikus politikai fegyverekkel támad s gyűlölséget szít. — Megemlékezik még Véssey Sándor egyházkerületi felügyelő beiktatásáról, kit az egylet, mint új vezért szeretettel üdvözöl. — Elparentálta Horváth Béla tagtársat s végül a gyűlést megnyitotta. A gyűlés élénk figyelemmel hallgatta végig az elnöki megnyitót, mely gyakran hangos helyeslést váltott ki a gyűlés tagjaiból. A pénztáros és könyvtáros jelen­tésének tudomásul vétele után Mohácsy Lajos ger­gelyi lelkész olvas fel két egyházi beszédet. A gyűlés a beszédeket figyelmesen végig hallgatta s Gyurdtz püspök indítványára elhatározta, hogy azok az Egye­sület érdemkönyvébe írassanak be. — E beszédek kapcsán megindult eszmecsere folyamán Gyurdtz püs­pök rámutat arra, hogy mily he'yes, szükséges dolog, ha a lelkészek közben-közben szabad textus felett tartanak beszédeket. Elhatározta a gyűlés, hogy ezentúl a püspöki kérdőpontok felett az elnök által felszólítandó tagok munkát hoznak az értekezlet elé. — A gyűlés felkéri Szalay Lászlót, hogy Horváth Béla felett készítsen emlékbeszédet és azt a tavaszi gyűlés elé hozza. Ihász Mihály kertai lelkészt pedig felkéri a jövő gyűlésen leendő Úrvacsoraosztásra. A gyűlés az elnök buzgó imájával ért véget

Next

/
Oldalképek
Tartalom